II. Erzsébet, az összetartás királynője

2022. szeptember 19-én helyezték örök nyugalomra a 97. életévében elhunyt II. Erzsébet királynőt, a brit uralkodóház fejét, a Brit Nemzetközösség, és így annak 15 országának államfőjét. Bár életében nagy népszerűség örvendett, alakja, mint minden politikusé, megosztó, de bizonyára többségben vannak azok, akik szeretették és tisztelték vagy valamilyen módon pozitívan kötődtek hozzá. 71 éves uralkodása fordulatokban gazdag történelmet hozott, melyek közepette Erzsébet egyfajta állandóságot és szilárdságot képviselt. Szívügyének érezte mind saját nemzete és nemzetközössége, illetve családja egységét, valamint hívő keresztényként nézett szembe a személyes és világi kihívásokkal.

A királynő arca, illetve alakja a pénzérméktől-bankóktól kezdve a közigazgatási dokumentumokig mindenhol megjelenik. Olyannyira ismert, hogy szerves, elválaszthatatlan részévé vált a 20–21. századi brit kultúrának, csakúgy mint jellegzetes akcentusa és beszédmódja.

Országimázs, szimbólum, kulturális érték lett ő, akire a brit alattvalók többsége tisztelettel és szeretettel tekintett.

Elvesztése sokként érte a társadalmat, az emberek sírnak és személyes veszteségként élik meg szeretett ikonjuk, a Királynő halálát. Erzsébet szellemisége hatott a művészetekre, könyvek, filmek tucatjai használták föl személyét és történetét a nagyközönség szórakoztatására, vagy éppen megbotránkoztatására. Öltözékei és mindig impozáns megjelenése divatikonná tette és követendő mintát állított több nemzedéknek is. Ahogy a királynő maga is öregedett, úgy változott vele a hozzá öltözködők életkora is. A nyelvbe és a nemzeti himnusz(ok)ba szintén beleivódott a queen szó, amely egy élethossznyi idő után king-re cserélődik…

_{Erzsébet királynő kosztümjeivel és kalapjaival divatikonná vált (itt 1970-ben és 2007-ben)}

Az uralkodása alatt rohamos ugrásokkal fejlődő média is köré csoportosult, fölemelte őt: karácsonyi beszédei, dokumentumfilmek, interjúk és sajtófotók növelték a monarchia népszerűségét, mivel Erzsébet – ahogy ezt oly sokszor megírták már – közel hozta az átlagemberekhez az elérhetetlen, palotában élő királynőt, aki kedvesen mosolyog vagy éppen szigorúan tekint a jövőbe.

Milliók számára derült ki, hogy a monarcha is emberből van, mégha angolosan fejezi is ki az érzelmeit.

Vannak, akik szinte már-már az ő személyének tulajdonítják, hogy az Egyesült Királyság és a Brit Nemzetközösség még a mai napig nem hullott szét mindennemű és sokrétű problémái és társadalmi feszültségei ellenére.

_{A nemzetközösség vezetői körében 1953-ban, trónra lépése után egy évvel}

Egy olyan változó világban kellett helytállnia, ahol 32 állam koronás főjeként az egységet és az állandóságot képviselte. 71 évig tartó uralkodása alatt a Brit Birodalom lassan Brit Nemzetközösséggé változott, és jelentősen csökkent a brit korona alá tartozó országok száma – halálakor már csak 15 ország királynője volt. E 15 ország közül az Egyesült Királyság után a legnépesebb – egyben milliós lakossággal rendelkező – Kanada, majd Ausztrália, Pápua Új-Guinea, Új-Zéland és Jamaica, a további királyságok a néhány százezres népességtől egészen az alig 11 000 főt számláló Tuvaluig terjedtek, és ezek mindegyikét a most trónra kerülő III. Károly örökölte. Ennyi alattvaló még a 32 országhoz képest is óriási tömeg! Nigéria, Kenya, Málta és még sok más állam a 20. században – a legutóbb, 2021-ben pedig Barbados függetlenedett, illetve vált köztársasággá még Erzsébet életében.

Valóban, lehetetlen küldetésnek tűnik a tengeren innen és túl egyaránt megfelelni a népek elvárásainak. A Nemzetközösség tagjai között óriási különbségek állnak a társadalmi, kulturális, vallási és történelmi tényezők tekintetében, gyakran a gyarmatosítás sötét múltjával és az őslakosok mai napig tartó szenvedéseivel fűszerezve. A közös pont így mindenhol az összekötő angol nyelv, amely részben a brit gyarmatbirodalomnak köszönheti világnyelvvé avanzsálását. II. Erzsébet mindenképpen a másik közös pontot jelentette eddig, és ezzel akarva-akaratlanul meglehetősen nagy terhet rakott örököse, Károly vállára, akinek nem lesz könnyű megfelelni édesanyja emlékének és mindannak az elvárásnak, amelyet a 71 év alatt kialakult rendszerek megkövetelnek tőle.

Erzsébet királynő saját családjának összetartásáért is felelősséget vállalt.

A Brit Monarchia és a Windsor-ház fejeként nemcsak a szűkebb rokonság, hanem a tágabb família is hozzá igazodott.

