Nagyböjtben minden hétfőn ötletekkel segítünk, hogy életünk bizonyos területein hogyan tudunk különböző önmegtagadási gyakorlatokat végezni, s ezek által tökéletesíteni Isten az és az emberek iránti szeretetünket. Ma a böjt gyakorlatáról elmélkedünk, ami annyira hozzátartozik ehhez az időszakhoz, hogy a nevét is erről kapta. Mi az igazi jelentése ennek az ősi és a legtöbb vallásban megtalálható gyakorlatnak?
Ha egy kicsit belegondolunk, a böjt rólunk szól: bemutatja azt a felfoghatatlan egységet, ami az emberben meglátható: a testi és lelki dimenziónk mély összekapcsolódását.
Az emberben ez a legszebb: nem lennénk emberek, ha létezésünk a testi valóságunkra korlátozódna – a lelki oldal ugyanolyan lényegi, mint a testi, és fizikai határaink hozzájárulnak ahhoz, hogy kinyíljunk a végtelen felé. Test és lélek egységét éljük mindennap.
A böjt az ima mély és konkrét formája, a kisebb vagy nagyobb önmegtagadások nem öncélúak, nem a testünkre irányulnak elsősorban (mint például a fogyókúra esetén), hanem az egész emberi lényünket szólítják meg.
A böjtben testi szinten is kifejezzük, hogy mint ember többek vagyunk, mint a testünk, és mint személy testestül-lelkestül Isten felé irányulunk, Őbenne élünk, Őbenne gyökerezünk.
A böjt az Istenben való növekedés, elmélyülés ideje, helyesebben: „visszavonulunk” és teret adunk Istennek, Isten Igéjének, hogy Ő növekedhessen személyesen bennünk és a közösségeinkben.
Megélhetjük a böjtöt olyan kisebb vagy nagyobb lemondásokkal, amelyeket másokért ajánlunk fel vagy konkrétan is mások javát szolgálják. A konkrét lemondás vagy konkrét jócselekedet tárgya az, amit adunk, de a böjt lényege az, hogy adni próbálunk valamit, hogy felajánlunk valamit, ami a miénk.
Mi is az, ami a miénk, és amit adhatunk?
Ilyen lehet egy vagy többféle ételről (húsról, édességről, kedvenc ételről) való lemondás, amit összeköthetünk azzal, hogy ételt adunk a rászorulóknak. Lemondhatunk illetve korlátozhatjuk káros szokásainkat vagy egy bizonyos szórakozási formánkat, például a tévénézést. Csökkenthetjük az időt, amelyet internetezéssel vagy face book-on töltünk: ezzel a látásunkat „tisztítjuk” valamitől, azért, hogy a lényeg meglátásának hagyjunk nagyobb teret – több időnk marad imára, reflexióra.
Felülvizsgálhatjuk az életritmusunkat: mennyi programot halmozok fel magamnak egy napra, egy hétre, egy hónapra? Szükségesek? Meg tudom találni mindegyik értelmét, tudok örülni nekik? Vagy ellenkezőleg: a „meg kell csinálnom” kategóriába esnek, esetleg a saját képességeimet állítják reflektorfénybe? A böjtnek egy kreatív formája lehet, hogy felülvizsgáljuk az életritmusunkat és megtesszük azokat az apró lépéseket, amelyek mindenkinek különbözőek lehetnek.
További lehetőség a böjtölésre, hogy javítsunk a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos szokásainkon. A szükségeset vásárlom vagy a fogyasztási vágyamat követem? Mennyi vizet használok nap mint nap, hogyan közlekedek, mennyi ételt dobok ki? Meg tudom javíttatni az elromlott háztartási gépemet?
Válasszunk egy konkrét célt: használjunk kevesebb vizet zuhanyzáskor, vagy kerüljük az autó használatát, gyalogoljunk vagy utazzunk tömegközlekedési eszközökkel. Helyettesítsük az egyszer használatos műanyag zacskókat háztartásunkban. És még sorolhatnánk…
Ezekkel a tettekkel nemcsak lemondunk valamiről, hanem konkrét szeretetünket fejezzük ki1 a felnövekvő nemzedékek felé, a szegényebbek felé, hisz ők a legérzékenyebbek a károsodott környezet hatásaira.
Ferenc pápa a nagyböjti üzenetében arra hív, hogy ne fáradjunk tenni a jót, használjuk ki a kegyelmi időt: „A nagyböjt megtérésre, gondolkodásmódunk megváltoztatására hív bennünket, hogy az élet igazságát és szépségét ne annyira a birtoklásban, mint inkább az adakozásban, ne annyira a felhalmozásban, mint inkább a jóság vetésében és a javak megosztásában találjuk meg.”2 Az imával, böjttel, a javak megosztásával, a teremtett világ védelmével különösen is élhetünk a békéért.
1 LS 8–9
2 https://katolikus.hu/cikk/ferenc-papa-uzenete-2022-nagybojtjere
Olvasóink támogatásának köszönhetően ez a cikkünk is ingyenesen hozzáférhető. Ha tetszenek írásaink, oszd meg őket barátaiddal, iratkozz fel heti hírlevelünkre, legyél te is a támogatónk!
Fotó: pixabay.com
A szeretet művészetének második pontja azt kéri, hogy kezdeményezzünk, ne passzívan viseljük el az életünket. Igaz ez a személyes életünkre, közösségeinkre és a nagyobb társadalmi folyamatokra is. Chiara Lubich gondolatait Ferenc ...
Különleges nyári utazásra hívjuk olvasóinkat: Fabio Ciardi atya segítségével végigjárjuk Chiara Lubich 1949-es nyarának rendkívüli utazását. A Mennyei Atya különleges kegyelméből megmutatta neki Országát. Ebben a rendkívüli, ...
