Akár 1000 köztéri Nepomuki-szobor is lehet Magyarországon

_{Terbócs Attila a hevesi Nepomuki-szobor árnyékában, mellette Ágfalva és Boldogkőváralja szobrai.}

Honnan jött az ötlet, hogy elkezdd kutatni a Nepomuki Szent János-szobrokat?

Az olcsó válasz az volna, hogy néprajzot tanultam az egyetemen, de ez nem lenne igaz, mert számomra is meglepő, ahogy ez a dolog kialakult. A néprajzosság bennem van ma is – bár nem lettem néprajzos, máshogy alakult az élet –, de engem mindig a tárgyi néprajz meg a társadalomnéprajz érdekelt, a népi vallásosság soha nem ragadta meg a figyelmemet. Viszont már kamaszkoromban felfigyeltem a Nepomuki-szobrokra, rákérdeztem, hogy ki ez, találkoztam egy vicces névvel, de aztán ennyi volt. Azóta, ha jártamban-keltemben láttam őket, meg-megnézegettem. Aztán beütött a Covid, és vele a kijárási tilalom, hogy senki sehova, senki senkivel nem találkozhat. Én azt nem bírtam, két hét alatt megőrültem, főleg mivel korábban a munkámból kifolyólag rengeteget utaztam. Így aztán egyik nap bedobtam magam az autómba, és elindultam. Martonvásáron álltam meg, s ott a Brunszvik-kastély előtt van egy gyönyörűséges Nepomuki Szent János-szobor.

Tulajdonképpen mi volt az, ami megfogott ezekben a szobrokban?

A szakrális kisemlékek nagy része számomra, hogy is mondjam, egyhangú. Egy Szent Flórián, az mindig ugyanolyan. Ott áll római legionáriusként, egyik kezében zászló, a másikkal dézsából vizet önt egy égő házra. Ránézel, és rögtön tudod, hogy ki az. A Nepomuki-szobroknál meg szinte nem találsz két egyformát, és a legtöbb valahogy annyira bensőségesnek tűnik. Ha egymás mellé rakod a 850 fényképet, az eddig általam felkeresett szobrokról, akkor egy olyan mozaikot látsz, ahol mindegyik kicsit más, mindegyikben kicsit máshol van a hangsúly. Az egyiknél úgy láttam, mintha a kezében lévő korpuszra nézne, és azt értettem. De aztán egy másiknál meg azt látttam, hogy arra dönti a fejét, odafordítja az arcát, elindul a tekintete a korpusz felé, de mégsem éri el a szenvedő testet. Ezt már nem értettem, hogy miért. Szóval ilyen kis dolgok, apró részletek kezdtek benne érdekelni.

_{Az első két felkeresett szobor: Martonvásár (1775) és Ercsi (18. sz. 2. fele)}

És hogy kezdted el a tényleges kutatást, mi volt a kiindulási alap?

A gyűjtéshez a kiindulási alapot a meglévő műemlékvédelmi lajstromok, művészettörténeti és néprajzi tanulmányok szolgáltatták. A korábbi publikációkban említett hazai Nepomuki-szobrok nagyságrendje 160-240 között mozgott, a műemlékvédelmi archívumból 332 szoborról tudtam meg adatokat. Úgy kezdtem el a gyűjtést, hogy nincs is más dolgom, kiírom a topográfiákból, meg az internetről, a Köztérképről meg mindenhonnan, fölrakom a tüskéket a térképre, aztán irány. Két-három hónap után viszont azt vettem észre, hogy 30 olyan Nepomuki-szobrot találtam, amiről se előtte, se utána nem találtam adatot. Vagyis az általam dokumentált szobrok jelentős része teljesen véletlenszerűen jött szembe (köztük nem egy 18. századi, több szempontból kiemelkedő alkotás, mint például Koroncón).

