Mit teszek én a békéért?

Hogyan született meg a Living Peace?

A Living Peace Közel-Keleten született, háborúk és forradalmak közepette. Saját bőrömön tapasztaltam, mit jelent ebben élni. Az első impulzus az volt, mikor egy diákom a többi gyerek előtt megkérdezte tőlem: „Milyen a béke? Mit lehet egy olyan napon csinálni, amikor nincs háború?” Ezt nagyon nehezen dolgoztam fel, mert hirtelen szembesültem vele, hogy ezeknek a gyerekeknek egész életükben nem volt még egy, békés környezetben megélt napjuk sem. Néhány hónappal később Jeruzsálem egyik zsidó negyedében mentem valahova, mikor pár méterre tőlem bomba robbant. Elborított a vér, körülöttem ott feküdtek a halottak és a sebesültek. Mikor kiengedtek a kórházból, feltettem magamnak a kérdést: „Mit teszek én a békéért?”. Nem tudtam őszintén mit válaszolni.

^{Carlos Palma a béke-dobókockával (Città Nuova)}

De később szembejött velem a válasz, amely aztán megváltoztatta az életemet. Épp egy arab muzulmán városnegyed utcáit róttam, mikor mint derült égből a villámcsapás, palesztin fiatalok kerítettek be. Elkezdtek kövekkel hajigálni, mert azt hitték, hogy zsidó vagyok. Az izraeli katonák távolról látták a jelenetet, és más szaladtak is, hogy segítsenek rajtam. Nem szerettem volna, hogy a srácok börtönbe kerüljenek, ezért arra biztattam őket, fussanak el, mielőtt odaérnek a katonák. Közben az egyikük elesett és megsebesült a térde. Erre elővettem a zsebkendőmet, rászorítottam a lábára, hogy elálljon a vérzés. Néhány nap múlva otthon voltam, mikor kopogtak. Legnagyobb meglepetésemre a fiú volt az, hogy visszaadja a kimosott zsebkendőt és egy kenyeret, amit édesanyja sütött nekem. Ekkor értettem meg, hogy a béke kultúrájához a szeretet kultúráján keresztül vezet az út. Aznap este eldöntöttem, hogy mindig szeretni fogok, sohase fogom abbahagyni, bármi történjék.

Konkrétan hogy működik a Living Peace?

Ismertem a Fokoláre Mozgalom szeretet dobókockáját, melynek oldalai tanításokat közvetítenek a hétköznapi élethez. Ebből ötletet merítve elkészítettem a béke dobókockát. Egyszerű gondolatokat és egyetemes értékeket írtam rá, hogy alkalmas és érthető legyen az iskolában tanuló muszlim gyerekeknek. Az volt a cél, hogy nap mint nap gyakorlatozzunk a napi mottóval. Ezenkívül javasoltam egy megállást délben „Time out a békéért” címen, egy perc csenddel és utána egy rövid gondolattal. Az ottani légkörben ez a meghívás úgy hatott, mint egy pohár friss víz a sivatagban. Alig néhány nap telt el, és máris szemmel látható változást lehetett megfigyelni azok viselkedésében, akik valóra váltották. Elkezdtek segíteni egymásnak, például azoknak, akiknek rosszul ment az angol vagy a matek. Egymás bántása szinte teljesen megszűnt. A szülők nagyon örültek, és a tanárok is. Annyira felfigyeltek a tevékenységemre Kairóban, hogy az iskolák sorban kérték, hogy csatlakozhassanak a projekthez.

Ami aztán jobban elterjedt, mint amire számítani lehetett…

Igen, 25 iskolában indítottuk el a programot. Egy nap egy 15 év körüli kamasz fiú azt mondta nekem, hogy levelet akar írni a világ összes elnökének. Így is tettünk, több mint 100 emailt küldtünk el. Néhány nap múlva befutott az első válasz. Barack Obama volt az, az USA elnöke és felesége, Michelle. Őket követte a spanyol király és királynő, Luxemburg miniszterelnöke és Írország elnöke. Tulajdonképpen ekkor jött létre konkrétan a projekt, mely aztán lépésről lépésre világszerte elterjedt. A Living Peace egyben egy olyan platform, amelyen keresztül több mint 70 nemzetközi szervezet kapcsolódik össze. Megosztják kezdeményezéseiket, akcióikat, melyeket ki-ki javasolhat a közösségeinek.

A mostani, világbékét fenyegető nemzetközi helyzetben melyek a leginkább aggodalomra okot adó, elfeledett konfliktusok? Hogyan lehet a béke légkörét megteremteni ilyen súlyos nehézségek közepette?

Nehéz időket élünk, számos konfliktus zajlik ezekben a pillanatokban is. Jemenben jelenleg is dúl az évek óta tartó háború. Szíriáról nem sokat hallani, pedig drámai a helyzet. Embargó érvényes a gyógyszerekre és a népességnek szánt alapsegélyekre. Komplikált a helyzet Venezuelában, Afganisztánban és Kongóban egyaránt.

Kommunikációs skizofrénia jellemzi korunkat, gondolkodás és tudatosság nélkül futunk a hírek után. Idén háború tört ki Európában és az emberek most erről beszélnek. Már nem hallani Afganisztánról, Szíriáról, Venezueláról vagy Jemenről. Ha holnap majd bomba robban egy másik ország repülőterén, attól kezdve feledésbe merül az ukrán helyzet. Hogy válaszoljak az eredeti kérdésre: ahhoz, hogy a nehézségek közepette békés légkört teremtsünk, a békét a személyes szinten kell megteremtenünk, és ez mindig a szeretet gyümölcse.

Milyen kezdeményezések születtek meg, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát?

A jelenlegi európai helyzetben sokféle kezdeményezés indult el. Pénzgyűjtés, gyógyszergyűjtés és -szállítás is. Néhányan önkéntesség keretében a határokon fogadják a menekülteket. Sok fiatal írt levelet ukrán kortársainak, hogy kifejezze szolidaritását és támogatását. A gyerekek rajzokkal kedveskednek a menekült társaiknak, akik immár többszázezren vannak.

Hogy állnak a Living Peace kezdeményezések Latin-Amerikában?

Sok iskola, gimnázium és szervezet kapcsolódik be. A Living Peace történetét gyakran kicsinek látszó tettek alakítják. Elég, ha az uruguayi San Jacinto városában élő Nicolás Berruetára gondolunk. Ez a fiú mindössze 15 éves volt, mikor megalapította zeneiskoláját, ahova mostanra 30, szegény családból származó gyerek jár, akiknek így a zenész jövőről dédelgetett álma majd valóra válhat. Jó példa ez rá, hogy gyakran a legszegényebbek hiteles, meggyőződésből fakadó tettei változtatják meg országainkat és a világot. Sok kezdeményezésről beszámolhatnék, de talán a legjelentősebb egy születő félben levő újdonság: immár nemzetközi szinten is elismerik a fiatal „béke követei”-t, akik 6 és 25 év közötti gyerekek, fiatalok.

A cikk eredetileg a dél-amerikai kiadású Ciudad Nueva lapban jelent meg spanyol nyelven, a fordítás az olasz változat alapján készült.