Gőbel Ágoston a NEK-ről: lelki olimpiára készülünk Budapesten

2021. szeptember 5. és 12. között hazánkban, Budapesten rendezik meg az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust (NEK). Az eredetileg 2020-ra tervezett eseményt a járványhelyzet miatt egy évvel elhalasztották, s csak néhány hónapja vált bizonyossá, hogy idén mindenképp megtartják. Gőbel Ágostont, a NEK kommunikációs referensét nemcsak a legfrissebb hírekről kérdeztük, hanem a szervezés lelki tapasztalatáról, a rendezvény hosszú távú céljairól.

nemzetkozi-eucharisztikus-kongresszus-lelki-olimpia-budapesten

Ferenc pápa 2016-ban egy videóüzenetben jelentette be a Fülöp-szigeteki Cebuban, hogy a következő NEK Magyarországon lesz. Volt több pályázó ország is? Mi döntött mellettünk?


Ezzel kapcsolatban az jut eszembe, amit Erdő Péter bíboros mondott a 2016-os Karizmák Ünnepén: „Aki kér, az kap.” Az évtized közepén ugyanis Magyarország és a magyar egyház nyitott volt arra, hogy katolikus világeseménynek adjunk otthont. Ez találkozott a Vatikánnak azzal a szándékával, hogy – ha adottak a körülmények, és elvállaljuk – akkor legyen Magyarországon a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus. Magyarország nyitottsága tehát találkozott a lehetőséggel, a Vatikán kérésével. Ezért idézte bíboros úr azt a bibliai részt, hogy „aki kér, az kap”. Arról nincs tudomásunk, hogy volt-e több pályázó ország is, ami biztos: itt is működik az a dinamika, hogy a nagyobb világesemények helyszíne felváltva legyen európai, illetve Európán kívüli ország. Így volt 2012-ben a helyszín Dublin (Írország), aztán 2016-ban Cebu (Fülöp-szigetek), most pedig a magyar főváros, és már tudjuk, hogy 2024-ben Quitóban (Ecuador) lesz a következő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus.

 

 

 

 

Négyévente rendeznek NEK-et (Magyarországon eddig egyszer rendeztek: 1938-ban nálunk volt a 34.). Volt már rá valaha példa, hogy elmaradt, elhalasztódott?

 

Ha megnézzük az eucharisztikus kongresszusok listáját, azt láthatjuk, hogy nem mindig négyévente rendezték meg: volt, amikor három, volt, hogy öt év telt két kongresszus között. Az utóbbi időben alakult ki a négyévenkénti rendszer. Lehet rá számítani, hogy amikor labdarúgó Európa-bajnokságot és nyári olimpiát rendeznek, akkor lesz Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus is. Ez most, 2021-ben is így van. Valószínűleg az sem véletlen, hogy Erdő Péter bíboros és Fábry Kornél atya is szeretnek úgy hivatkozni a NEK-re, mint lelki olimpiára. Arra, hogy elmaradt volna kongresszus, csak a két világháború idején volt példa. Hosszabb kihagyás pedig épp az 1938-as magyarországi NEK után volt, a következőt 1952-ben rendezték meg.

 

 

 

A világjárvány beleszólt a program szervezésébe, megvalósításába: hogy éltétek meg, hogy a 2020-ra meghirdetett NEK-et el kellett halasztani egy évvel? Miben kellett módosítani az eredeti terveken?

 

Ki-ki vérmérséklete szerint egy nagy sóhajtással vette ezt az akadályt. Aztán az első gondolatunk az volt, hogy „Látjátok, Isten kezében vagyunk!”. Ő tudta, hogy lesz ez a halasztás: tudta, hogy valószínűleg szükséges még egy előkészületi év. Mi készülhetünk „minden idők Eucharisztikus Kongresszusára”, és persze, nagyon jólesnek az olyan szavak, mint amit például Piero Marini érsek tavaly tavasszal nyilatkozott, hogy még sosem tapasztalt ekkora érdeklődést NEK iránt, de nekünk a célt és a fókuszt, a lelki megújulást kell szem előtt tartanunk. A programok nagy részét az eredeti elképzelések szerint tervezzük megvalósítani (ha a járványhelyzet is úgy hozza), az előadók közül néhányan jelezték, hogy nem tudnak eljönni, de nagy többségük vállalta idén (is), egy-két rendezvényünk pedig más helyszínre került. Jelenleg hétről hétre vannak bizonyos fokú változások, az operatív törzzsel egyeztetve mindig meg kell néznünk, hogy állunk, melyik forgatókönyv megvalósulása valószínűsíthető a kongresszusra.