_{Erzsébet és Fülöp herceg}

Példás házasságban élt férjével, Fülöp herceggel, akivel többfokú rokonságban álltak, hiszen az európai uralkodói házak mindegyike szorosabb–tágabb viszonyba került az évezredes politikai házasságok révén. Erzsébet, akinek édesanyja, Erzsébet anyakirályné nemesi és nem királyi családból származott, szülei visszafogottságának köszönhetően nem rivaldafényben töltötte a kisgyerekkorát, és váratlanul vált belőle trónörökös. Húgával, Margit hercegnővel mindig is szoros kapcsolatot ápolt annak ellenére, hogy Margit a közmegítélés szerint is lázadónak számított, élete során kisebb-nagyobb botrányokba keveredett. A két testvér közül Erzsébet elsőszülöttként magára vállalta a kötelezettségekkel járó felelősséget, a példamutatást, és egész életében sikerült megőriznie méltóságát és pedáns magatartását. Ez azonban nem jelentette azt, hogy elutasította volna azokat a családtagokat, akik valamilyen módon eltértek az általa követendő mércétől. Négy saját gyermeke közül egyedül a legkisebb, Edvárd herceg nem vált el, az idősebbek, Károly és András nagy port kavart válásával, és Anna hercegnő első házassága sem bizonyult tartósnak. A királynő a menyeivel is igyekezett jó viszonyt ápolni: Edvárd felesége, Zsófia hercegné hamar hűséges bizalmasává vált, Sára hercegnével (Sarah Ferguson), András volt nejével is baráti maradt a viszonya. Diána hercegnével komplikált és feszültségektől sem mentes kapcsolata hozott jelentős negatív megítélést Erzsébet számára – sokan Diána kapcsán csalódtak először a királynőben. Azt azonban egyáltalán nem állíthatjuk, hogy Erzsébet tiszteletlenül viseltetett volna Diána emlékével. Későbbi menyével, Kamillával is sikerült rendeznie a szálakat, amelyet mi sem mutat jobban, mint hogy halála előtt néhány hónappal Erzsébet biztosította Kamilla számára a trónutódlást követően a királynéi címet.

[embed]https://www.youtube.com/watch?v=PFb3APbabzk&ab_channel=NBCNews[/embed]

_{A királynő karddal vágja föl a tortát Katalin hercegné és Kamilla hercegné (immár királyné) társaságában}

A családi összetartás tehát rendkívül fontos volt Erzsébet számára. Biztosan nagy fájdalmat jelenthettek neki a családon belüli skandalumok (például mikor András herceget szexuális bántalmazással perelték be), összetűzések, mint amikor Harry herceg és felesége, Meghan Markle viharosan távoztak Angliából, és hivatalosan is kivonultak a brit királyi család kötelékéből. Erzsébet mindvégig a megbocsátás és a visszafogadás szellemiségét hordozta mindnyájuk iránt, és ebben nagy szerepet játszhatott keresztény hite.

Képes volt félretenni előítéleteit és az őt ért sérelmeket a megbékélést és kiengesztelődést tartva szem előtt.

A királynő – bár csupán névlegesen volt az anglikán egyház feje – személyes hite továbbra is megfért a modernizálódó, szekularizálódó világban.

Királyi esküjét és hitéletét komolyan vette, és mélyen vallásos életet élt. Nem félt karácsonyi üzeneteiben Istenre és a Megváltóra hivatkozni – személyében elfogadott volt, hogy az uralkodó istenhívő és keresztény. 2000 karácsonyán a következő szavakkal szólt az őt hallgató milliónyi alattvalóhoz:

„Sokunk számára a hitünk alapvető fontosságú. Számomra Krisztus tanításai és Isten előtt a saját lelkiismeretemmel való elszámolás olyan keretet adnak, amelyek alapján az életemet élni igyekszem. Én is, mint oly sokan Önök közül, sok erőt merítettem Krisztus példájából és megnyugvást találtam Krisztus szavaiban a nehéz időkben.”

Szintén Erzsébet uralkodása alatt törölték el azt az 1700-as évek eleje óta érvényben levő törvényt, amely kizárt minden olyan lehetséges trónvárományost az utódlásból, aki katolikussal köt házasságot, és bár a mindenkori uralkodó maga nem lehet katolikus (lévén az anglikán egyház feje), ez egy újabb nyitás az évszázadokig üldözött katolikusok felé. Erzsébet öt pápával is találkozott életében: XII. Piusz pápával, XXIII. Jánossal, II. János Pállal (aki az első, Egyesült Királyságba látogató pápa a történelemben), XVI. Benedekkel és Ferenccel. Szorgalmazta az ökumenizmust – különösen a protestáns felekezetek egységét – és a vallások közötti párbeszédet.

Halála mindenképpen veszteség a cseppet sem békés és sokféle kihívást tartogató világ számára, ahol mind az Egyesült Királyság, mind a Brit Nemzetközösség tagjai sokféle válsággal kell szembenézzenek. Reméljük, hogy hagyatéka méltó utódokra talál, szellemiségét pedig tovább őrzi a brit és tengerentúli kultúra, valamint a társadalmi emlékezés.