Száz év töredék - 100 éves Kurtág György

Olvasási idő: 4 perc

Kurtág György magyar zeneszerző 2026. február 19-én töltötte századik születésnapját. A jelenleg élő zeneszerzők közül talán ő a legjelentősebb, és annak ellenére, hogy három számjegyű gyertya ég a tortáján, kiváló szellemi állapotát sikerült megőriznie, annyira, hogy új operáját a születésnapi ünnepségsorozata keretében mutatják be Budapesten. Nagyszabású eseménysorozattal köszönti a szakma, és minden tisztelője, még film is készült a zeneszerző életének legutóbbi éveiről – ez február 18-tól látható a mozikban.

Zenét gyerekként kezdett tanulni, a Bánságban, ahol született (1926.02.19.) és nevelkedett. Később Temesváron kezdte meg felsőfokú tanulmányait, ahol Kardos Magda és Max Eisikovits voltak tanárai. 1945-ben nyert felvételt a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára, ahol olyan nagy nevek tanították, mint Weiner Leó és Kadosa Pál.

Miután lediplomázott zongoraművészként, kamarazenéből valamint zeneszerzésből is, Erkel-díjat kapott, majd Párizsban töltött egy évet, itt Darius Milhaud és Olivier Messiaen óráit is látogatta. Később maga is elkezdett tanítani, kezei közül kerültek ki elismert művészek, mint például Kocsis Zoltán, Schiff András.

Kurtág pedagógiai munkássága legalább annyira meghatározó, mint zeneszerzői életműve. Tanításában nem technikai receptek átadására törekedett, hanem a zenei figyelem, a hallás és a felelősség kialakítására. Tanítványai gyakran számolnak be arról, hogy egyetlen hang megszólaltatása is hosszú közös keresés eredménye volt.

A zeneszerző célja a tanítás, közös próbálás során a mai napig az, hogy a zenésszel „megtörténjen” a zenemű, átélje egészen, saját érzelmeit használja az előadás közben.

A ’80-s évektől kezdve nemzetközi érdeklődésben lett része, hosszabb időt töltött Berlinben, Bécsben, Hollandiában és Párizsban is. Számos jelentős kitüntetéssel ismerték el munkásságát, kétszeres Kossuth-díjas, Ernst von Siemens-díj tulajdonos.

Kurtág életének talán legfontosabb szereplője felesége volt, Márta, aki szakmailag és a magánéletben is társa volt. Márta 2019-ben hunyt el, addig viszont közösen koncerteztek, a négykezes zongoraművek különösen közel álltak hozzájuk, mint házaspárhoz. Még együtt költöztek haza feleségével Magyarországra 2015-ben Gőz László jóvoltából a Budapest Music Center felső emeletén található lakásba, ahol a zeneszerző továbbra is él.

^{Kurtág Márta és György Bach-ot játszanak 2015-ben a BMC-ben}

Kurtág György nem csupán a magyar, hanem az egyetemes zenetörténet meghatározó alakja. Művészete a 20. század második felének nagy irányzataival párbeszédben formálódott, ugyanakkor soha nem illeszkedett maradéktalanul egyik iskolához sem. Zenéje egyszerre rokonítható a weberni hagyománnyal és a személyes, vallomásos megszólalásmóddal, amely a legkisebb zenei egységeket is súllyal ruházza fel.

A 100 éves mester művei között találunk kamarazenét és operát is. Stílusa a tömörség, sokszor csak töredékként jelennek meg a világ előtt, ez a megnevezés azonban nem a hiányosságra utal, hanem a sűrítettségre. A jubileum alkalmából róla készült film címe is erre reflektál: Kurtág-töredékek (2026), melynek nézése közben többször elfoghatja a nézőt az érzés, hogy a zeneszerző korántsem közöl mindent a gondolataiból – ez köszön vissza műveiben is. Nem nagy formákban gondolkodott, hanem apró, sűrített zenei gesztusokban, amelyek gyakran egyetlen hangból, mozdulatból vagy pillanatból bontakoznak ki. Művészetében a hallgatás legalább olyan fontos, mint a megszólalás.

Nagy Dénes rendező filmje nem megszokott dokumentumfilm, a kompozíció, képvilág, jelenetek sorrendje és kapcsolódása játékfilmszerűvé teszik. Rendkívül figyelemre méltó munka, Kurtág lényéből jól megragadja a csönd jelentőségét és hatását. A zeneszerzőt körülvevő emberek gondolatait és érzelmeit nem mutatja be, kizárólag a főszereplő jellemében fontos szerepet játszó tulajdonságaikat jeleníti meg.

Abszolút a jelenre reflektáló filmről van szó, nem kíván száz évet bemutatni, inkább annak az eredményét ragadja meg.

Dokumentumfilm jellegéből fakadóan nem színészek játsszák a szereplőket, hanem mindenki saját magát, ezzel kizárva, hogy ne egy-egy színészről szóljon a film, hanem valóban Kurtág Györgyről. A film szinte meditáció a művészet erejéről, az emberi kapcsolatok összetettségéről és erejéről. Általa az is közel kerülhet a kortárs zenéhez, aki eddig idegenkedett a formabontó hangzásoktól.

Kurtág György ma is aktívan jelen van a magyar zenei életben, két fontos zeneéleti szereplővel is szoros kapcsolatot ápol, Gőz László jazz zenésszel,, a Budapest Music Center alapítójával és Keller Andrással, a Concerto Budapest zeneigazgatójával. A két művész sokat megtesz a zeneszerző kényelméért, valamint aktív zenei létéért is. A BMC a főszervezője a Kurtág100 két hetes zenei fesztiválnak is, mely számos programmal köszönti az idős mestert. Ennek kiemelkedő eseménye a február 19-iki hangverseny a Müpában, melyet a nagy érdeklődésre való tekintettel ingyenes közvetít a Müpa youtube csatornája.

Kiemelkedő esemény lesz ezenkívül a szerző második operájának bemutatója, melyre február 20-án kerül sor. Kevés művész mondhatja el magáról, hogy 100 évesen új alkotását mutathatta be. A fesztivál záróeseménye Keller András és a Concerto Budapest koncertje. a mester-tanítvány páros együtt dolgozik a művek előadásán – február elején részt vehettem egy próbán, ahol betekintést nyerhettünk a próbafolyamatba.

Kurtág György századik születésnapja egy olyan jubileum, amikor az alkotó életművét még alakuló jelenként szemléljük. Zenéje nem lezárt örökség, hanem továbbra is figyelmet követelő művészet. Kurtág legfontosabb üzenete, amit művein keresztül továbbra is sugároz: a zenében jelen kell lenni, minden alkalommal meg kell teremteni.