Miről ismerszik meg a fanatizmus? – könyvújdonság az Új Város Kiadótól

_{Eugène Delacroix: A tangieri fanatikusok (1837–1838; fotó: Wikimedia Commons)}

Adrien Candiard francia pap–szerzetes, egyben iszlamológus. Műve eredetileg a Les Éditions du Cerf kiadásában Párizsban jelent meg 2020-ban, az alábbi címmel: Du fanatisme. Quand la religion est malade [A fanatizmusról. Amikor a vallás beteg].

A rövid, mindössze három nagy fejezetből és egy előszóból álló esszé a fanatizmus súlyos, napjainkban is jelenlévő, világszerte burjánzó társadalmi jelenségét elemzi többféle filozófiai, teológiai megközelítésen keresztül. Az olvasó tájékozódását segíti, hogy a magyar kiadásban az Utószóban kiegészítésképpen Máté-Tóth András vallástudós veszi sorra a fanatizmus különböző válfajait.

_{A szerző: Adrien Candiard}

Adott egy tragikus húsvéti történet, amely lassan tíz éve esett meg Skóciában: egy pakisztáni, muszlim boltosnak azért kellett meghalnia, mert kellemes húsvéti ünnepeket kívánt keresztény ismerőseinek. Candiard, aki az iszlám teológia kutatója is, az eset kapcsán visszatekint egy 9. századi muszlim irányzat, a hanbalita iskola eszméjére, amelyből gyakran a ma is tapasztalt, szalafizmusnak nevezett, a 20. században előretört iszlamista fanatizmus táplálkozik. Számos olyan terrorcselekmény történt az elmúlt évtizedekben, amelyek hasonlóan brutális és agresszív cselekmények, mint például a Szent-Bertalan-éji mészárlás, amikor a katolikusok öldösték le a protestánsokat amiatt, mert azok nem jártak misére.

A vallás nevében elkövetett terror és gyilkolás azonban nem csupán az iszlám vagy a kereszténység sajátja, hanem mindenhol jelen lehet, ahol fölüti a fejét a vallás „betegsége”, a fanatizmus.

A szerző rögtön az elején fölhívja rá a figyelmet, hogy sokszor pontatlan terminusokkal dobálózik a sajtó: a vallási értelemben vett radikalizmus, integralizmus, fundamentalizmus és iszlamizmus helyett a fanatizmus szót kellene használni. De mit is jelent e kifejezés? Eredetileg a vallási bolondériára használták, ez azonban azt a kényelmes leegyszerűsítést okozza, hogy a fanatikusokat hajlamosak vagyunk simán bolondnak tekinteni – ennél azonban Candiard szerint is sokkal többről lehet szó. A fanatizmus ugyanis „néha egészen közvetlen gyümölcse bizonyos teológiai elképzeléseknek, és annak, hogyan ismerhetjük meg Istent. […] a fanatizmus Isten elűzése, majdnem ateizmus, egyfajta ájtatos ateizmus, a vallás ateizmusa – egy olyan ateizmus, ami egyfolytában Istenről beszél, de valójában jól megvan nélküle.”

Súlyos állítások ezek – de Candiard bőséggel hoz mellettük érvet, hogyan is jön létre az általa ájtatos agnoszticizmusnak vagy ateizmusnak nevezett fogalom: amikor Isten valamely tulajdonságát, vagy egy hozzá kötődő jelenséget bálványként kezdenek tisztelni. Legyen az Isten törvénye, Isten törvénykönyve, a vallási liturgia, vagy éppen maga a vallási szervezet. Ezek mind fontosabbá válhatnak, mint maga Isten, és ezzel veszi kezdetét a gondolkodástól való begyöpösödöttség, elzárkózás a kritikus gondolkodás elől.

Törekednünk kell tehát megismerni Istent. Candiard úgy véli, csak akkor segíthetünk a fanatizmus csapdájába esetteken, ha a személyes hitéletüket kísérjük.

Fontos, hogy lássuk: valódi teológia nélkül és valódi istenkapcsolat nélkül nem vehetjük föl a harcot a fanatizmussal.

Ugyanis ha nem tárgyalhatjuk végig, nem összegezhetjük az Istenről való (véges) tudásunkat, akkor könnyűszerrel kialakulhatnak a megkövült formák, a dogmák és megkérdőjelezhetetlen parancsolatok, amelyek fontosabbá válnak, mint maga Isten. Szükséges emellett az Istennel való személyes kapcsolat, hiszen Isten hiánya folyamatos űrt kelt az emberben, aki megpróbálja ezt az űrt valami mással kitölteni. Ezért veszélyes Candiard szerint a szekularizáció, a vallások leépítése, mert az egyre inkább újabb fajta fanatizmusokat szül különféle ideológiák formájában. Nem húzhatjuk rá tehát egyetlen vallásra sem a fanatizmus jelzőjét, de el kell különítenünk azokat a teológiai és vallási irányzatokat, szokásokat, amelyek megágyaznak a fanatizmusnak.

Ajánlom a könyvet minden hívőnek és nem hívőnek, aki szeretné megérteni széttagolt világunkban az egyre nagyobb méreteket öltő fanatizmus jelenségét, és nem elégszik meg a leegyszerűsített, lexikonszintű válaszokkal.

Megrendelhető itt.