Adam Smith: iskolateremtő, game-changer vagy hullámlovas?

_{(Cikkemben dőlttel szedve a forrásmegjelöléssel ellátott idézetek szerepelnek.)}

Az angolszász világ Adam Smith morálfilozófust a skót felvilágosodás egyik legnevesebb képviselőjeként tartja számon, akinek az 1776-ban megjelent A nemzetek gazdagsága c. műve hozta el a nemzetközi hírnevet. A könyvet a közgazdaságtan történetének első rendezett műveként és a nyugati világ egyik legnagyobb hatású írásaként tartják számon.[1] (Ez utóbbi állítás a filozófus életében koránt sem volt annyira nyilvánvaló.) A könyv későbbi népszerűségéhez valószínűleg az is hozzájárult, hogy az elmúlt 250 év fejlődési ívét az angolszász világ által vezetett (eddig) négy szakaszra bontható ipari forradalom, és az átalakulást támogató klasszikus politikai gazdaságtan határozta meg, amit Smith nézetei alapoztak meg.

A skót felvilágosodás a XVIII. század második felétől a XIX. század elejéig tartott. Rendkívüli szellemi pezsgés és erős francia orientáció jellemezte ezt az időszakot. Skócia egyetemei a világ legrangosabbjai közé számítottak, kiemelkedő eredményeket mutattak fel nemcsak a politikai és morálfilozófiában, hanem a természettudományok területén is. A korszak gondolkodóit a kapitalizálódás és az iparosodás árnyoldalai erősen foglalkoztatták, és azon voltak, hogy a morálfilozófiát a természettudományokhoz hasonlóan egzakt tudománnyá alakítsák. Mind a morálfilozófia, mind a politikai gazdaságtan legfőbb feladatának az emberi boldogság elősegítését tartották,[2] és számos gondolkodó számára a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy a régi erkölcsöt (értsd: a kereszténységet) hogyan békítse ki az ipari forradalom vívmányai által modernizált gazdasággal.

Smith sokoldalú tudós, népszerű előadó volt, az előadásain tolongtak a diákok. David Hume-hoz szoros barátság fűzte, aki hozzá hasonlóan filozófus, közgazdász, továbbá történész, esszé-író és a skót felvilágosodás egyik legfontosabb alakja volt, s akinek az írásaiban, konzervatív kortársai szerint a kételkedés és az ateizmus egyaránt jelen vannak azon túl, hogy szemléletét a tapasztalati úton megszerzett ismeretek alakították. Hume befolyása vitathatatlan nem csak Smith erkölcsfilozófiájára és gazdasági írásaira, hanem például Charles Darwin evolúció-tanára is.[3] Smith kapcsolatban állt nemcsak azzal a tudós körrel, akik a skót felvilágosodás szellemi elitjét alkották, hanem a francia felvilágosodás legnagyobb hatású képviselőivel is, mint például Voltaire-rel.

De miben is állt a Smith-i gazdaságfilozófia? A legfontosabb intézményeknek a magántulajdont és az azt védő jogrendet vélte. Úgy vélte, hogy a polgári kormányzatot, amennyiben a tulajdon védelmében intézményesítik, valójában a gazdagok megvédésére intézményesítik a szegények ellenében. Ebből kifolyólag az állam tevékenységét csak kis területen fogadta el, mint például a nemzetbiztonság. Szerinte viszont olyan rendszerre van szükség, ahol a piac szabályoz, a vállalkozást nem ellenőrzi az állam. Ezt ő a tökéletes szabadság rendszerének nevezte, ma gazdasági liberalizmusnak hívjuk. A verseny működésének leírására alkotta meg a láthatatlan kéz elméletét, s azt kutatta, hogyan alakul ki e szabadságból rendezett társadalom, amely az emberek hajlamai és szervezett intézmények révén működik.[4]

Úgy vélte, hogy a piacot a láthatatlan kéz irányítja oly módon, hogy a kereskedő a saját érdekét szem előtt tartva minél több profitra szeretne szert tenni, ám ennek érdekében minél jobb minőségű terméket kell előállítania, hiszen arra nagyobb a kereslet. Termékeit nyilvánvalóan alacsonyabb áron kell kínálnia a kereslet növelése és ezáltal a profit maximalizálása érdekében. Ezek a gazdasági folyamatok alakítják ki a „természetes árat” és biztosítják a piacon lévő termékek minőségét. (Megjegyzendő, hogy a láthatatlan kéz elve csak a tökéletes verseny feltételei között érvényesül, hiszen; a monopolhelyzetben lévő piaci szereplő el tudja téríteni a piaci árakat.)[5]

_{Adam Smith (1723–1790. július 17.) halála után készült portréja (The Muir Portrait, ismeretlen művész)}

Smith téziseinek újdonsága abból a korszellemből fakadt, amely szakított az egyház dogmatikus szemléletével – maga mögött hagyva a középkori Európát, amelynek társadalmi és jogi törvényeit az egyház erkölcsi teljhatalma szabta meg.[5] Őt megelőzően öt évszázadon keresztül Aquinói Szent Tamás (1225–1274) és követőinek tanai képezték a gazdasági gondolkodás fő pillérjeit.