Ez kér tőlünk egy nagyfokú rugalmasságot, és nyilván nehéz is ebben a bizonytalanságban dolgozni, ugyanakkor edzi a lelkünket az Istennel való közös munkára, nyitottságra, ráhagyatkozásra.

Említetted az operatív törzzsel való egyeztetést. Van akkor egy aktív egyházi-állami kapcsolat? Kaptok segítséget?

 

Igen, abszolút! Ahogy az egyház, úgy a magyar kormány is kiemelt eseményként kezeli, és támogatja a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust.

 

Mise végén mindig imádkozunk az Eucharisztikus Kongresszusért: „… fővárosunk, népünk, Európa és a világ lelki megújulásáért” – ez a fő cél?

 

Igen, és ehhez egy remek eszköz az Eucharisztikus Kongresszus. Ugyanakkor a mostani helyzet elég emberesen nyitogatja a lelkünket, ráhagyatkozásra tanít, arra, hogy akarhatunk mi bármit, az életünk kormánykereke sokszor nem a mi kezünkben van. Olyan ez, mintha egy lelkigyakorlat indult volna a járványhelyzet időszaka alatt. Azt is éreztük, hogy tévúton járnánk, ha kizárólag erre az egyetlen hétre fókuszálnánk. Mi lesz utána? Ha a lelki megújulásban ez nem egy ugródeszka lesz, akkor mi értelme volt? Ezért is indultak olyan kezdeményezések a NEK kapcsán, amelyek nem érnek véget szeptember 12-ével, hanem már a jövőbe mutatnak. Gondolhatunk itt például a világméretű szentségimádásra, melyet most Úrnapja szombatjához kapcsolódóan már nyolcadik alkalommal tartottunk meg, és ez alkalommal 78 ország több mint 1700 helyszínéről kapcsolódtak be. Készülnek az „Ő és én” tanúságtevő sorozat videói, amelyek a tervek szerint folytatódnak a kongresszus után is. Népszerű a misemagyarázó videósorozat, és szeretnénk, hogy folytatódjon a fiatalokat célzó Forráspont rendezvény is.

 

 

A legutóbbi világméretű szentségimádás résztvevői térképre rajzolva. (forrás: NEK, facebook)

 

Várhatók külföldről vendégek? Lesz online rendezvény is? Milyen biztonsági intézkedésekkel készültök?

 

A leggyakoribb kérdések közé tartozik, hogy kell-e védettségi igazolvány a kongresszuson való részvételhez. Erre még nincs pontos válasz, pillanatnyilag azt tudom mondani, hogy folyamatosan zajlanak az egyeztetések a NEK Titkárság és az operatív törzs között, érdemes figyelni a kongresszus honlapját és a gyakran ismételt kérdések részt is. Az akkor érvényben lévő járványügyi előírásokat fogjuk követni. Sok rendezvényt tervezünk szabad ég alá, nyitott térre: ezek a Hősök tere, a családi napnak otthont adó Margitsziget, a Kossuth tér, a Szent István-bazilika előtti tér. Nagyon szeretnénk a rendezvényeket offline, élőben megtartani.

 

Abból kiindulva, hogy minden közvetítve (is) lesz, akkor jól értem, hogy úgy készültök, hogy nem halasztjuk el többször a Kongresszust?

Igen, az teljesen biztos, hogy nem marad el, halasztani sem fogjuk, tehát szeptember 5-e és 12-e között Eucharisztikus Kongresszus lesz Budapesten. A formája, ami még kérdés. Imádkozzunk azért, hogy minél több esemény megvalósulhasson élőben!

Van a kongresszusnak jelmondata és szimbóluma is. Mondanál pár gondolatot a „Forrásom belőled fakad” jelmondatról és a Missziós keresztről, ami a kongresszus hivatalos szimbóluma?

