Árnyas ligetek, enyhet adó parkok

Talán mindannyiunknak van olyan emlékezetes gyerekkori élménye, hogy zöld parkokban játszott. Számomra ez az élmény az újszegedi ligethez fűződik, ahová nagyszüleim rendszeresen kivittek minket, unokákat. Ezek a parkok, ligetek minden korosztály javát szolgálják, mert lehetőséget nyújtanak a kikapcsolódásra, a sportolásra, de a nagy melegben való hűsölésre is.

A klímaváltozás miatt gyakrabban fordulnak elő a hőhullámok, amikhez nehezen alkalmazkodunk – a betegek pedig különösen is nehezen. Kimutathatóan emelkedik a napi halálozások száma, hőhullámok idején hazánkban átlagosan 15%-kal.

A hőhullámok, a nagy meleg nemcsak problémát, hanem egy plusz lehetőséget is jelentenek, hogy egymásra is jobban figyeljünk. A nagy melegben a szeretetünk hőfokát is magasban kell tartani, hogy – miközben nekünk is melegünk van – észrevegyük különösen az idősek, betegek és a kisgyermekek speciális igényeit.

Lakásunkban, amennyire csak lehet, tartsuk a hűs hőfokot, gondosan árnyékoljunk napközben, illetve este és kora reggel szellőztessünk! Különösen ügyeljünk a folyadékfogyasztásra, és a nap legmelegebb óráiban kerüljük a tűző napot, a tűző napon történő sportot, munkát!

Kánikula idején nemcsak otthon hűsölhetünk. Nemcsak az érzéseink, hanem tanulmányok is alátámasztják a városi parkok előnyeit nagy melegben. A parkokban való hűsölés jobban klímabarát, mint a légkondicionáló készülékek használata, mert nem fogyasztunk áramot, és nem fűtjük a környezetünket.

A zöldterületek a város klímáját „karbantartják”: nagy melegben akár 5 fokkal is lejjebb viszik a hőmérsékletet, ha megfelelő kiterjedésűek, azaz kb. 60-80 m átmérőjűek és legalább 1 km2 területűek. Ezen parkok nemcsak a saját területükön biztosítják a hűsítő hatást, hanem a környező városi területen is. Nemcsak a hőt csökkentik a magas és árnyékot adó fákkal teli parkok, hanem tisztítják a levegőt: megkötik a káros anyagokat, illetve a szállóport is. Elengedhetetlen a fás parkok számának növelése a nagyvárosokban, ahol a beton, aszfalt (mesterségesen épített felületek) hőszigetekként raktározzák a hőt, és ezzel is emelik a kánikulában a város hőmérsékletét.

A városi parkjaink nem a „senki földje” kategória, ahol annyi szemetet dobok el, ami csak belefér, hanem olyan kincsünk, amelyet szeretni, óvni és fejleszteni kellene – nem utolsósorban azért is, mert nagyban hozzájárulnak a mentális egészségünk, általános jólétünk fenntartásához. Tegyünk meg mindent azért, hogy a városi parkjaink megmaradjanak, épüljenek, szépüljenek! Köszönjük azoknak, akik kitartóan gondozzák a parkokat!

A zöld területek gyógyító hatását kórházak, idősotthonok nagykertjei is bizonyítják. Például bizonyították, hogy a műtéten átesett betegek gyógyulására hatással van az, hogy az ablakukból látják a természetet: a természetre nyíló ablakkal rendelkező szobákban rövidebb idő alatt gyógyulnak a betegek, és kevesebb fájdalomcsillapítót igényelnek, mint azok, akiknek az ablaka egy épített falra néz.

Ha meggondoljuk, saját magunk is tudunk példákat felsorolni, amikor egy jó séta vagy kirándulás, egy naplemente csodás órája után lenyugodtunk, a tiszta levegőn „helyére kerültek” bennünk a stresszes helyzeteink, talán még a problémák megoldására is született ötletünk. A családos, csoportos kirándulás pedig közösségeinket is új erővel töltheti fel.

A nyári nagy melegben különösen is kihasználhatjuk a parkok, erdők hűsítő hatását, bátorítsuk erre magunkat és egymást is. Amennyiben lehetőségünk van, tegyünk azért, hogy a városi parkok száma növekedjen, ez egészségünket, jólétünket szolgálja.