Regina Caeli a pápával

A hétvégén hazánkba érkezik Ferenc pápa, aki vasárnap Budapesten, szentmisén találkozik a hívekkel. A hivatalos programban ezt olvashatjuk:

„09.30: Szentmise a Kossuth Lajos téren, a Szentatya homíliája, Regina Caeli imádság”.

Feltehetjük a kérdést, egy hosszú misében rengeteg ima benne van, miért szerepel e különben abszolút vázlatos programban az egyébként rövid Mária-antifóna elimádkozása, melyben a hívek Máriához fohászkodnak, hogy járjon értük közbe Fiánál, a Feltámadott Krisztusnál? A magyarázat egyszerű: ez nem a magyarországi látogatás privilégiuma, hanem a pápa akkor is, mikor „otthon”, a Vatikánban van, minden vasárnap délben a hívekkel együtt elimádkozza az Angelus, vagyis Úrangyala kezdetű imádságot, előtte szentbeszédet mond, általában a heti evangéliumi szakaszhoz kapcsolódóan, utána pedig személyes köszöntéssel, az aktualitásokhoz kapcsolódó szavakkal fordul a Szent Péter téren összegyűlt hívekhez. Viszont néhány héten át, pontosabban a húsvéti időben az egyházban kivételesen nem az Úrangyala, hanem a Menny Királynője, azaz a Regina caeli imádságot recitáljuk vagy énekeljük, és a pápa is így tesz.

Mikor ősi egyházi himnuszok hangja csendül fel latinul, az eredeti, gregorián dallammal, főleg ha külföldön vagyok, megérint nemcsak a tartalmuk, dallamuk által, hanem „katolikusságuk”, egyetemességük miatt is. Hisz a világon bárhová megyünk be templomba, a misét általában – nagyon helyesen – a helyi nyelv(ek)en halljuk és imádkozzuk, de ezeket az ősi himnuszokat, köztük a Mária-himnuszokat nem egyszer latinul.

A „Menny királynője” a katolikus egyház ősi latin Mária-himnusza. Nevét, mint más imádságok, a kezdősoráról kapta. Egyike a négy Mária-antifónának, előírás szerint, főként a papok, szerzetesek, a nap végén éneklik vagy recitálják (vagy kompletóriumon vagy vesperáson), tehát tipikusan éjjeli ima.^[1] 1742 óta nagyszombattól pünkösdvasárnapig az Úrangyala (Angelus) helyett is mondjuk, énekeljük, azóta a hívek széles tömegei ismerik.

Íme a himnusz a XII. századi gregorián dallammal, melyet a XVII. század óta leegyszerűsített formában éneklünk:

V. Ég Királynője, örülj, alleluja:

R. Krisztus, akit megérdemelted, hogy (méhedben) hordozz, alleluja,

V. Feltámadt, amint mondta, alleluja.

R. Imádkozz értünk Istenhez, alleluja.

Avagy a népies, magyarul használt, bár az eredetinél cirkalmasabbra sikerült fordításban, melyet népénekként megzenésítve a legtöbben ismerünk:

Mennynek Királyné asszonya, örülj szép Szűz, alleluja,

Mert kit méhedben hordozni méltó voltál, alleluja.

Amint megmondotta vala, feltámadott, alleluja.

Imádd Istent, hogy lemossa bűneinket, alleluja.

A himnuszhoz, hasonlóan a többi Mária-antifonához, „verzikulus” és könyörgés is tartozik:

V. Örülj és örvendezz Szűz Mária, alleluja!

R. Mert valóban feltámadott az Úr, alleluja!

Könyörögjünk! Úristen, ki szent Fiadnak, a mi Urunk Jézus Krisztus feltámadásával a világot megörvendeztetni méltóztattál, add, kérünk, hogy az ő anyja, Szűz Mária által az örök élet örömeit elnyerhessük. A mi Urunk, Jézus Krisztus által. – Ámen.

A Regina caeli (avagy Regina coeli) szerzője ismeretlen, de egy legenda szerint nagy járvány idején 590-ben Nagy Szt. Gergely pápa a Santa Maria Maggiore Bazilika kegyképét – amely a Szent Lukács evangélista által festett Mária ikon – ünnepélyes, engesztelő körmenetben vitte a Szent Péter bazilikáig. A körmenetben az Angyalvár fölött angyalt látott, aki kardját visszalökte hüvelyébe, ami a pestisjárvány megszűnését jelezte. Egyúttal angyali kar énekét is hallotta: „Regina coeli laetare, alleluja!” Erre a pápa így válaszolt: „Ora pro nobis Deum, alleluja!”

^{Salus Populi Romani Mária-kegykép. Róma, Santa Maria Maggiore Bazilika.}

Hogy a világegyházzal közös vasárnapi imádságunkra készítsük lelkünket, felidézünk néhány, pápai Regina Caeli-kor elhangzott gondolatot.

