Október második szombatja a Kéktúrázás napja. Ez alkalomból újra megjelentetjük nyáron publikált cikkünket, mely egy családi élménybeszámolóval fűszerezve ad hasznos tanácsokat (kék)túrázáshoz. Az őszi napok is kiváló lehetőséget ...
Bili? Türelem!
Sok kihívás érhet minket kisgyerekes szülőként. Nem minden megy gördülékenyen: szoptatás, éjszakai altatás, hozzátáplálás, szobatisztaság… mindenkinek más a nehéz terep. Most Mohácsi Magdolna szakpszichológus segítségével a szobatisztaság kérdését járjuk körül.
A gyermekünkért való felelősségérzet könnyen szorongássá változhat, amikor úgy érezzük, csak botladozunk a rázós terepen, félelmeink, elvárásaink lehetnek önmagunk és a külvilág felé. Megzavarhatnak, elbizonytalaníthatnak a „tökéletesnek” kikiáltott irányzatok. Csak a mi gyerekünknél nem működnek?
A szobatisztaság kialakulása fontos része a kisgyermek fejlődésének, amely megfelelő testi és pszichés érettség mellett, egy tanulási folyamat eredményeképpen jön létre. Gyermekenként eltérő lehet a teljes szobatisztaság elérésének ideje, általában 2-4 éves kor közé tehető. A gyermek a kialakult szobatisztaság esetén nemcsak képes észlelni szükségletét, hanem akaratlagosan tudja üríteni vizeletét és székletét, valamint azt vissza is tudja tartani.
Miként tudjuk segíteni a gyermekünket a szobatisztaság kialakulásában? Mi az, amivel gátolhatjuk ezt a folyamatot?
2-4 éves korban a gyermek számára nagyon fontos az önállóság elérése, amely más területeken – pl. étkezésnél, öltözködésben – is tapasztalható. A szobatisztaságra szoktatás során az önállósodás támogatása mellett fontos szem előtt tartani a fokozatosság elvét. Eleinte érdemes lehet felkelteni a gyermek érdeklődését, motivációját – ennek eszközei a beszélgetés, játék, mesék (ajánlott könyvek: Busquets: Szobatiszta leszek! és Nahrgang– Szesny: Milyen könnyű bilibe pisilni!).
Fontos nyugodt körülményeket, megfelelő időpontot és helyszínt teremteni, ezek a gyermek számára is biztonságot, támogatást adhatnak. Miután a gyermeket elkezdi érdekelni a szobatisztaság kérdése, éretté, motiválttá válhat, hogy akár a bilire, akár a WC-re üléssel próbálkozzon. Fontos az erre tett kísérleteket, kisebb ,,sikereket” megdicsérni, természetesen a szélsőséges, túlzó megjegyzéseket mellőzve. A rendszeres, pozitív megerősítés rendkívül ösztönzően hat a gyermekre, ezáltal a tanulási folyamatra is.
Ezek az életesemények bizonytalansággal járhatnak a gyermek számára. Azonban
a szülő a biztonságos légkör megteremtésével és türelmes hozzáállásával segíteni tudja gyermekét.
Amennyiben a gyermek próbálkozásai mentén ,,balesetek” adódnak, fontos a szülő részéről a büntetés, a kiabálás, a szidás és a megszégyenítés elkerülése. Ezek az eszközök ugyanis akadályozhatják a folyamatot, illetve a gyermek későbbi fejlődésének alakulását. Szülőként tehát nagy szükség van odafordulásra, bizalomra, kitartásra, sok türelemre. Ezek segítségével a gyermek is elfogadást és biztonságot élhet meg, amely a szobatisztaság kialakulásához nélkülözhetetlen.
Lehetnek visszaesések? Ezeket hogyan kezeljük?
Természetesen elfordulhatnak átmeneti visszaesések pl. válás, testvérszületés, költözés, esetleg váratlan helyzetek, krízis esetén. Mindenképpen fontos segítséget kérni azonban akkor, ha a gyermek elmúlt 5 éves, és több hónapon át heti több alkalommal bepisil nappal vagy éjszaka. A kiváltó okok lehetnek testi, lelki vagy genetikai jellegűek, de gyakran a környezeti változások hatnak így a gyerekekre. Amennyiben tehát a gyermek betöltötte az ötödik életévét, vizeletürítési panaszokkal indokolt a gyermek háziorvosának felkeresése. A további vizsgálatok eredményétől függően javasolhatják gyermeknefrológus vagy pszichológus felkeresését.
-
-
Olvasóink támogatásának köszönhetően ez a cikkünk is ingyenesen hozzáférhető. Ha tetszenek írásaink, oszd meg őket barátaiddal, iratkozz fel heti hírlevelünkre, legyél te is a támogatónk!
Fotó: pixabay