Hogyan motiváljuk a gyerekeket olvasásra?

Az olvasás előnyeiről már sokan sokfélét írtak a kulturális vetületeken kívül a szövegértési készség fejlődésétől a helyesírási készség fejlődéséig – én mégis kiemelném a reziliencia növelését. Az a gyerek, aki sokat olvas, képes elvonatkoztatni a pillanatnyi nehézségektől, a képzeletbeli világokban szerzett élményeket és tanulságokat beépíteni a mindennapi valóságba. Ezt az örömet megadhatjuk nekik a felolvasáson keresztül is, de ahogyan minden másra, erre is meg kell tanítanunk. Ebben a cikkben ehhez mutatunk eszközöket.

Olvassunk mi magunk is! Ha a gyerekünk számára természetes, hogy anyát és apát könyvvel a kezében látja, nagyobb eséllyel követi majd a példánkat. Meséljünk az olvasmányélményeinkről a vacsoraasztalnál, lássa, hogy az olvasás egy kitüntetett időszak az életünkben! Sajnos a digitalizáció ebben nem a partnerünk: az ebookok ugyanolyan kütyüzésnek tűnhetnek a gyerekeink szemében, ezért igyekezzünk papír alapú olvasmányokat választani!

Legyen közös olvasásidőnk! Akár meseidő, amikor felolvasunk nekik, akár csendes pihenő, amikor mindenki a saját könyvével vonul el! Friss kisgyermekes családként volt szokásunk az esti ima utáni „kanapézás”. Ilyenkor csendben még le lehetett vezetni a napot akár egy könyv, akár egy kisautó társaságában, de mi, felnőttek, mindig belemélyedtünk a saját történeteinkbe. Legyen a nap szerves része, rutinja a közös vagy egyéni olvasás!

Könyvet minden sarokba! A könyv is olyan, mint ez étel. Ha gyakran látjuk, megéhezünk rá. Hiába a modern világ, legyenek könyvespolcaink és örüljünk a kedvenceink látványának! Legyenek a lakásban kitüntetett helyeink: kuckók, sarkok, fotelok, ahol hódolhatunk ennek a szenvedélynek. Vigyük gyakran könyvtárba a gyerekeinket és válogassunk nekik is, magunknak is értékes olvasmányt, amely beszippanthat, ugyanakkor hagyjunk teret az ő érdeklődésüknek.

Legyünk mindenevők!  Válasszunk a korosztályuknak megfelelő könyveket – kérjünk szaksegítséget könyvtárostól, ismerős magyartanártól vagy szakmai honlapokról – és mutassunk nekik minél többféle műfajt: meséket, kalandregényeket, képregényeket, ismeretterjesztő könyveket!

Soha ne becsméreljük az általa hazahozott könyveket vagy történeteket, mert az ízlésen lehet csiszolni később, a tönkretett motivációt viszont semmi sem tudja helyreállítani!

Helyette inkább kérdezgessük, mi tetszik benne neki, hallgassuk meg, miért vonzza annyira a téma, a történet vagy bármelyik szereplő. Ha morális problémánk van, szelíden kérdezzünk rá, szerinte helyesen cselekedett-e a szereplő és kritika nélkül fogalmazzuk meg, mi hogyan tettünk volna ebben a helyzetben!

Segítsük az olvasmányok feldolgozását! Játsszuk velük újra, nézzük meg színházban, filmen, beszélgessünk róla, miért tetszett, mi volt más a feldolgozásban! Készítsük el a könyv fontos térképeit, receptjeit, épületeinek makettjét, játsszuk el a jeleneteit árnyjátékkal, bábbal! Számos gyermekirodalmi foglalkozást is találhatunk, amelyek olvasmányok feldolgozását segíti, ha nem érezzük magunkat elég kreatívnak, ezek is a segítségünkre lehetnek.

Motiváljunk elismeréssel! Készítsünk olvasónaplót vagy olvasó táblázatot! Számtalan letölthető sablon létezik már az interneten, amelyeket kinyomtatva kiszínezhetjük, kipipálhatjuk az elolvasott tételeket. Igyekezzünk nem „kilóban mérni” a könyveket, mert semmi jelentősége nincsen az elolvasott karakterek számának, inkább a „nyert élvezet” szempontjából értékeljünk! Lehetőleg kerüljük a pontozás és matricázás rendszerét, mert a célunk a külső helyett a belső motiváció feltámasztása. Kifejezhetjük azonban elismerésünket minden elolvasott oldal vagy könyv után, de elsősorban a kapott évezetet méltassuk a teljesítmény helyett! „Milyen jó lehetett ezt a fejezetet átélni! Mi történt, elmeséled?”

Legyen közösségi kapcsolódás az olvasás! Csatlakozhatunk könyvklubokhoz vagy mi is létrehozhatunk egyet a lakókörnyezetünkben, ahol megoszthatják az élményeiket, továbbfűzhetik a történeteket vagy feldolgozhatják az olvasmányokat. Látogassunk el könyves rendezvényekre, író-olvasó találkozókra, vásárokra! Tegyük divattá az olvasást a gyerekeink osztályaiban azzal, hogy gyakran beszélgetünk a kis barátokkal is az olvasmányaikról! „Mi jót olvastál az elmúlt hónapban?”

Előttünk a nyár, lassan a kis olvasópalánták is kiszabadulnak a mindennapi kötelezettségekből. Ajándékozzuk meg őket egy-egy új könyvvel – mi minden évben a tanév erőfeszítéseiért adunk jutalomkönyvet, nem a bizonyítvány jegyeiért –, amellyel belevághatunk a nyári kalandokba. Tervezzük meg a nyári olvasmányainkat együtt, hogy ősszel a friss levegőn való testi megerősödés mellett önbizalomban, fantáziában, műveltségben és olvasmányélményben megerősödött gyerekeket bocsáthassunk vissza az iskolai élet – talán néha szürke és kiégető – valóságába.