 

Minden eucharisztikus kongresszusnak van jelmondata, mottója, teológiai alapgondolata. A protokoll szerint közös munkánk elején a NEK Teológiai Bizottsága három témát, három jelmondatot javasolt a vatikáni központú Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Tanácsával egyetértésben Ferenc pápának, és ő választott. Tehát a „Minden forrásom belőled fakad” az ő választása – bevallom, a bizottság is ezt szerette volna mottónak. Ugyanis az Eucharisztia, úgy mint keresztény életünk csúcsa és forrása, korábbi kongresszusok alkalmával nem került elő alapgondolatként. A Kongresszus teológiai ívét ez a téma adja, ahogy a mottó teológiai magyarázatában is olvassuk.

 

 

Az Ozsvári Csaba ötvösművész által készített Missziós kereszt sokak számára ismerős lehet, hiszen már volt ebben a „szerepkörben”. 2007-re, a Budapesti Városmisszióra készült, akkor állították fel először, majd az esztergomi bazilikába került. Az elmúlt években országjáró körútra indult, több ezer kilométert tett meg országhatáron innen és túl, a legkisebb településektől a nagyvárosokig számtalan helyen, közösségben, plébánián „járt”. Ez egy gyönyörű, három méter magas, bronzborításokkal díszített tölgyfa kereszt, ami nem csupán egy – a történelmi múltunk stílusvilágát magán hordozó – egyedi ötvösmunka, hanem ereklyetartó is. Középpontjában, ezüst tokban Szent Kereszt-ereklye van elhelyezve, melyet a leveles díszek fordulataiban magyar, illetve magyar vonatkozású szentek ereklyéi vesznek körbe. A teljesség igénye nélkül: Szent Adalbert, Boldog Salkaházi Sára, Boldog Batthány-Strattmann László, Szent Gellért, Szent Imre, Szent István király, Szent László király, Boldog Apor Vilmos ereklyéi. Ferenc pápa 2017 novemberében megáldotta a Missziós keresztet. A kongresszus weboldalán elérhető egy leírás és egy rövidfilm, amely bemutatja a keresztet, röviden szól Ozsvári Csabáról és a kereszt felépítéséről. Érdemes megnézni!

 

Van állandó helye ennek a keresztnek?

 

Igen, állandó jelleggel az esztergomi bazilika északi kereszthajójában van, ott lehet megnézni. Az utóbbi években folyamatosan vándorolt mindenfelé, de aki a kongresszus után szeretné megnézni, az esztergomi bazilikában teheti majd meg.

 

 

A Kereszt készítője, a 2009-ben elhunyt Ozsvári Csaba a Schönstatt Családmozgalom tagja volt. Ennek apropóján kérdezem, hogy a NEK-en megjelennek majd valamilyen formában a lelkiségek, mozgalmak?

 

Kifejezetten a közösségeket hívjuk csütörtök estére a Szent István-Bazilikába, ahol a közösségek szentségimádására kerül sor, gyónási lehetőséggel egybekötve. Olyan népszerű rendezvényeket (is) integráltunk a NEK programjába, mint a Katolikus Társadalmi Napok vagy a Szent István Könyvhét. Itt például adott a megjelenési lehetőség a mozgalmak számára. Másrészt lesznek olyan programok, amelyeken hangsúlyosan megjelenhetnek házigazdaként a lelkiségek. Akár a különböző kulturális programokon (Ars Sacra Fesztivál), akár a tervezett missziós színpadokon is lesz erre lehetőség. Amire leginkább hívjuk a közösségeket, mozgalmakat, a plébániák tagjait, az nyilván a nyitó és záró szentmisén, a családi napon, a Hungexpo programjain való részvétel, az eucharisztikus körmenetbe való bekapcsolódás, illetve az, hogy ki-ki talentumai szerint próbáljon elhelyezkedni a szervezés szövetében. Rengeteg önkéntesre van például szükségünk – június 24-ig lehet jelentkezni. Nagyon hívunk, bátorítunk mindenkit, hogy kapcsolódjon be!

 

Az eucharisztia a katolikusoknál szentség, mi hisszük, hogy Jézus valóságos teste. Van-e olyan szándék, hogy az Eucharisztikus Kongresszus programjaival meg szeretnétek szólítani más felekezeteket vagy a nem vallásos embereket is?