_{Véletlenszerűen megtalált szobrok: Koroncó (1802) és Győrzámoly (1722)}

Ezután döntöttem úgy, hogy nemcsak a kijelölt helyeket keresem fel, hanem minden hagyományosan katolikus települést, és ott végigjárom a tipikusnak mondható előfordulási helyeket, kérdezősködök. Engem nagyon meglepett, hogy ennyire nincsenek összegyűjtve, nemcsak a Nepomuki-szobrok, hanem általában a szakrális kisemlékek. A kiindulási alapot adó országos listák jellemzően nem terepmunka eredményei, azokat műemlékvédelmi szakemberek felméréseiből és jegyzeteiből, fényképeiből szedték össze. Aztán eltelik 30 év, jön egy ilyen hóbortos pali, mint én, aki bedobja magát az autóba, és elkezdi kergetni ezeket a Nepomuki-szobrokat, és kiderül, hogy itt nem 240 meg 330, hanem valószínűleg minimum 1000 Nepomuki-szobor van. Én most 850-nél tartok. Emellett tudok 130 körüli szoborról, amik ott vannak levéltári iratokban, de nem találtam meg őket, valószínűleg már elpusztultak. Megkerestem ezeket a helyeket is, érdeklődtem, de már nem is emlékeznek rájuk. És itt nemcsak nagyon régi szobrokra kell gondolni, hanem akár olyanra, ami az ’50-es években összeállított műemléki topográfiában még szerepelt. De szerintem van még minimum 100, ami áll valahol, csak még nem jött velem szembe.

Vajon miért válhatott Nepomuki János ilyen népszerű szentté? Mi vonzotta az embereket az alakjában?

Az egyház számára ő Krisztus vértanúja, és a teológia itt meg is áll, de ezen felül van ugye a legendárium. Csak röviden az életéről: Nepomuki János valamikor 1340 és 1350 között született, a csehországi Pomuk (ma Nepomuk) városkában. 1380-ban már a prágai Szent Egyed-templom plébánosa volt. Jogot tanult Prágában, majd talán a Padovai Egyetemen, 1387-ben az egyházjog doktora lett. Az 1380-as évek végétől volt a prágai Szent Vitus-székesegyház kanonokja, és ebben a minőségében lett 1389-ben IV. Vencel király feleségének a gyóntatója. 1393 elején a prágai érsek általános helynökévé tette. Az érsek és a király között akkoriban feszült volt a viszony, ismereteink szerint viszály támadt köztük az új kladraui (ma Kladruby) bencés apát kinevezése körül, és ennek során Nepomuki János az egyházjog doktoraként az érsekség autonómiája mellett érvelt, vitatva az uralkodó főkegyúri jogát. A király 1393 márciusában kegyetlenül megkínoztatta Jánost, és végül a Károly-hídról a Moldva folyóba dobatta. Az viszont csak néhány évtizeddel a halála után kezdett el terjedni, hogy „valójában” azért kellett meghalnia, mert IV. Vencel, aki nagyon féltékeny természetű volt, meg akarta tudni, hogy mit gyónt a felesége, de Nepomuki János nem volt hajlandó elárulni, inkább mártírhalált halt. Ez a legendárium.

_{Fertőrákos (1731), Dunaszentbenedek (19. sz.) valamint Marcaltő-Ihász (1795) szobor és Terbócs Attila}

Hogy mit jelenthetett ez a népnek? Ez a történet az akkori és a mindenkori társadalmi tudatban egy nagyon fontos dologról beszélt: van itt valaki, aki nem mond rólunk rosszat, nem terjeszt rólunk semmit. Az emberi közöségekben a rágalmazás, a mások kibeszélése mindig jelen volt, mérgezett, és akkor van itt valaki, aki élete árán is megtartja a gyónási titkot. És ez a néplélekben is ki tudott csírázni, egy csomó posztamensen (a szobor talapzata) ennek megfelelő bibliai idézetet vagy fohászt olvashatunk: „Jó hírnevünk őrzője, János, imádkozz érettünk!” Természetesen az egyház is aktívan hozzájárult az ismertté tételéhez, de a vértanúságának híre és ezzel együtt kultusza már elterjedt volt, mire 1721-ben boldoggá, majd 1729-ben szentté avatták. A mai Magyarország területén 1729-ben már 21 kültéri szobra állt, amiről tudok. Az, hogy sok helyen az ábrázolás olyan bensőséges, azt én emelem ki, mert nekem azok tetszenek a legjobban. De talán az is oka lehet a bensőségességnek, hogy Nepomuki Szent János a felsőbb társadalmi rétegektől elég hamar lekerült a paraszti műveltségbe, a templomokból a közterekre, népi szentként volt hozzá személyes kapcsolódásuk, és volt igényük arra, hogy megfogalmazzák a saját maguk Nepomuki Szent Jánosát. A nép Jánoskának nevezte, és ez a becézés a szeretet, a kapcsolódás kifejezése, egy másik szentet tudok még ilyet: Szent Antalt is Antalkának nevezte a nép.

