Új szemléletmód: az átfogó ökológia

Néha azt hisszük, hogy egy lelkiségnek csak a templom négy fala között van helye. Pedig forradalmi ereje és dinamikus hatása lehet az emberi élet minden megnyilvánulására. Érvényes ez a Fokoláre Mozgalomra, az egység lelkiségére is. Kezdetektől fogva az evangélium megújító szemléletével, az egység karizmájába gyökerezve közelíti meg a művészeteket, a különböző tudományokat, gazdasági vagy politikai területen és más szaktudományokban. Az EcoOne is egy ilyen kulturális kezdeményezés, mely egyetemi tanárok, kutatók és más szakemberek nemzetközi hálózataként működik. Tagjai a környezetvédelemmel kapcsolatos szakterületen dolgoznak és a természettudományos ismereteiket az ökológiai problémák bölcseleti szemléletével akarják ötvözni.

Az EcoOne Nemzetközi Hálózat 2020. október 23. és 25. között online konferenciát szervezett, „Új utakon az átfogó ökológia felé: Öt évvel a Laudato si’ (Áldott légy) enciklika után” címmel. A program kapcsolódott a Laudato si’ évhez, melyet idén májusban hirdetett meg Ferenc pápa a teremtett világ védelméért. A konferencia követhető volt magyarul is és visszanézhető: íme az első, a második, illetve a harmadik nap videófelvételei.

Magyarországi aktualitása is van a konferenciának, nemcsak azért, mert hazánkban működik egy EcoOne munkacsoport, hanem azért is, mert nálunk rendezték meg 2016-ban az első, Olaszországon kívüli EcoOne konferenciát.

Mi is tulajdonképpen az átfogó ökológia? Az Áldott légy című enciklikában Ferenc pápa globális módon tekint a környezeti problémára, és átfogó ökológiának hívja ezt a szemléletmódot. Kétféle jelentést adhatunk ennek a kifejezésnek. Egyrészt a természetből, ökológiából tanult látásmóddal tekinthetünk a társadalom, a gazdaság, a kultúra területeire, kapcsolódva a nemzedékek közötti igazságosság és a közjó gondolatához és a szolidaritás gyakorlatához. Másrészt az átfogó ökológia alatt azt is értjük, hogy a környezeti krízis problémáira az egész embert átfogó és figyelembe vevő megoldásokat keresünk.

Különös hangsúlyt kapott a párbeszéd témája a konferencián, aminek kreatív és teremtő jellege került középpontba a konkrét akciók bemutatása során és a kerekasztal beszélgetésekben.

A “közös ház” gondolata közel áll mindannyiunkhoz, egy levegőt szívunk, “egy csónakban evezünk” minden embertársunkkal.

A testvériség gondolata és gyakorlata igen közel áll a környezeti kérdéshez, ahogy ezt több dokumentum, Ferenc papa “Mindnyájan testvérek” című enciklikája is kifejezi.

Öt év telt el az ökológiai enciklika megjelenése óta, azonban népszerűsége nemhogy nem csökken, hanem egyre inkább érezteti hatását a katolikus világon kívül is. Olyannyira, hogy a Laudato Si’ 2015. májusában történő megjelenése után a nagy világvallások vezetői Ferenc pápa példáját követve néhány hónappal később sorra jelentették meg saját nyilatkozatukat éghajlatváltozás témájában. 2015. augusztus 17-18-án született meg az iszlám nyilatkozat Isztambulban, egy kétnapos, nemzetközi iszlám klímaváltozási szimpózium részeként.[1] Ezt követően 2015. október 29-én négyszázhuszonöt rabbi aláírásával született meg a klímaváltozásról szóló rabbinikus levél[2], erőteljes változásokat követelve. 2015 november 23-án megszületett a Hindu Deklaráció, amely a világon élő kilencszázmillió hindut arra hívja, hogy éljen harmóniában a természeti világgal. S végül, de nem utolsó sorban több mint ötezer buddhista gyakorlóval és olyan jelentős vezetőkkel, mint a Dalai Láma, 2015. november 28-án mutatták be a 2009-ban írt globális buddhista nyilatkozat frissített változatát „az éghajlatváltozásról szóló közös buddhista nyilatkozatot”[3].

Ezek az események is hozzájárultak a 2015. december 12-i párizsi klímakonferencia – a COP21 – sikeréhez, amikor is százkilencvenöt ország fogadta el az első egyetemes, jogilag kötelező érvényű globális éghajlati megállapodást. Az egyezmény kitért az éghajlatváltozás elleni küzdelem fokozása, valamint a fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövő érdekében szükséges fellépések és beruházások felgyorsítása érdekében tett erőfeszítések szükségességére. A kormányok hosszú távú célkitűzései között szerepel, hogy a globális hőmérséklet növekedését 1,5 °C-ra korlátozzák az iparosodás előtti szinthez képest. A megállapodás hangsúlyozta, hogy megerősítik a társadalmak képességét az éghajlatváltozás hatásainak kezelésére, és folyamatos és fokozott nemzetközi támogatást nyújtanak a fejlődő országoknak az alkalmazkodáshoz.[4]

Ferenc pápa szerepe ebben a folyamatban megkérdőjelezhetetlen. Mind a Laudato Si, mind a Fratelli tutti című enciklikák kifejeződései annak, hogy az Egyház részt szeretne venni annak a hatalmas, az egész bolygót érintő egyenlőtlenség helyreállításában,

ahol a 10% leggazdagabb felel a környezeti terhelés 52%-áért, és a szegényebb 50% csak a környezetei terhelés 7%-áért. A pápa rámutatott arra, hogy az ember Istennel, a felebarátaival és testvéreivel, valamint a természettel egyaránt kapcsoltban kell, hogy álljon, továbbá a szegénység és a természet kizsákmányolása szorosan összefügg egymással. Olyan átalakulási folyamatban vagyunk tehát benne, ahol az egyházi mozgalmak tapasztalata egyre inkább felértékelődik.

Ferenc pápa üzenetet küldött az EcoOne konferenciára, melyben belső megtérést sürget az átfogó ökológia jegyében.

Többeknek újdonság volt a konferencia abban a tekintetben, hogy a Laudato Si enciklika milyen folyamatot indított be a nagy vallások képviselői között. Ahogy az egyik előadó fogalmazott, Ferenc pápa egy valódi „game changer”, vagyis olyan személyiség, aki képes a nemzetközi szabályokat és a mélyen gyökerező kulturális beidegződéseket is megváltoztatni. Egy muzulmán professzor is felszólalt, és a hallgatóságból néhányan megjegyezték, hogy soha nem hallottak  még más vallásút ilyen nagy tisztelettel beszélni a katolikus egyházfőről. Sokszor talán nem is vagyunk tisztában azzal, hogy a pápa mekkora erőfeszítéseket tesz azért, hogy a kereszténység, másokkal együttműködve, hozzájáruljon a globális kérdések társadalmi, közéleti megoldásához.

[1] https://en.wikipedia.org/wiki/The_Islamic_Declaration_on_Global_Climate_Change
[2] https://theshalomcenter.org/RabbinicLetterClimate
[3] https://oneearthsangha.org/statements/the-time-to-act-is-now/
[4] https://ec.europa.eu/commission/priorities/energy-union-and-climate/climate-action-decarbonising-economy/cop21-un-climate-change-conference-paris_en