A tested éhes vagy inkább lelked? Az elhízás valódi okairól

A jóléti társadalmakban az elhízás egyre növekvő globális probléma, amely nemcsak az egyént, hanem a társadalom egészét érinti, ugyanis soha nem látott mértékű feladatot jelent a sok helyen amúgy is túlterhelt közegészségügyi ellátórendszernek.

Noha a szakemberek már évek óta kongatják a vészharangot, és gombamód szaporodnak a különböző, tuti megoldást ígérő diéták és életmódprogramok, mindez mégsem hoz tömeges változást.

Az előírt étkezések és edzéstervek mellett kevés szó esik ugyanis az elhízás kiváltó okairól. Egy olyan könyvet ajánlok most, melynek segítségével szembenézhetünk azzal: minket mennyire érint az étkezési zavar, amely az elhízás egyik közvetlen oka.

Érintettként és segítő szakemberként én is évek óta keresem a bölcsek kövét ebben a témában, s így akadtam rá Lukács Liza könyveire és arra a szemléletre, amelyet ő képvisel: a diéta, mozgás, gyógyszer szokásos hármasán túlmutatóan elsősorban a kiváltó okok megértésére biztat. Könyve az én szememet is felnyitotta, és jobban megértettem, mi állhat gyermekkorom óta cipelt sok-sok kilóm mögött, melyeket egyfajta hamis védőpajzsként viselek az élet veszélyei, igazságtalanságai vagy éppen a szeretetlenség ellen.

Dr. Lukács Liza klinikai szakpszichológus, a mashogy.hu alapítója, noha saját élettörténetében is megtapasztalta az evészavarok és a kötődési zavarok közti összefüggéseket, de csak később, a klienseivel való közös munka során ismerte fel, hogy a különböző evési zavarok (az anorexia, a bulimia és a túlevés) nem akaratgyengeségről, lustaságról, könnyen feladásáról vagy tehetetlenségéről szólnak, hanem ennél jóval többről: a saját gyerekkorunkhoz, történetünkhöz, a traumáinkhoz, igényeinkhez, érzéseinkhez és általában az önmagunkhoz fűződő kapcsolatunkról.

Az éhes lélek gyógyítása című könyve 2015-ben jelent meg először, de máig előkelő helyet foglal el a sikerlistákon, teljesen megérdemelten. Az evészavar ugyanis nem csak azokat érinti, akiknek látványosan nem megfelelő a BMI-jük. (BMI: testtömegindex, a magasságunk és a tömegünk arányát mutatja.) Evészavarról beszélünk már akkor, ha az étel valami mást, többet jelent, mint táplálékot, üzemanyagot a működéshez. Természetesen semmi probléma nincs azzal, ha valaki örömmel és élvezettel eszik, sőt, időnként akár pukkadásig tömi magát. A probléma azzal van, ha az étkezés és az ételek központi helyre kerülnek: akár a teljes kontroll, akár a féktelenség és határtalanság előjelével.

A kötet első fejezeteiben ennek a lelki hátterét mutatja be a szerző, mindenekelőtt azonban leteszi a változás 5 lépésének alapköveit. Mert ahhoz, hogy elinduljunk a változás útján, nem elég egy rosszul sikerült fotó. Nem elég megfizetni egy vadállat edzőt, hogy a lehető legkeményebben rakjon helyre minket. Nem elég a sóhaj vagy fogadalom, hogy „majd holnap elkezdem”, és nem segít az elindulásban, bár a lelkünket simogatják a „jó vagy így is” mondatok.

A változáshoz a lehető legőszintébben tudatosítanunk kell, hol is állunk most és mit szeretnénk elérni.

Felelősséget kell vállalnunk önmagunkért, a tetteinkért, az érzéseinkért és igényeinkért. Kontrollt kell szereznünk az életünk felett: többé nem másokhoz, kizárólag a saját igényeinkhez kell illeszkednünk. Reális célokat kell kitűznünk, hogy fenn tudjuk tartani a motivációt és ne adjuk fel idő előtt. És persze ki kell tartanunk az elhatározásunk mellett, meg kell tanulnunk belesimítani a hétköznapokba mindazt, amely a változás útján segít bennünket.

Lukács Liza fiktív, de a kliensei történeteiből összegyúrt példákkal szemlélteti, milyen érzelmi-szükségleti okok állhatnak a három evészavar-típus (az anorexia, a bulimia és a túlevés) mögött. Bemutatja a legtipikusabb környezeti tényezőket, a betegséget támogató és romboló attitűdöket egyaránt. Kitér a származási család, a párkapcsolat, a megfelelési kényszer, a konfliktusok és az önbizalomhiány okozta tipikus reakciókra, amelyekben bárki magára ismerhet, ha az ételekhez fűződő viszonya egészségtelen.

A kötet legfontosabb üzenete, hogy az éhség, amelyre a teljes kontrollal, bulimiával vagy túlevéssel reagálunk, valójában nem fizikai éhség, hanem lelki.

Nyolcféle pszichológiai éhséget különböztet meg: 1. ingeréhség, 2. kapcsolatéhség, 3. elismeréséhség, 4. szexuális éhség, 5. strukturálási éhség, 6. cselekvési éhség, 7. produktivitási éhség és a 8. szeretetéhség.

Ezeknek a csoportoknak a jellemzőit végigolvasva szembenézhetünk a saját sorsunkat és kilóinkat alakító, ránk jellemző „éhségeinkkel”. Szemfelnyitó, újrahuzalozó és fájdalmas szembenézés ez önmagunkkal. Rávilágít, mennyi hiányunkat töltögetjük nap mint nap szénhidráttal vagy zsírral, mennyi fájdalmunkat fojtjuk le egy-egy (vagy kettő-három) nasikával. Lukács Liza könyvét olvasni nem csupán ismeretszerzés, de nem is kikapcsolódás, sokkal inkább egy tükör saját magunkról.

Tükrözi mindazt, amit éveken vagy évtizedeken át– sokszor talán gyerekkorunk óta –szerettünk volna elrejteni mások, de leginkább önmagunk elől: a magány, a fájdalom, az értéktelenség érzését. Azt, hogy nem tartanak minket alkalmasnak valamire, vagy azt, hogy nem vagyunk szeretetreméltók. Azt, hogy sose leszünk elég jók, vagy hogy úgysem sikerülhet, amire vágyunk. Azt, hogy képtelenek vagyunk tökéletesek lenni, bármennyire is szeretnénk annak látszódni. Azt, hogy fáj, hogy elfordultak tőlünk. Azt, hogy nem vagyunk szerethetők, mert nem vagyunk olyanok, amilyennek mások szeretnének bennünket. Azt, hogy nagy dolgokat szeretnénk tenni, de kicsinek érezzük a mozgásterünket. Azt, hogy képtelenek vagyunk rendszert teremteni az életünkben, bármennyire is szeretnénk, mert valami hiányzik belőlünk.

Lukács Liza arra hív, hogy mi magunk döntsük el, hogy betöltjük-e a hiányainkat tudatosan azzal, amire valójában vágyunk, vagy hagyjuk, hogy a tudatalattink, a sérüléseink, vagy éppen a bennünk élő lázadó és kétségbeesett gyermek töltse be, úgy, ahogy tudja: étellel.

Ha valaki még jobban szeretne elmélyedni a témában, a szerzőnek azóta újabb könyvei is jelentek meg. A Lenyelt vágyak (2017), Hogyan szeretsz? (2020) és a Ne cipeld tovább! (2022) című további kötetei az étkezési zavarok mögött álló egy-egy speciális élethelyzetet elemzik.