A szentté avatásakor tehát már 21 kültéri szobra ált hazánkban. Mikor érkezett el a híre Magyarországra és hogyan terjedt el a kultusza?

Nálunk a 17–18. század fordulóján jelent meg a Nepomuki-kultusz, legalábbis a köztéri szobrok tekintetében. A legrégebbi magyarországi Nepomuki-szobor, amiről tudunk, az 1701-es soproni Szentháromság-oszlop egyik mellékfigurája, de ami ma ott ál, az már nem az eredeti szobor. A legrégebbi önálló szobor 1705-ös, Székesfehérváron, a Felsővárosi Szent Sebestyén-templom előtt áll jelenleg, de nem ez volt az eredeti helye. Ez is egy példája annak, hogy a kultusz terjesztésében a Habsburgok is részt vettek, ugyanis ezt a labanc városkapitány állíttatta annak örömére, hogy a kurucok támadását visszaverték.

_{A legkorábbi ismert Nepomuki-szobrok: Sopron (1701) és Székesfehérvár (1705)}

A kultusz az 1721-es boldoggá, majd 1729-es szentté avatás után, az 1730–40-es évektől kezdett igazán terjedni. Először nyugat-magyarországi városokból (Sopron, Kőszeg) meg katolikus monasztikus központokból (Zirc, Majk) sugárzott ki. Az 1750-es évekre már Közép-Magyarország lett a központja, nem utolsósorban Althann váci püspök jóvoltából, aki maga is részt vett a szentté avatási eljárásban. A század második felére a kultusz fokozatosan lekerült a falvakba, és akkor már egyértelműen népi szent. Ekkor indult be a kultusz az északi hegységi tájakon és az ezekkel határos észak-alföldi peremvidékeken. Dél-dunántúli falvakban az 1790-es–1810-es évek között volt egy nagy szoborállítási hullám. Egészen az 1810-es évekig kitartott a kultusz dinamikája, majd az 1840-es évek jelzik a virágkor végét. De egészen a második világháborúig állítottak szobrokat, főleg az észak- és közép-magyarországi részen, csak már kisebb számban. A református vidékek, de különösen a Tiszántúl pedig értelemszerűen rajta sincsenek a térképen.

Ha a mára elveszett, elpusztult szobrokat is figyelembe veszem, akkor jelenleg 1015 Nepomuki-szoborról tudok, ebből 832 volt kültéri. Erre az 1015 szoborra vetítve, a szobrok 40%-a 18. századi, 30%-a 19. századi, 10%-a 20. századi, 5%-a pedig 21. századi; a fennmaradó 15%-ról nem tudjuk, mikoriak, ezt majd remélem, később orvosolni tudom stíluskritikai alapon. A rendszerváltás óta 80 állított szoborról tudok, tekintetbe véve, hogy ez három évtized, ez nagyon tekintélyes szám.

Térjünk rá akkor az ábrázolásokra. Említetted, hogy mennyire változatosak a Nepomuki-szobrok. Tudnál adni mégis egy általános leírást, hogy miről ismerhetem fel, hogy egy Nepomuki-szoborral állok szemben?

Vannak egyedítő elemei Nepomuki Jánosnak. Az egyik ilyen az öt csillagból álló koszorú, amely a TACUI (= hallgattam lat.) öt betűjét jelképezi. A csillagok a holttestének csodás megtalálására is utalnak: miután a Moldvába vetették, a királyné kerestette, és a mennyből csillagok szálltak le a Moldva vizére és mutatták meg, hol van. Egyes legendaváltozatok szerint Szűz Mária dobott le öt csillagot a 12 csillagos koszorújából. De csillagkoszorú nincs mindig, az ismert szobrok 20%-ánál övezi János fejét.

