Nagyboldogasszony ünnepén a Kárpát-medence egyetlen aranyrózsája történetének nyomába eredünk. A csíksomlyói pápalátogatás ünnepi szentmiséjét követően Ferenc pápa a kegyhelynek ajándékozta ezt az egyszerű, de nemes kitüntetést az elismerés és bátorítás jeléül, hogy „ne féljünk, mert Mária mindig mellettünk áll”.
Olvasási idő: 7 perc
Az aranyrózsa (Rosa aurea, Rosa d’oro) történelmi és lelki jelentősége évszázadokra nyúlik vissza. A címzettek között szerepeltek templomok és kegyhelyek, királyi családok, katonai személyiségek és kormányok, akik kiemelkedő módon szolgálták a katolikus egyházat, vagy tanúságot tettek hitükről. A közismert Mária-kegyhelyek közül többek között Mariazell, Czestochowa, Loreto, Lourdes, Fatima, Guadalupe őrzi híven a pápai elismerés eme jelképét.
Erdély, Székelyföld történelmében 2019. június 1., Ferenc pápa látogatásának napja meghatározó időpont volt. A csíksomlyói kegyhelynek ajándékozott pápai kitüntetés, mint ősi szimbólum, a Mária-tisztelet jeleként elismerést hordoz magában.
Először az Urbán János Erik atyával, az Erdélyi Ferences Rendtartomány elöljárójával készített rövid interjú következik a csíksomlyói aranyrózsáról, majd bemutatom a „rosa d’oro” ajándékozásának több évszázados múltját, és hogy milyen jelentést hordozott és hordoz mindmáig.
Mi a jelentősége és mit szimbolizál ez a különleges ajándék?
Urbán János Erik OFM: A csíksomlyói aranyrózsa öt fő üzenetet hordoz. Elsősorban kifejezi a Boldogságos Szűzanya iránti tiszteletet és szeretetet. A rózsa a Szűzanyának szóló ajándék, amely azt jelképezi, hogy Máriának kivételes szerepe van az üdvösségtörténetben, és az egyház mélységes szeretettel fordul hozzá.
Másodsorban a hit és a kitartás jelképe, amely buzdít, hogy az erdélyi hívők tartsanak ki hitükben, és bízzanak Mária közbenjárásában. A rózsa a hűség és az állhatatosság virága.
Harmadsorban a rózsa nemcsak egyéni, hanem közösségi ajándék is. Megerősíti a közösségi identitást, jelzi, hogy az itteni hívek fontos és élő részei az egyetemes egyháznak.
Továbbá a béke és a remény üzenetét közvetíti, mely a jelen és jövő felé is mutat: reményt nyújt a nehézségek között, és a béke szolgálatára hív. Ferenc pápa gyakori üzenetei voltak ezek: egység, kiengesztelődés, jövőbe vetett bizalom.
A pápai elismerés nem utolsó sorban és támogatás jele. Ez az ajándék világos pápai gesztus: elismeri az itteni hívek hitét, kitartását, történelmi szerepét. Egyben kifejezi a szentatya szeretetét és támogatását, amely különösen fontos egy kisebbségi létben élő katolikus közösség számára.
Urbán Erik OFM (Facebook/erikofm)
A pápalátogatás idején Ön a csíksomlyói kegytemplom igazgatója volt. A ferences rend a kegyhely hivatalos őrzőjeként hogyan fogadta ezt a pápai nemes gesztust?
Urbán János Erik OFM: A Gyulafehérvári Főegyházmegye és azon belül a csíksomlyói kegyhely őrzői hálával fogadták és megtiszteltetésnek tekintették Ferenc pápa különleges ajándékát, az aranyrózsát. Számunkra ez nem csupán egy ritka pápai kitüntetés, hanem lelki megerősítés és bátorítás is az egész közösség számára. Az aranyrózsa átadásának gesztusa megerősítette a hitben való kitartás fontosságát, és hangsúlyozta a Szűzanya közbenjárásába vetett bizalom erejét. A ferencesek számára különösen fontos volt ez a szimbolikus üzenet:
Ferenc pápa a Szűzanyát és a kegyhelyet az egyetemes egyház számára is példaértékűnek tartja, s ezáltal az erdélyi hívők hitét, identitását és zarándoklelkiségét is elismerte.
A kegyhely őrzői úgy tekintenek az aranyrózsára, mint az isteni gondviselés és a pápai szeretet kézzelfogható jelére, amely minden ide látogatónak megerősítést és vigaszt nyújt.