A pápa két éve húsvéthétfőn ezzel vezette fel a fohászt: „Íme, a húsvéti jóhír: «Krisztus él, Krisztus elkíséri életemet, Krisztus mellettem van». Krisztus kopogtat szívem ajtaján, bebocsájtást kér, Krisztus él. Jót fog nekünk tenni, ha ezekben a húsvéti napokban ismételgetjük: «Az Úr él!». E bizonyosság arra ösztökél minket, hogy a mai napon és az egész húsvéti időszakban így imádkozzunk: «Regina Caeli, laetare — azaz Égi királynő, örülj». Gábriel angyal így köszöntötte annak idején, legelőször: «Örülj, kegyelemmel teljes!» (Lk 1, 28). Most Mária öröme immár teljes: Jézus él, győzött a szeretet. Hogy lehessen ez a mi örömünk is!”^[2]

Az idei húsvéthétfőn, az ima előtt mondott beszédében Ferenc pápa még tovább ment. Arra buzdított, hogy hirdessük környezetünkben a Jézussal való találkozás örömét. Jézus minden alkalommal eljön hozzánk, amikor tanúságot teszünk róla. Kövessük az evangéliumi asszonyok példáját, akik nem zárkóztak be a Jézus halála felett érzett fájdalmukba. Az üres sír hírét meg akarták osztani a tanítványokkal és útközben találkoztak a feltámadt Úrral. Arra tanítanak bennünket, hogy mi is legyünk mindig úton és hirdessük az evangéliumi örömhírt, propaganda és prozelitizmus, hittérítés nélkül, megosztva másokkal a Jézussal való találkozás legszebb ajándékát. Ferenc pápa ezekkel a szavakkal fejezte be beszédét, egyben bevezetve a Mennynek királyné asszonya imádságot: „Kérjük a Szűzanyát, segítsen bennünket, hogy az evangélium örömteli hirdetői legyünk!”.^[3]

Íme a tavalyi és idei év Regina Caeli-t felvezető mondatai Ferenc pápától, mintegy egyetlen „litániába” fűzve:

Hogy Mária, a Feltámadott Anyja, segítsen nekünk legyőzni félelmeinket, és adja meg az igazság iránti szenvedélyt.^[4]

Hogy Mária, az Irgalmasság Anyja — szeretek az irgalmasság vasárnapja utáni hétfőn úgy tekinteni rá, mint az irgalom Anyjára —, kísérjen el minket a hit és a szeretet útján.^[5]

Hogy a Szűz, aki rögvest igent mondott az Úrnak, segítsen nekünk, hogy rátaláljunk a jó lendületére.^[6]

Hogy a Szent Szűz segítsen nekünk meghallgatni Krisztust, egyre jobban megismerni és követni a szolgálat útján. Hogy segítsen meghallgatni, megismerni, követni Őt.^[7]

Hogy a Szűz segítsen nekünk befogadni a Szentlelket és így a béke munkásaivá lenni.^[8]

Most imádkozzunk a Szűz Máriához, aki áldott vagy az asszonyok között, aki elteltél Szentlélekkel, mindig imádkozz és járj közben értünk.^[9]

Hogy Szűz Mária, a Szentlélekkel teljes, gyújtsa lángra bennünk a vágyat, hogy imádkozzunk a Lélekhez és befogadjuk Isten igéjét.^[10]

Hogy Mária, az Irgalmasság Anyja, segítsen nekünk az egyházat szeretni és egy mindenkit befogadó otthonná tenni.^[11]

Mária, a bölcs Szűz, segítsen nekünk felismerni Jézust, aki velünk jár az úton és át-olvasni – igen, újraolvasni – életünk minden napját Jézus jelenlétében.^[12]

^{[1] A négy, eredetileg zsoltárral énekelt Mária-antifóna: Alma redemptoris mater, Ave Regina caelorum, Regina caeli és a Salve Regina. A „Boldogságos Szűz Mária antifóna” a 13. századtól a napi officium végén énekelt önálló gregorián ének Mária köszöntésére. 1221-ben a domonkosok énekelték először a a kompletórium végén naponta a Salve Reginát. 1249-ben a ferencesek vezették be az évközi időben a Salve Regina mellé az Ave Regina coelorum, ádventben az Alma Redemptoris Mater-t, húsvét után a Regina coeli-t. A 14. században e szokást a Római Breviáriumba is átvették.
[2] 2021. április 5.-én. Franciából fordítva. vatican.va/content/francesco/fr/angelus
[3] 2023. ápr. 10.
[4] 2022. ápr. 18.
[5] 2022. ápr. 24.
[6] 2022. máj. 1.
[7] 2022. máj. 8.
[8] 2022. máj. 22.
[9] 2022. máj.29.
[10] 2022. jún. 5.
[11] 2023. ápr. 16.
[12] 2023. ápr. 23.}