 

Igen! Az imént említett önkéntes-programunk például rögtön remek lehetőség erre. Természetesen vannak olyan emberek a programban, akik gyakorló katolikusok, de fontosnak tartottuk azt is, hogy a társadalomnak mindenféle szeletét próbáljuk megszólítani. „Lennél-e az Eucharisztikus Kongresszus hírnöke, arca?” – tettük fel a kérdést, és itt nem a felekezeti hovatartozás volt a fő szempont, hanem az, hogy minél több emberhez el tudjunk jutni, és hogy a hírnökünk szívében a kongresszus célja, a lelki megújulás egy fontos ügy legyen, azonosulni tudjon vele. Így szólítottuk meg például Szalóki Ági énekes-dalszerzőt, Dani Gyöngyi paralimpikont, Sena Dagadut, az Irie Maffia énekesnőjét, Dánielfy Gergő énekest, vagy Mocsai Lajost, a kézilabda-válogatott volt szövetségi kapitányát. De mondhatnám Kubik Annát is, aki szintén tömegekhez tud szólni, de teljesen más közönséghez, mint például Sena Dagadu. Ezek az emberek mind óriási lelkesedéssel állnak ehhez a munkához, és nagyon jó érzés együtt dolgozni velük.

A NEK-re nem csupán katolikusokat várunk, minden jó szándékú emberre számítunk. Mindenki találhat majd a maga számára lelki táplálékot,

másrészt örömmel vesszük, ha ebből tovább is ad, rádöbbenve arra, hogy neki is van ajándékoznivalója. A NEK nem csupán a katolikusoké.

 

 

A NEK számokban: mennyi szervező, előadó van, hány résztvevő várható, most hogy látjátok a részvételi arányokat?

 

Ez az a terület, ahol a mostani helyzetben a legóvatosabbak vagyunk. Szeretnénk, hogy sok országból jöjjenek résztvevők, előző áprilisig több mint 90 országból, több tízezren jelentkeztek már az Eucharisztikus Kongresszusra. Ugyanakkor nincsenek illúzióink, tudjuk, hogy az idei évben, 2021-ben lesz még egy távolságtartás, egyfajta érthető félelem a tömegrendezvények irányába.

Sokat kell imádkozni azért, hogy szeptemberben úgy alakuljanak a dolgok, hogy találkozhassunk egymással, és ezek élő rendezvények lehessenek, ott lehessünk egymás mellett fizikailag is.

Az elsőáldozás még így is több mint ezer gyermek, és velük együtt a hitoktatóik, szüleik szívében van kiemelt helyen: ennyien szeretnének a kongresszuson elsőáldozáshoz járulni, amire még június 30-ig lehet jelentkezni. Látható, hogy az előadóink is nagyon lelkesek, majdnem mindenki elfogadta a meghívást idén szeptemberre. Erről az iec2020.hu weboldalon lehet tájékozódni: rögtön a főmenüben, kiemelt helyen ott van a programunk, ott jelezzük azt is, ha valamilyen változás lép életbe. Számokat tehát nehéz lenne mondani, de annak nagyon örülünk, hogy az érdeklődés és a lelkesedés továbbra is megvan a NEK irányába.

 

 

Mondtad az elsőáldozást. Sok gyermek lesz, aki először veszi magához az Eucharisztiát, a programtervezet szerint rögtön az első napon, a nyitómisén. Őszintén szólva bennem az a kérdés motoszkál ezzel kapcsolatban, hogy a tömeges elsőáldozás nem fogja vajon elvenni ennek a rendkívüli pillanatnak a meghittségét?

 

Ez rendszeresen felmerül kérdésként (talán a szervező titkársághoz beérkező kérdések között az egyik leggyakoribb), teljesen érthető, szülők, hitoktatók, plébánosok, papok meg nyilván a gyerekek részéről is. Itt nagyon sok függ szerintem a gyermek személyiségétől. Az a kérdés, hogy a gyermek inkább traumaként éli meg, hogy több ezer ember között lesz elsőáldozó, vagy épp óriási lelkesedéssel, és a tanúságtétel ereje motiválja. Nem vagyunk a helyükben, nem tudunk senki helyett dönteni, így azt is szoktuk javasolni, hogy ha ez probléma, akkor semmi akadálya nincs például annak, hogy a NEK előtt megtartsák az elsőáldozást szűk plébániai körben, családias légkörben, és aztán jöjjenek a Kongresszusra. Ez is egy lehetőség. Mi hangsúlyozzuk ennek a tanúságtevő erejét, de itt a lényeg nyilván a személyes kapcsolat Jézussal, ennek az intimitását nem szeretnénk elvenni, és mindenkire rábízzuk a döntést. Mi örülünk minden résztvevőnek, de itt a döntés nem a mi kezünkben van.