A Kárpát-medencében Székelyföld egyedülálló privilégiuma ez az aranyrózsa. Milyen üzenetet hordoz a kegyhelyet ékesítő virágszál?
Urbán János Erik OFM: A csíksomlyói kegyszobor mellett elhelyezett aranyrózsa különleges üzenetet hordoz nemcsak Székelyföld, hanem az egész Kárpát-medence számára. Ez a virágszál egyszerre kifejezi a Szűzanya iránti pápai tiszteletet, a helyi hívő nép hitének elismerését, valamint az egyetemes egyházhoz való tartozás örömét. Privilégium ez, amely megerősíti a régió keresztény identitását, és emlékeztet arra, hogy az itteni közösség hivatással bír: hűségesen őrizni és továbbadni az evangéliumi értékeket. Az aranyrózsa a hit és a kitartás szimbóluma, amely arra hív, hogy Mária példáját követve tartsunk ki a nehézségek közepette is. Bízzunk abban, hogy nem vagyunk egyedül – Isten és az ő édesanyja mindig mellettünk áll!
A rózsa a közösségi identitás virága is: megmutatja, hogy az itt élők nem elszigetelt szigetek, hanem élő kövei az egyház nagy közösségének.
Emellett a béke és a remény üzenetét is hordozza, különösen egy olyan korban, amikor a bizalom és az összetartozás újra és újra próbára tétetik. Végső soron az aranyrózsa Ferenc pápa kézfogása: elismerés, bátorítás és biztatás, hogy „ne féljünk, mert Mária mindig mellettünk áll”.
Kitekintés az Aranyrózsa ajándékozásának több évszázados múltjára
Az aranyrózsa1 egy nemesfémből készült virág, amelynek ajándékozása a megkülönböztetés jeleként a pápának fenntartott ősi gesztus. Ezzel együtt a pápai tiszteletadás jelképe kiemelkedő személyeknek, templomoknak vagy Mária-kegyhelyeknek.
Az első írásos feljegyzés 1049-ből származik, viszont eredete régebbi időkre nyúlhat vissza. Amikor IX. Leó pápa a helyi püspöki joghatóság alól Szent Péter különleges védelme alá helyezte az elzászi Woffenheim közelében található Heiligenkreuz (Szent Kereszt) kolostort, az apátnőt arra kérte, hogy minden évben küldjenek neki és utódainak egy aranyrózsát. A virágnak nyolc nappal a nagyböjt negyedik vasárnapja előtt kellett megérkeznie Rómába a pápai rituáléhoz, amely a későbbiekben szokássá vált.
Innen ered nagyböjt negyedik vasárnapjának liturgikus színe, a rózsaszínű miseruhának viselete, amely a rózsa színével megegyező volt.
A rózsa virágjának közepét eredetileg balzsammal illatosították, később vörös drágakövet helyeztek bele, majd a rózsaszál rózsacsokorrá alakult, amit aranyozott vázával együtt készítettek el.
Az aranyrózsát nagyböjt negyedik (Laetare) vasárnapján a pápa áldja meg. Az első ismert aranyrózsát a 11. század elején Fulco d’Angers gróf kapta ajándékba, minthogy II. Orbán pápát vendégül látta. Az első templomnak adományozott aranyrózsa pedig a perugiai San Domenico kolostorban található, amelyet 1304-ben adományozott XI. Benedek pápa, viszont hamarosan eladták, és az érte kapott összeget a szegények megsegítésére fordították.
A 17. század közepétől az aranyrózsa leginkább Mária-kegyhelyek, királynők vagy női alakok kiváltságos ajándékává vált, minthogy a férfiak körében más lovagi kitüntetések, különösen a pápai kard lett népszerű, amelyet karácsonykor áldottak meg.
A történelem folyamán 1348-ban Nagy Lajos király VI. Kelemen pápa által részesült ilyen kitüntetésben, valamint Luxemburgi Zsigmond császár és több Habsburg uralkodó felesége. Nem utolsó sorban Ferenc József felesége, Erzsébet királyné is kapott aranyrózsát, míg 1923-ban a spanyol királyné úgyszintén részesült a pápai kitüntetés eme formájában.
Az 1937-ben XI. Pius pápa által Elena királynőnek, mint a „jótékony szeretet asszonyának” adományozott rózsát ma a Lateráni Szent János-bazilika Múzeumában őrzik. Női uralkodóként utoljára Luxemburgi Sarolta nagyhercegnő kapott rózsát XII. Pius pápától 1956-ban. A pápák általi aranyrózsa ajándékozásának szokása a modern korban is fennmaradt, habár szinte az összes ősi példány elveszett.