Egy másik egyedítő elem, de ez még ritkább, 5,5%-nál találjuk azt, hogy a szája elé teszi a kezét. A 18. századi ábrázolásokon még csak az angyalok teszik ezt, a 19. század közepétől van az, hogy Jánoska maga int hallgatásra. De ha ilyet találunk, akkor az 99%-os bizonyossággal Nepomuki. Azért mondom, hogy 99%, mert a márianosztrai kegytemplomban az egyik mellékoltáron volt szerencsém látni egy Szent Kunó nevű Rajna-vidéki pálos szent ábrázolását, aki szintén a szája elé emeli a kezét.

Ha ezekből egyik sincs, akkor az öltözet azért beszédes. A reverendán és a karingen kívül van rajta egy ún. kanonoki vállgallér, a neve almúcium. Ez egy középkori eredetű, rendkívül súlyos, több szőrmedarabból összerakott, nyakba kötött, ujjatlan, de csuklyás gallér, ami elöl rövidebb szabású, hátul viszont hosszabb. De azért a szobrokon megjelenő viseletdarabok nem feltétlenül hűek történetileg. A provinciálisabb szobrokon már gyakorlatilag egy szőrmeköpeny van a nyakába csapva, aminek semmiféle analógiája nincs a korabeli klerikusi viseletek körében. De az almúcium sem egyedítő, az lehet Loyolai Szent Ignácon, Xavéri Szent Ferencen is.

Aztán az öltözéknél ott van még a birétum (a papság által használt négyszögletes fejfedő, közepén általában bojttal). Ez is lehet döntő. Ha egy templomban látok egy szobrot, amin van almúcium, nincs csillagkoszorú és nincs nála kereszt sem, még lehet Loyolai Ignác, de ha van rajta birétum, akkor Nepomuki. De van 15-20 olyan szobor, ahol nem derül ki levéltári vagy egyéb forrásokból, hogy mi volt az akarat, és nincs is odaírva, és nem tudom megállapítani, hogy Nepomuki-e.

_{Nepomuki csillagkoszorúval (Besenyőtelek, 1781) és ujját szája elé téve (Nagyigmánd, 1830 e.)}

Végignézve a 850 fényképet nekem a kereszt tűnt legjellemzőbbnek, amit sokszor olyan bensőségesen tart a kezében.

A halotti kereszt valóban nagyon sokszor ott van a keze ügyében, a szobrok 92%-ánál, vagy épp a mennybevétel után az angyalok egyike nyújtja Jánosnak, de az nem egyedítő, nagyon sok szent ábrázolásán ott van. A kereszt és a szent viszonyának rendkívüli változatossága, a bensőségesség viszont nagyon is jellemző a Nepomuki-szobrokra. Más szentekkel ellentétben nem diadalmasan felmutatja, nem teherként roskad alatta, nem szelíden kifelé mutatja a szemlélődőnek, hanem egész testével ellentételezi a kereszt súlypontját, ellentétes lába kilép, ellentétes karja előrelendül vagy a feszület talpában kapaszkodik meg, a fejét és az arcát a korpusz felé mozdítja, de nem tolakodóan, a tekintetét is ritkán szegezi rá, inkább csak elréved mellette-fölötte.

Aztán a kezében tartott pálmaág sem egyedi, az is ott van rengeteg szentnél, mint a vértanúság szimbóluma, bár az, hogy a halotti keresztet pálmaágra fektetve látjuk, valóban a Nepomuki-szobrokra jellemző megoldás. Ugye azt is írják a rövid ismertetők, hogy fontos a kultuszában a víz (a hajósok, vízen járók védőszentje) és ezért ezeket a szobrokat a hidak, folyópartok közelébe állították. A gyűjtésem alapján ez sem teljesen igaz, hiszen csak 20-%-uk van hidakon vagy vízparton.

_{Nepomuki-szobrok, kezükben pálmaágra fektetett kereszttel: Bag (1760 k.) és Dunaszekcső (1810)}

Mesélnél a kedvenc szobraidról vagy azokról, melyek valamilyen szempontból különlegesek?

