Ateistából teológus, agglegényből gondos férj

Clive Staple Lewis 1898. november 29-én született Belfastban (a későbbi Észak-Írországban). Protestáns ír családból származott, lelkészunoka volt, de ő maga csak felnőttként, többek mellett J. R. R. Tolkien katolikus kollégája hatására tért meg. Az anglikán egyházban találta meg hitét 1931-ben, amelyhez haláláig ragaszkodott, hitírásaiban pedig igyekezett felekezetektől függetlenül nyilatkozni. Oxfordban, majd 1954-től Cambridge-ben lett irodalomprofesszor, rengeteg publikációja jelent meg, mellette a ’30-as évektől kezdve pedig a szépirodalomban is alkotni kezdett.

Leghíresebb műve máig a Narnia Krónikái gyermekkönyv-sorozat, amelyet gyakran hoznak példaként a keresztény mitológia allegóriájaként (magyarul a református egyházi oktatásban jelent meg hozzá egy nagyszerű fogalmazás munkafüzet.)

A világhírre szert tett regényfolyam egy különleges világba, Narniába kalauzolja az olvasókat, annak születésétől egészen végnapjaiig bemutatva sok kalandot, amelyet legtöbbször a mi világunkból származó gyermekek valamilyen varázslatos „kapun” átlépve élnek át. Ez a könyv volt hatással egy Douglas Gresham nevű kisfiúra is, aki 1952-ben édesanyjának köszönhetően személyesen is megismerkedhetett az általa tisztelt íróval. Ez az édesanya az amerikai költőnő, Joy Davidman (asszonynevén Gresham) volt, aki nem szokványos módon, elvált feleségként először pragmatikus okokból lett (titokban) Lewis polgári felesége.

Életéről több film is készült (legutóbb 2021-ben, The Most Reluctant Convert: The Untold Story of C.S. Lewis), az 1993-as, Oscar-díjra jelölt Árnyékország (Shadowlands) című éppen Jack és Joy kapcsolatát dolgozza föl. A film William Nicholson drámáján és korábbi tévéfilmjén alapul – az életrajzi tények helyenként (vélhetően) művészeti szempontokból némileg eltérnek a valóságtól. A filmben Lewis végig Oxfordban tanít, holott pont ekkortájt kezdett Cambridge-ben dolgozni – bár megtartotta oxfordi lakását. Egyáltalán nem jelenik meg, és még csak nem is említik továbbá Joy idősebb fiát, Davidet, illetve Douglas, a kisebbik fiú a játékidő alatt végig 8–10 év körüli, míg a valóságban 15 éves, mikor az édesanyja meghal.

_{Jelenet az Árnyékország című filmből: Anthony Hopkins és Debra Winger (1993, fotó: IMDB)}

Az Árnyékország két művész és gondolkodó lélek találkozását követi, és Lewis szemszögéből láttatja leendő feleségét, a hozzá való viszonyulást. A tartózkodó, hírnévre és ismertségre egyáltalán nem vágyó, szintén nőtlen bátyjával együtt élő decens, koros agglegény, neves irodalomprofesszor és tekintélyes hitszónok Lewist kizökkenti a nála 17 évvel fiatalabb, szókimondó, határozott és a konvenciókkal nem megalkuvó, gazdag érzelmi világú Mrs. Greshammal kötött ismeretség. Joy, aki vérbeli amerikai, Angliába utazik Douglas fiával, mert házassága zátonyra futott (a férje, Lindsay Gresham Joy unokatestvérével került szerelmi kapcsolatba), és a nő keresi az útját, a menekülést a rossz kapcsolatból.

