Krisztus halhatatlan életet adott neked

Olvasási idő: 3 perc

„Én vagyok a feltámadás és az élet” (Jn 11,25). Jézus a betániai Lázárral kapcsolatban mondta ezeket a szavakat, akit a negyedik napon feltámasztott a halálból. Lázárnak két testvére volt: Márta és Mária.

Márta, amint megtudta, hogy Jézus megérkezett, odafutott hozzá, és így szólt: „Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem!” „Testvéred fel fog támadni” – válaszolta Jézus. Mire Márta: „Tudom, hogy fel fog támadni az utolsó napon.” Jézus erre kijelentette: „Én vagyok a feltámadás és az élet; aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog. Az, aki úgy él, hogy hisz bennem, nem hal meg örökre.”

„Én vagyok a feltámadás és az élet”. Jézus meg szeretné értetni, ki is Ő az emberek számára. Nála van a létező legértékesebb ajándék, az Élet, amely után vágyakozunk: az Élet, amely nem múlik el.

Ha olvastad János evangéliumát, megfigyelhetted, hogy Jézus ezt is mondja: „Amint az Atyának élete van önmagában, a Fiúnak is megadta, hogy élete legyen önmagában.” (Jn 5,26)

S mivel Jézusban ott van az Élet, Ő életet tud adni.

(…) Márta is hisz a végső feltámadásban: „Tudom, hogy fel fog támadni az utolsó napon.”

Jézus azonban csodálatos kijelentésével: „Én vagyok a feltámadás és az élet”, megérteti vele, hogy nem kell az eljövendőkre várnia ahhoz, hogy a halottak feltámadásában reméljen. Ő már most, a jelenben is, minden hívő számára az isteni, elmondhatatlan, soha véget nem érő örök Élet.

Ha Jézus ott van a hívőkben, ha Ő benned él, nem fogsz meghalni. Ez az élet a hívőben a feltámadt Jézus természete szerint működik, egészen más tehát, mint az emberi természet.

Ez a rendkívüli Élet már benned is ott van, és az utolsó napon fog kiteljesedni, amikor egész lényed feltámad.

„Én vagyok a feltámadás és az élet”. Állításával Jézus természetesen nem tagadja a fizikai halál létezését. Ez mégsem jelenti az igazi Élet elvesztését. A halál tapasztalata, mint minden ember számára, a te számodra is egyedüli, megrázó és talán félelmetes erejű marad, de ezen túl már nem a lét értelmetlenségét, abszurditását, már nem az élet kudarcát, nem a végső állomást jelzi. A halál számodra valójában többé nem halál.

„Én vagyok a feltámadás és az élet”. S hogy mikor fogant meg benned az Élet, a soha el nem múló élet? Amikor megkereszteltek. Bár mint ember halandó vagy, Krisztus halhatatlan Életet adott neked. A keresztségben ugyanis megkaptad a Szentlelket, aki feltámasztotta Jézust.

Ehhez (…) a hitedre volt szükség, melyet keresztszüleid vallottak meg a te nevedben. Jézus ugyanis a Lázár feltámasztásáról szóló történetben így szól Mártához: „Aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog. (…) Hiszed ezt?” (Jn 11,26)

A hit nagyon fontos, elengedhetetlen feltétel: nemcsak abban áll, hogy elfogadod a Krisztus által hirdetett igazságot, hanem, hogy egész lényeddel követed is azt.

Ha tehát meg akarod kapni ezt az életet, ki kell mondanod az igenedet Krisztusnak, el kell fogadnod a tanítását, és a szavai, a parancsolatai szerint kell élned. Jézus világosan megmondta: „Aki megtartja tanításomat, nem ízleli meg a halált örökre.” (Jn 8,51)

Tanítását pedig egyetlen szó foglalja össze: a szeretet.

Lehetetlen, hogy ne légy boldog: benned van az Élet! (…) Próbáljunk folyamatosan meghalni önmagunknak, hogy Krisztus, a Feltámadott már mostantól kezdve élhessen bennünk.