Ferenc pápa 2019. június 1-jén Csíksomlyón (romkat.ro, 4 kép)
A Mária-kegyhelyek közül elsőként 1964-ben VI. Pál pápa ajándékozott aranyrózsát a fatimai Szűzanyának, viszont nem személyesen helyezte el a szobor lábainál. 2010-ben a látnokok boldoggá avatásának tizedik évfordulóján személyesen maga XVI. Benedek pápa járult a fatimai Szűzanya lábai elé az ajándékba szánt rózsával. II. János Pál pápa első aranyrózsa adományozása 1979-ben szülőhazájában, a czestochowai Szűzanya lábainál történt, amelyet 1955-ben követett Loreto, majd 2004-ben Lourdes.
Az idei húsvéthétfő ünnepén a Mennyei Atyához megtért Ferenc pápa legutolsó aranyrózsa ajándékozása 2023. december 8-án, a Szeplőtelen Fogantatás ünnepén történt a római Santa Maria Maggiore Bazilikában, ahova imádkozni tért be a Salus Populi Romani ikonja elé. A Szentatya 115. látogatása a bazilikában különleges alkalomnak számított, mivel a szokásos virágcsokor mellett egy aranyrózsát is felajánlott a Szűzanyának. Ez az ajándék kiemeli a Mária-ikon lelki fontosságát és mély jelentőségét az egyház számára. Ezt megelőzően aranyrózsa felajánlása ugyancsak a Salus Populi Romani ikonjának V. Pál pápa részéről történt 1613-ban.2
III. Jenő pápa és III. Sándor pápa egyaránt hangsúlyozta a rózsa Krisztus-szerű szimbolikáját, minthogy az Úr szenvedését és feltámadását látták benne. A szenvedés szimbóluma az arany fémet színező rubinvörös szín, míg a feltámadásé a virágból áradó illat, amely képes minden szag eloszlatására, ahogyan az Úr feltámadásának illata is elűzi a bűn szagát.
III. Ince pápa szerint „az aranyrózsa mély krisztológiai jelentése alapján színében a jótékonyságot, illatában a vidámságot és az ízében a jóllakottságot testesíti meg. Valójában azt a virágot jelképezi, amelyről az Énekek Éneke ezt mondja: „Én vagyok a lélek virága…, a mező és a völgy lilioma” (vö. Én 2,1).3
Az aranyrózsa részei (arany, pézsma és balzsam) utalnak Krisztus három lényegi részének – istenség, test és lélek – egységére, akárcsak a balzsam által egyesül a pézsma az arannyal. Aki ezt a virágot viseli, az maga Péter utódja, Jézus Krisztus helytartója.
A csíksomlyói Szűzanyának ajándékozott rózsa ezüstből készült, a rózsa szárát és a címert 24 karátos arannyal vonták be.4 A rózsaszín márványalapon, a pápai címerrel ellátott ezüstözött vázát két szál rózsa díszíti, melynek levelei ezüstből készültek. A rózsa kb. 84 cm magas, súlya 1200 gramm.
[1] https://cooperatores-veritatis.org/2022/03/30/la-rosa-doro-e-i-pontefici/
[2] https://www.osservatoreromano.va/en/news/2023-12/ing-050/a-golden-rose-for-salus-populi-romani.html
[3] https://cooperatores-veritatis.org/2022/03/30/la-rosa-doro-e-i-pontefici
[4] https://romkat.ro/2019/05/22/%EF%BB%BFarany-rozsa-a-csiksomlyoi-kegyszobornak/
Szükségünk van Rád! A fennmaradás a tét.
Legyél rendszeres támogatónk, hogy mi továbbra is minden hétköznap új, reményt adó cikkel jelentkezhessünk! Iratkozz fel hírlevelünkre!
Fotó: romkat.ro (4), Urbán Erik OFM Facebook oldala (1)
126 éve, november 29-én született és 61 éve, 1963. november 22-én halt meg a híres brit író, irodalomtudós és laikus teológus, Clive Staple Lewis, vagy ahogy a hozzá közel állók szólították: Jack. Irodalmi és filmajánló egyben.
December 13. nem boszorkánynap, inkább a fény ünnepe! Szent Luca napján ezúttal egy kis karibi szigetország és a hideg Svédország szívmelengetően derűs szokásaira tekintünk.