Találkozásuk után eltérő dinamizmussal kezdenek egymás iránt érdeklődni: Joy lelkesedése Jack iránt félig-meddig látható csupán, míg Jack lassan jut el addig a pontig, hogy magának is beismerje, mennyire megszerette az asszonyt. Egész ismeretségük egyik lényege, hogy szívesen beszélgetnek, filozofálnak. Lewis felnőtt megtérőként rendszeresen tart hitszónoklati előadásokat, amelyekben időről időre reflektál saját életére – egy idő után pedig Mrs. Gresham életére is. Joy szintén ateista volt, ráadásul zsidó, fiatalon kommunistának állt, mert azt tartotta a leglogikusabb lépésnek akkoriban, közben viszont megtalálta Istent, és keresztény lett. Joy válása után Lewis baráti segítségképpen feleségül veszi az amerikai nőt, hogy jogilag elsimítsa új, angliai életét. A kapcsolat baráti, de olyan, mint egy állóvíz, a mélyben kavargó áramlatokkal.

Belső vívódásaiknak inkább Joy ad hangot, akit egy idő után taszít Lewis tartózkodása, egyenesen gőgösnek tartja, amiért a boldogságot és az embereket nem engedi közel magához.

Ebből az állóvízből – az érdekházasság pragmatikus egyezségéből – mozdítja ki mindkettejüket Joy hirtelen jött betegsége, csontrákja, amely lassan de biztosan készíti föl őt az elmenetelre. Ebben az utazásban viszont már Lewis is szerette volna elkísérni… Gondoskodó, odaadó férje lett, és ápolta őt kitartóan.

Joy Davidman és C. S. Lewis házassága nem tarthatott sokáig. A valóságban Joy 1960-ban meghalt. Fiait Lewis adoptálta, és maga nevelte ezután. David, aki anyja zsidó gyökereihez tért vissza, mostohaapjától megkapta vallása gyakorlásához a lehetőségeket, öccse, Douglas viszont keresztény lett, és ma is fontos számára a hite. Douglasból színész vált, és igyekszik továbbvinni szülei örökségét és emlékezetét. A 2005-ben indult (be nem fejezett) Narnia filmsorozat társproducereként néhány kisebb szerepben is föltűnt a vásznon.

_{Helen Joy Davidman és Clive Staple Lewis (fotó: Flickr)}

C. S. Lewis írásai ma is számos olvasóra találnak a gyerekektől kezdve minden korosztályban. 1941-ben közeli barátjának, J. R. R. Tolkiennak szánt regénye, a Csűrcsavar levelei komoly lélektani utazás, amely humoros stílusával remekül bemutatja az ember hullámzó hitét. A történet különleges módon egy ördög (pokolbéli démon), Csűrcsavar szemszögéből, az unokaöccsének, Ürömvölgyinek címzett leveleiből bontakozik ki előttünk. Ürömvölgyi „kliense” egy frissen megtért fiatalember, és a kisördög feladata, hogy ezt a fiatalembert minél inkább eltérítse az üdvösség irányából. Ehhez a „térítéshez” nyújt hasznos – és mindannyiunk számára tanulságos – tippeket és ötleteket. Kirajzolódik előttünk a 20. század óta tartó „újfajta” módszer, amit a Gonosz arra használ, hogy elvonjon minket Istentől, a vele való kapcsolattól és az embertársaink iránti szeretettől. A Csűrcsavar levelein kívül számos más könyve jelent még meg Lewisnak magyarul, pl.: Keresztény vagyok, A fájdalom, A nagy válás, A bánatról, Az emberiség felszámolása, Csodák, Az öröm vonzásában. A sokszor gyermekfantasy műfajába sorolt Narnia krónikái mellett a Kozmikus Trilógia, egy űrutazásról szóló sci-fi is elérhető magyar nyelven – Lewis ezen művei is mutatják az író sokoldalúságát.

Lewis 1963. november 22-én, 64 éves korában halt meg. Hitírásai a mai napig nagy hatásúak, emlékét az anglikán és episzkopális egyház kalendáriumában is őrzi.

„Hiszek a kereszténységben, ahogy elhiszem, hogy a Nap felkelt. Nemcsak amiatt, mert látom a Napot, hanem mert neki köszönhetően láthatok minden mást.” [1]

[1] Is Theology Poetry?, 15. o. Samizdat University Press, 1945. Az idézet Antal M. Gergely fordítása.