Pápán van egy Nepomuki-szobor, ami a vértanúhalált ábrázolja. Nepomuki már széttárt karokkal zuhan bele a vízbe, mögötte áll egy alak, a cseh király pribékje, aki bunkóval sújtott le rá. Ez nagyon ritka és egyedi megformálás. De aztán találtam még ilyet, a kéthelyi templomban az egyik mellékoltár oromzatán. Nem pont ugyanaz az ábrázolás, mert ott már fölültették a híd mellvédjére, és tettrekészen ott állnak mögötte a pribékek.

Vagy amiről én nem tudtam, hogy vannak: a ravatalszobrok és -festmények. A ceredi templomban és a budapesti Egyetemi templomban is a ravatalán kiterített Nepomuki Szent János látható. Hét ilyen szobrot is találtam már, például Gyalókán. Nem is tudott róla a pap. Fenn volt az oratóriumban, amit gyakorlatilag lomtárként használnak, ott feküdt egy predellaszekrényben, tehát valamikor egy oltár része kellett, hogy legyen.

Az olyanokat is nagyon szeretem – ha már egyediség –, amikor elrontja az utókor a szobrot. Iharosberényben, a falu közepén, a kastélynál áll egy Nepomuki Szent János-szobor, és egy sosem létezett furcsa növényt tart a karjában. Arról lehet szó, hogy eredetileg a pálmaágra helyezett halotti keresztet tartott, ami szétmállott, és a felújításkor az alul talán megmaradt levélrészt egyszerűen tükrözte az utókor önkéntes művésze. És nem volt senki, sem világi, sem egyházi, aki ebben megakadályozza: a szent ismerete, a kultusz már a múlté.

Van még egy gyönyörű szobor a romániai Dognácskán, ami egy bányászfalu. Az elég megszokott, hogy a Nepomuki mellett ott van két angyal, amikor a mennybevételét ábrázolják. Lehet aktív a viszony a mellékfigurák és János között, de sokszor passzív a kapcsolat, csak azért vannak ott az angyalok, hogy az ikonográfiát kiegészítő üzeneteket megjelenítsék: az angyal teszi a szája elé a kezét, nála van a pálmaág, a lakat. Ez a dognácskai azért különleges, mert angyalok helyett bányászokat találunk a kompozícióban.

_{Nepomuki Szent Jánost a Moldvába lökik. (Pápa, 1753)}

Mik a további terveid, hogyan halad tovább a kutatás?

Most éppen azt csinálom, hogy 18. századi templomokba próbálok bejutni, mert számos Nepomuki-szobrot találtam már így mindenféle eldugott helyeken. Sokszor nem is tudnak róla, aztán bemegyünk, és a sekrestyében ott van a szerszekrény tetején egy csodálatos 18. századi színezett faszobor. Másutt a templomkertben találtam egy 19. századi Nepomuki Szent János-szobrot, pedig korábban az atya biztosított róla, hogy a falujában nincs ilyen szobor.

Csombárdon van egy nagyon érdekes Szent János-szobor. Ha megnézed, teljes skizofrénia: az alsó fele Nepomuki János, a felső fele Evangélista Szent János. Reverenda, karing, almúcium van rajta, jobb kezében kereszt, a fej viszont egy szakálltalan fiatalemberé. Igen, ezt sem mondtam az előbb, de a szakáll is hozzátartozik. Ha nincs szakáll, akkor gyanút kell fogjunk, hogy nem Nepomuki vagy utólagos pótlás a fej. Ez a csombárdi egy csupasz arcú fiatalember, hosszú hajjal, bal kezében pergamen. Evangélista Szent Jánost ábrázolják így. Ez egy minden ízében laikus szobor, de plasztikusan meséli el, mi lett a 20. századra a kultuszból, hogy enyészett el az idők során a Nepomuki János alakja körüli biztos tudomás. Levéltárban ugyanis megtaláltam, hogy ez egy 1804-ben állított Nepomuki-szobor, egy 1937-es iratban pedig mint nagyon rossz állapotban lévő szobrot említik. Ma ezen a hibrid Szent János-szobron az 1938-as évszám látható. Nekem az a gyanúm, hogy 1937-ben hívtak valakit, hogy újítsa fel, akinek már fogalma sem volt arról, hogy ki Nepomuki, és valljuk be, az alakmintázáshoz sem volt tehetsége. Egy kicsit visszalépek oda, hogy milyen lehetett az 1804-es eredeti szobor. A 19. század elejéről találunk olyan Nepomuki-szobrokat, ahol hajadonfőtt van és a birétumát, a kanonoki fejfedőjét a mennybevétel aktusa közben lekapja a fejéről és a mellkasára gyűri. Én arra gondolok, hogy valószínűleg ez egy ilyen Nepomuki-szobor lehetett, és a csombárdi öregek a felújításkor elmondták, hogy nézett ki ez a szobor, csak nem tudták pontosan megmondani, hogy mit szorongat a bal kezében. Úgy nézett ki, mint egy papírtekercs, hát az lett, lehet, láttak is Evangélista Szent János-szobrot, aminek pergamentekercs van a kezében. Ez most az elméletem, ezt még körbe kell járni, de ezek nagyon izgalmas dolgok.

