Bili? Türelem!

A gyermekünkért való felelősségérzet könnyen szorongássá változhat, amikor úgy érezzük, csak botladozunk a rázós terepen, félelmeink, elvárásaink lehetnek önmagunk és a külvilág felé. Megzavarhatnak, elbizonytalaníthatnak a „tökéletesnek” kikiáltott irányzatok. Csak a mi gyerekünknél nem működnek?

A szobatisztaság kialakulása fontos része a kisgyermek fejlődésének, amely megfelelő testi és pszichés érettség mellett, egy tanulási folyamat eredményeképpen jön létre. Gyermekenként eltérő lehet a teljes szobatisztaság elérésének ideje, általában 2-4 éves kor közé tehető. A gyermek a kialakult szobatisztaság esetén nemcsak képes észlelni szükségletét, hanem akaratlagosan tudja üríteni vizeletét és székletét, valamint azt vissza is tudja tartani.

Miként tudjuk segíteni a gyermekünket a szobatisztaság kialakulásában? Mi az, amivel gátolhatjuk ezt a folyamatot?

2-4 éves korban a gyermek számára nagyon fontos az önállóság elérése, amely más területeken – pl. étkezésnél, öltözködésben – is tapasztalható. A szobatisztaságra szoktatás során az önállósodás támogatása mellett fontos szem előtt tartani a fokozatosság elvét. Eleinte érdemes lehet felkelteni a gyermek érdeklődését, motivációját – ennek eszközei a beszélgetés, játék, mesék (ajánlott könyvek: Busquets: Szobatiszta leszek! és Nahrgang– Szesny: Milyen könnyű bilibe pisilni!).

Fontos nyugodt körülményeket, megfelelő időpontot és helyszínt teremteni, ezek a gyermek számára is biztonságot, támogatást adhatnak. Miután a gyermeket elkezdi érdekelni a szobatisztaság kérdése, éretté, motiválttá válhat, hogy akár a bilire, akár a WC-re üléssel próbálkozzon. Fontos az erre tett kísérleteket, kisebb ,,sikereket” megdicsérni, természetesen a szélsőséges, túlzó megjegyzéseket mellőzve. A rendszeres, pozitív megerősítés rendkívül ösztönzően hat a gyermekre, ezáltal a tanulási folyamatra is.

Ezek az életesemények bizonytalansággal járhatnak a gyermek számára. Azonban

a szülő a biztonságos légkör megteremtésével és türelmes hozzáállásával segíteni tudja gyermekét.

Amennyiben a gyermek próbálkozásai mentén ,,balesetek” adódnak, fontos a szülő részéről a büntetés, a kiabálás, a szidás és a megszégyenítés elkerülése. Ezek az eszközök ugyanis akadályozhatják a folyamatot, illetve a gyermek későbbi fejlődésének alakulását. Szülőként tehát nagy szükség van odafordulásra, bizalomra, kitartásra, sok türelemre. Ezek segítségével a gyermek is elfogadást és biztonságot élhet meg, amely a szobatisztaság kialakulásához nélkülözhetetlen.

Lehetnek visszaesések? Ezeket hogyan kezeljük?

Természetesen elfordulhatnak átmeneti visszaesések pl. válás, testvérszületés, költözés, esetleg váratlan helyzetek, krízis esetén. Mindenképpen fontos segítséget kérni azonban akkor, ha a gyermek elmúlt 5 éves, és több hónapon át heti több alkalommal bepisil nappal vagy éjszaka. A kiváltó okok lehetnek testi, lelki vagy genetikai jellegűek, de gyakran a környezeti változások hatnak így a gyerekekre. Amennyiben tehát a gyermek betöltötte az ötödik életévét, vizeletürítési panaszokkal indokolt a gyermek háziorvosának felkeresése. A további vizsgálatok eredményétől függően javasolhatják gyermeknefrológus vagy pszichológus felkeresését.