Adam Smith több volt, mint iskolateremtő. Nézetei nem csak egy szűkebb körben és egy meghatározott időszakban találtak elfogadtatásra. Tőle és John Stuart Milltől eredeztethető az utilitárius közgazdaságtan (más néven: haszonökonómia), mely még ma is egyeduralmat élvez a közgazdasági képzésben, és a gazdaság elsődleges célját a pénzügyi haszon növelésében jelöli meg. Ettől lényegében tér el a másik iskola, az erénygazdaságtan (morálökonómia) képviselőinek gondolkodása. Szerintük a gazdasági teljesítmény az emberi életnek és fejlődésnek szükséges, de nem legfőbb feltétele. Az anyagiak eszközt s nem célt jelentenek. Az előbbi felfogás a gazdaságot gépnek tekinti, az utóbbi emberi közösségnek.[6]

Nem túlzás azt állítani tehát, hogy Adam Smith modern szóval game-changer (sorsfordító) volt, aki különösebb erőfeszítések nélkül alapjaiban változtatta meg kora gazdasági gondolkodásmódját. Igaz, jókor volt jó helyen, aki a felvilágosodás termékeny közegében felkapaszkodott kora szellemi újhullámaira, és akkor állt elő újító gondolataival, amikor éppen berobbant az ipari forradalom. Ez utóbbi a gőzgép majd számos ipari találmány hódító útjára indulásának korszaka, ami nem csak fejlődést, magasabb életszínvonalat, és demográfiai gyarapodást jelentett az emberiség számára, hanem a világméretű egyenlőtlen csere kiterjedésének és a gyarmatosító–gyarmat közötti konfliktusok eldurvulásának korszaka is.

Túl azon, hogy új gazdasági paradigmát alkotott, Adam Smith nézetei meglehetősen ellentmondásosak. Míg Az erkölcsi érzelmek elméletében a közösségi szolidaritást nevezte a társadalmi tevékenységek alapjának és mozgatórugójának. A nemzetek gazdagságában az önérdeket helyezte hasonló szerepbe. Sokan úgy vélik, hogy a két mű megírása között eltelt időben Smith világnézete alapjaiban megváltozott; ennek ellentmond azonban, hogy röviddel halála előtt átdolgozta Az erkölcsi érzelmek elméletét, de lényegi változtatásokat nem eszközölt rajta. Sajnálatos módon a szellemi hagyatékából táplálkozó közgazdasági iskolák csak A nemzetek gazdagságában lefektetett elveknek szentelnek figyelmet, különös tekintettel a láthatatlan kéz által vezérelt önérdekkövetésre [7]. E logika máig ható következménye a nyersanyagban szegény, de fejlett ipari országok, valamint a nyersanyagban gazdag, de fejletlenebb országok közötti jövedelemkülönbség és az anyagi javak torz elosztása a társadalmon belül és a különböző kultúrák között.

Sokan felteszik a kérdést, miért Adam Smith a közgazdaságtan atyja, hiszen az általa használt alapfogalmakat és leírt összefüggéseket már elődei is használták. Az általánosan elfogadott magyarázat szerint előtte senki nem tudta ezeket egy rendszerbe foglalni, megjelenítve a gazdasági növekedés és fejlődés erőit, s mindezt tudományos módszertanra alapozva és egyesítve az absztrakt elemzést a történeti dimenzióval.[8] Kritikusai szerint azonban éppen Smith iktatta ki a közgazdasági gondolkodás alapkövét azzal, hogy alkalmatlanná tette a tudományágat az emberi viselkedés leírására. A közgazdaságtant kizárólag a termelésre és a cserére alapozta,[9] megcsonkítva ezzel Aquinói Szent Tamás rendszerét.

Nincsenek arra utaló jelek, hogy Smith kifejezett célja lett volna, hogy feje tetejére állítsa a kor gazdasági gondolkodásmódját. Ugyanakkor egyre nyilvánvalóbb, hogy a Smith-i logikának háttérbe kell vonulnia. Korunk kontinenseken átnyúló problémái és kilúgozott, önérdekkövetésre redukált gazdasági kapcsolatai változásokért kiáltanak. Napról napra növekszik azon gazdasági szereplőinek a száma, akik számára nyilvánvaló, hogy nem tekinthetünk el a társas kapcsolatainkat meghatározó szeretettől, mint motiváló és mozgató tényezőtől,[10] valamint a természet határinak tiszteletétől és a különböző kultúrák békés együttélését megcélzó társadalmi közjó elérésének víziójától.

^{[1] https://mult-kor.hu/ma-is-a-skot-felvilagosodas-atyjanak-lathatatlan-kezen-vitatkoznak-a-kozgazdaszok-20230605}

^{[2] Farkas Beáta: A közgazdasági gondolkodás rövid története (Akadémiai Kiadó) 78-80. old.}

^{[3] https://plato.stanford.edu/entries/hume/}

^{[4] https://hvg.hu/tudomany/20230605_300_eve_szuletett_adam_smith_portre_kozgazdasz_filozofus_lathatatlan_kez_piaci_verseny}

^{[5] https://hu.wikipedia.org/wiki/Láthatatlan_kéz}

^{[6] Tóth Gergely: Humánökonómia vagy keresztény közgazdaságtan?}

^{https://epa.oszk.hu/03500/03594/00016/pdf/EPA03594_sapientiana_2016_02_068-093.pdf}

^{[7] https://hu.wikipedia.org/wiki/Adam_Smith}

^{[8] Farkas Beáta: A közgazdasági gondolkodás rövid története (Akadémiai Kiadó) 94. old.
[9] John D. Mueller: A közgazdaságtan megváltása (MCC) 11. old.}

^{[10] John D. Mueller: A közgazdaságtan megváltása (MCC) 12. old.}