_{Az utókor által „elrontott” szobrok: Iharosberény (1815) és Csombárd (1938)}

Ezt teljesen hóbortból csinálom, de már időben és pénzben is sokat fektettem bele, ezért mindenképpen szeretném, ha tudományos eredménye is lenne. Másfél évvel a gyűjtés kezdése után már írtam az addigi eredményekről egy összefoglalót, de szeretnék írni egy nagyobb lélegzetű áttekintést a Nepomuki-kultuszról: társadalmi keretek, időbeli elterjedés, térbeli dinamika, ikonográfiai típusok, az öltözet, az elhelyezkedések, a szobortörténetek. Ez azért is húzódik el, mert nemcsak a szobrokról van most már szó, gyűjtök mindent, festményeket, domborműveket, üvegablakokat, templomi zászlókat, harangokat is. Ha a templom lanternáján (toronyépítmény) ott van Nepomuki János bádogból kivágott nyelve, az nekem adat. Ez nagy munka, mert templomokba kell bejutni, ami nem könnyű Magyarországon, mert sokszor bizalmatlanok, akkor is, ha az ember elmondja, hogy miért jött. Biztos, hogy még öt évem rá fog menni arra, hogy a 18. századi templomokba bejussak és csak azután tudok majd belefogni. Most olyan vasárnapjaim vannak, hogy mondjuk kitalálom, hogy ezt az öt falut végigjárom, és akkor követek egy plébánost a miséin, így 4-5 templomba be tudok jutni. Aztán emellett kimozdultam az országhatárokon túlra is, de ennek még az elején vagyok, jó, ha 80 szobrot és tucatnyi festményt kerestem fel eddig a szomszéd országokban.

_{Nepomuki Szent János a ravatalon. (Nagyvázsony, templom,18. sz.)}

Még azt mondjuk el a végén, hogy a gyűjtésed anyagát elérhetővé tetted az interneten. Miért döntöttél így?

Én úgy voltam ezzel a gyűjtéssel, hogy az első pillanattól mindent feltöltök az internetre, ahol szabadon elérhető, és bárki használhatja az adatokat, a térképeket, a fényképeket, mindent, mert úgy gondolom, hogy ezek a szobrok nem az enyémek. A mai napig mintegy 16 ezer Nepomuki-fényképet töltöttem fel a Wikipédiára, ahol a Nepomuki Szent János-szobrok című lapon a települések betűrendjében megtalálhatók a fellelt szobrok képei és leírásai. Ez a lista folyamatosan bővül, annak köszönhetően is, hogy megtalálják az emberek, és megtalálnak engem, és újabb adatokat osztanak meg velem.

Így derült ki az is, hogy nem én vagyok az egyetlen Nepomuki-gyűjtő, hanem számos, legkülönbözőbb foglalkozású ember (nyugdíjas textiltervező, geodéta, könyvelő) járja az országot és szenvedélyesen fényképezi a Nepomuki Szent János-emlékeket. Hogy miért? Még csak azt se mondom, hogy vallásosságról lenne szó. Nepomuki Szent János szól az emberek lelkéhez, ezért tudott ő népi szent lenni. Engem is megszólított, akkor is, ha nem tudom megfogalmazni, hogy mivel. Ha megismered a történetét, látod a szobrait, valahogy kapcsolódsz hozzá, akkor Nepomuki Szent János alakja még mindig képes megszólítani, ahogy minket, laikusokat is megszólított.