 

 

Mi volt tulajdonképpen a te munkád az előkészítésben, és mi lesz majd a feladatod a kongresszuson?

 

Én most az Eucharisztikus Kongresszus egyik kommunikációs referense vagyok. Több területen is dolgozom, egyrészt segítem a sajtó- és kommunikációs irodánk munkáját (videós tartalmak, podcast, közösségi média), másrészt az Egyházi Kapcsolatok osztály munkáját. Ez utóbbinál például mi koordináljuk az idén júniusban már nyolcadik alkalommal megrendezendő világméretű szentségimádási és imaláncot. Nekem óriási öröm, hogy hozzánk érkeznek be a jelentkezések, láthatjuk, hogy melyik országból, honnan csatlakoztak. Segíthetek azoknak, akik elakadtak a regisztrációnál, hiszen nem szokványos, hogy egy szentségimádásra egy online felületen kell jelentkezni. A tanúságtétel ereje miatt viszont nagyon szép, és jó látni azt, ahogy a térképen kirajzolódik, hogy gyakorlatilag az egész világ közösen imádkozik.

 

Mi a legfontosabb tudnivaló most a kongresszusról és mit üzennél az olvasóinknak?

 

Ami most a legaktuálisabb: június 24-ig lehet önkéntesnek jelentkezni. Ezzel kapcsolatban a részletek a weboldalunkon olvashatók, a főmenüben, kiemelt helyen. Fontos még, hogy a Kongresszus programjaira regisztrálni kell, illetve néhány program díjköteles, ez kiderül a tájékoztatónkból. Június 30-ig van a kedvezményes jelentkezési határidő. Lehet természetesen majd később is jelentkezni, de biztatunk mindenkit a mielőbbi cselekvésre. Arra is biztatunk, hogy mindenki tájékozódjon a programokról.

Számos teológiai és kulturális program, szentmisék, előadások, fakultációk, műhelymunkák, ifjúsági és családi programok lesznek. Nem kell nyilván mindegyiken részt venni, ez egy programcsomag.

Érdemes időt szánni arra már most, hogy a honlapon kiválasszuk azokat az eseményeket, amikre családilag vagy egyénileg elmennénk. Javasoljuk egy időbeosztás készítését, hogy előreláthatólag mi az, ami érdekel, melyiken fogok tudni részt venni, ha mondjuk, ki tudok venni egy-két nap szabadságot. Ott van például a szerdai plébániai nap, amikor a résztvevők plébániákra mennek ki – ha ez engem nagyon érdekel, és szívesen részt vennék, akkor azt a napot tűzöm ki. Vagy ott a csütörtök, amikor a közösségek szentségimádása lesz a Bazilikában és a Bazilika előtti téren. A péntek a fiatalok napja: Forráspont és Ákos koncert. Szombaton családi nap lesz, amit aztán az eucharisztikus gyertyás körmenet zár a Kossuth tértől a Hősök teréig. Vagy el tudom képzelni, hogy valaki kimondottan arra készül, hogy Ferenc pápát lássa, és akkor a vasárnapi záró szentmisére tart velünk. Amikor bejelentették, hogy Ferenc pápa jön, akkor már aznaptól meredeken emelkedett a jelentkezések száma. Arra biztatok mindenkit, hogy már most nézegesse, hogy milyen eseményeken szeretne részt venni.

Bátran olvassuk a honlapon a Gyakran ismételt kérdéseket is, mert azt folyamatosan frissítjük az aktualitások szerint.

 

Nagyon köszönöm, Ágoston! Azzal a reménnyel búcsúzzunk, hogy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus mindnyájunk lelki megújulására fog szolgálni!

  • megosztas-feliratkozas-tamogatas
  • Olvasóink támogatásának köszönhetően ez a cikkünk is ingyenesen hozzáférhető. Ha tetszenek írásaink, oszd meg őket barátaiddal, iratkozz fel heti hírlevelünkre, legyél te is a támogatónk!

Fotó: www.iec2020.hu és www.facebook.com/nek2020, a NEK titkárság engedélyével.

Legújabb könyveink: