60 éve szentelték pappá Tomka Ferencet, Feri atyát, akit sokan lelki atyjukként tartanak számon, és hatalmas életművet tudhat maga mögött. Egy évvel ezelőtti sérülése óta azonban mozgása korlátozott és idősotthonban él. Hogy van ...
A vatikáni nagykövet a NEK-ről
A Magyarország szentszéki nagykövetével, Habsburg-Lotharingiai Eduárddal készült interjúban szó esik a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról, a pápa budapesti látogatásáról, a magyar-olasz kapcsolatokról és az Európa alapítói által képviselt értékekről. Teljes terjedelmében közöljük testvérlapunkban, a Città Nuovában néhány napja megjelent beszélgetést.

Olvasási idő: 6 perc
A magyarok, ahogy a lengyelek is, jól tudják, hogy a történelmük alakulásánál a kereszténység is nagy szerepet játszott abban, hogy a nagy európai hatalmakkal szemben önálló állam maradhattak. Ebben fontos szerepe volt Róma püspökeinek is. Hogyan értékeli ma a Vatikán és a magyar állam kapcsolatát?
A magyaroknak több mint ezer esztendeje, Szent István király uralkodásának kezdete óta mindig jó kapcsolatuk volt a római pápákkal. Szent István király volt az, aki eldöntötte, hogy népe felveszi a kereszténységet, és II. Szilveszter pápa küldött neki királyi koronát – ez a mai magyar korona felső része. Az a tény, hogy a koronája ma is látható az Országházban, Budapest szívében, felejthetetlen emlékeztető a nemzetünk számára. 1026-ban alapították az első magyar zarándokházat Rómában, az ókori konstantinuszi bazilika mellett. Ez volt a Szent István-zarándokház, amelyet 1776-ban bontottak el a megújult Szent Péter Bazilika sekrestyéjének építése miatt. A másik, évszázadokon átívelő jelkép a Santo Stefano Rotondo, a római magyar nemzeti templom. A Szent Péter Bazilika közelében lévő magyar kápolna a pápa ajándéka volt, hogy a magyaroknak legyen egy „otthonuk” a kereszténység szívében. Ma is baráti a kapcsolat, ami abból is látszik, hogy a pápa méltónak talált minket arra, hogy ellátogasson az Eucharisztikus Kongresszusra Budapestre – ez ritka dolog a kongresszusok történetében.
1938-ban volt már Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Budapesten. Miért választották újból Magyarország fővárosát? Vannak párhuzamok az 1938-as és a mostani kongresszus között?
A Szentatyától kellene megkérdezni, hogy miért lett Budapest a helyszín. Egy érdekes történelmi párhuzam: az 1938-as és az idei budapesti kongresszus előtt is, mind a két esetben a Fülöp-szigeteken zajlott az előző Eucharisztikus Kongresszus. Az 1938-as budapesti kongresszusnak volt egy olyan jelentősége, ami jóval később vált nyilvánvalóvá. Sokan azt mondják, hogy ez a nagy hitélmény fontos tényező volt a tekintetben, hogy a katolikusokat nagyban hozzásegítette, hogy túléljék a nagy világégést és a hamarosan elkövetkező istentagadó diktatúrák időszakát. Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak talán a Covid-járvány kontextusában lehet különös jelentősége. Azt gondolom, hogy sokan közülünk, miután megtapasztaltuk a törékenységünket, alig várjuk, hogy többet tanulhassunk az élet és a hit nagy kérdéseiről. A kongresszus célja, Erdő Péter bíboros-prímás szavait idézve az, hogy „hívő közösségünk, fővárosunk, népünk, Európa és a világ lelki megújulását szolgálja”.
Hogyan készül Magyarország a kongresszusra és Ferenc pápa látogatására?
A magyarok már évek óta készülnek erre a kongresszusra, elég arra gondolni, hogy minden szentmise után imádkoznak ezért az eseményért, 2016 óta, amikor kihirdetésre került, hogy Magyarország adja a helyszínt. Konkrétan pedig azt reméljük, hogy a pandémia idejében a kongresszus egy életteli alkalmat jelenthet a világ keresztényei számára, ahol találkozhatnak Krisztussal, mindnyájunk közös forrásával. Az előkészületek közben természetesen gondolunk a járványmegelőző biztonsági intézkedésekre is. Nagyon örülünk, és megtisztelve érezzük magunkat, hogy a pápa meglátogatja Magyarországot, és biztos vagyok benne, hogy a magyar nép nagy szeretettel fogadja majd őt.
A magyarok több mint ezeréves történelmük során sok szentet adtak a világnak. Az utolsó IV. Károly magyar király, az ön családtagja, akit 2004-ben avatott boldoggá Szent II. János Pál pápa. Milyen remény élteti ma a magyar egyházat?
Számomra reménykeltő a tény, hogy Magyarországon a katolikus egyház elevenen jelen van az egész társadalomban. Remélem, hogy az eucharisztikus kongresszus még jobban ösztönözni fogja a fiatalokat, hogy az Úr által mutatott úton járjanak. Mi nagyon reméljük, hogy a következő években beteljesülhet magyarok millióinak álma: Mindszenty bíboros boldoggá avatása. Az egyik legfontosabb lépés már megtörtént, 2019 februárjában Ferenc pápa tiszteletreméltóvá nyilvánította Magyarország prímását. Most még egy csoda bizonyítása kell a továbblépéshez.
Olaszország és Magyarország, a Szentszék és a magyar egyház között mindig élő volt a kulturális és lelki kapcsolat. Hogyan él ma a magyar közösség Olaszországban?
Szimbolikusnak tekinthetjük, hogy a magyar közösség Olaszországban elsősorban a szentmise közös ünneplésekor gyűlik össze. Ez a közösségünk központi eseménye. Van egy papunk, aki az olaszországi magyar közösségekért felel, Németh Norbert, a Pápai Magyar Intézet rektora. Fáradhatatlanul utazik Itália-szerte, hogy honfitársait összegyűjtse az Úr oltára körül. Rómában ez annyit jelent, hogy minden kedden reggel van egy magyar mise a Szent Péter Bazilikában; havonta egy szentmise van a Santo Stefano Rotondóban is. Gyakran elfogyasztunk ezenkívül együtt egy pohárka magyar pálinkát, bort vagy valamilyen tipikus hazai édességet.
Egyre több vád éri Magyarországot a migránspolitikája miatt. Ugyanakkor kevesen ismerik Magyarország elkötelezett munkáját a Hungary Helps programban, amellyel az otthon maradottakat támogatják, akár erőn felül is. Beszélne nekünk erről a két irányról?
Érthető, hogy egy ennyire feszítő globális problémáról, amilyen a migráció is, Európa különböző államainak kormányai eltérő álláspontokat fogalmaznak meg. Ferenc pápa jól mondta – pontosan emlékszem rá, 2018-ban, a szokásos újévi diplomáciai találkozón hangzott el –, hogy a Szentszék „nem szeretne beleavatkozni olyan döntésekbe, amelyek az államok kompetenciájába tartoznak, mivel az államok felelőssége a befogadás biztosítása, szem előtt tartva a politikai, társadalmi és gazdasági helyzetüket, valamint a befogadási és integrációs lehetőségeiket”. A legjobb válasz talán az, ha elmesélem egy két évvel ezelőtti találkozásomat Ferenc pápával a Szent Péter téren. A pápa keresztény fiatalok egy csoportját fogadta – valamennyien nehéz körülmények közül érkeztek, és mindegyikük a Hungary Helps program állami ösztöndíjával folytatta tanulmányait. A Szentatya őszinte elismerését fejezte ki azért, ahogy Magyarország támogatja a nehézségekkel küzdő közösségeket, és őszintén hálás volt, hogy ezek a fiatalok, az Olaszországban kapott tudással felvértezve, vissza fognak térni a szülőföldjükre, hogy a hazájuk jövőjét építsék. És az ilyenkor szokásos csoportképen a pápa kérte, hogy ő tarthassa a magyar zászlót…
A kép jobb oldalán a hátsó sorban: Habsburg-Lotharingiai Eduárd szentszéki nagykövet, Kiss Bertalan főtanácsadó és Azbej Tristan, a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár
Európa demográfiai válságot él át, csökken a születések száma. Mit tesz a magyar állam a család intézményének támogatására?
Magyarország már évekkel ezelőtt látta ezt a veszélyt, és kidolgozta a lépéseket. Az Orbán-kormány kilenc éve dolgozik ezen, és nagyszerű eredményeink vannak: 40 %-kal nőtt a házasságok száma, 25 %-kal csökkentek a válások, és ami még nagy dolog, 30 %-kal csökkent az abortuszok száma. Világos, hogy egy ilyen változás eléréséhez elengedhetetlen a kormány azon szándéka, hogy elkötelezetten támogatja a családokat, segíti őket, és azt üzeni nekik, hogy a gyermekek vállalása ajándék a társadalom számára. A családok anyagi segítséget is kell, hogy kapjanak, ilyenek a vissza nem térítendő támogatások, adókedvezmények, bizonyos esetekben adómentesség, ezenfelül az otthonteremtési támogatás és más kedvezmények. Ez az üzenet, amit az emberek és Novák Katalin, a magyar családügyi miniszter elvisznek Európa országaiba, és az egész világon arra buzdítják az országokat, hogy kövessék a magyar példát.
Mi az az érték, amit Magyarország adhat Európának?
Azt látom, hogy a nyugat-európai országokban kétségbe vonják azokat az értékeket, amelyek fontosak voltak Európa alapítóinak, Konrad Adenauernek, Alcide De Gasperinek és Robert Schumannak. Azt gondolom, hogy mindez a ’68-as intézményellenesség és egyfajta hanyatlás következménye. Sokat adhat még a jövőben Európának egy olyan közép-európai ország, amelynek évtizedeken át meg kellett harcolnia az olyan alapértékekért, mint a hit, család, nemzet.
Szükségünk van Rád! A fennmaradás a tét.
Legyél rendszeres támogatónk, hogy mi továbbra is minden hétköznap új, reményt adó cikkel jelentkezhessünk! Iratkozz fel hírlevelünkre!
Fotó: Nyitókép: Erdélyi Magyar Televízió, belső kép: Hungary Helps, Azbej Tristan FB-oldala
Fordította: Péterfi Eszter