2020 szeptembere óta az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora. 2010 és 2013 között köznevelésért felelős helyettes államtitkár, 2017 és 2020 között az Oktatási Hivatal elnöke is volt. Az oktatásügyi helyzet égető kérdéseiről, a ...
Élhető városok, avagy felhívás a turizmus túlzott megnövekedése ellen
A túlzott turizmus (túlturizmus) fogalmával egyre gyakrabban találkozhatunk, különösen a nyári, vakációs szezonban. Egyre több település hoz intézkedéseket a fenntartható és a városi élettel összeegyeztethető turizmus fejlesztése érdekében.

Olvasási idő: 4 perc
Az elmúlt hetekben jelentették be, hogy Amszterdamban megtiltják az új szállodák építését, hogy ezzel csökkentsék a zsúfoltságot. Az önkormányzat elmondta, hogy ezzel az intézkedéssel a város élhetőségét akarják biztosítani. Ahogyan arról a Público című lap beszámolt, a holland főváros a már engedélyt kapott új szállodákra (összesen 26 intézmény) nem fogja alkalmazni a jogszabályt, a jövőben azonban csak akkor lehet új szállodát építeni a városban, ha egy másik bezár; ha az építkezéssel nem nő az alvóhelyek száma; vagy ha az új építménynek pozitív hozadéka van, például fenntarthatóbb lesz.
A turizmus ellenőrzésének irányelvét már 2021-ben jóváhagyták „Kiegyensúlyozott turizmust Amszterdamban” címmel.
A rendelet évi legfeljebb 20 millió látogatóban határozza meg a turisták által eltölthető vendégéjszakák és a nappali kirándulók maximális számát.
Ha a látogatók száma eléri a 18 milliót, a városvezetésnek intézkednie kell.
Nem csak Hollandia fővárosa azonban az egyetlen európai úti cél, amely küzd a növekvő látogatószám megfékezésével, és ezért lépéseket tesz. Milánó vezetése azt tervezi, hogy éjjelente betiltja nemcsak a pizza és a fagylalt elvitelre való árusítását, hanem mindenféle étel és ital teraszokon való felszolgálását is, hogy csökkentse az utcai zajterhelést. A tiltás hétköznapokon 00:30 és 6:00 óra között, hétvégén pedig 01:30 és 6:00 között lenne érvényben.
Velencében is hasonló intézkedéseket hoztak. Április 25-től azoknak a turistáknak, akik az év bizonyos napjain akarnak belépni a történelmi belváros területére, öt eurót kell fizetniük. Az új rendelet május, június és július hétvégi napjaira terjed ki, egészen július 14-ig.
Luigi Brugnaro, a polgármester így magyarázta a döntést: „Korábban a turizmus semmilyen módon nem volt szabályozva, de most úgy láttuk, hogy valamit tennünk kell. A változástól való félelem jogos, de én úgy gondolom, hogy a bevezetett intézkedés a javulást is szolgálhatja. Ez a módja annak, hogy megértessük az emberekkel, hogy változtatnunk kell, szét kell oszlatnunk a városba látogatók számát, elkerülve ezzel a nagy zsúfoltságot, és ezt az emberek is megértik”.
A madridi városi tanács is elindított egy cselekvési tervet a turistaszállások szabályozására, a további engedélyek kiadásának befagyasztásával és a büntetések súlyosbításával. A turistaszállások száma 2017 óta 41%-kal nőtt a városban az önkormányzat honlapján közétett adatok szerint. A jelzett időszakban 5564 új szállást jelentettek be, és 50 további turisztikai létesítményt hoztak létre. Ez a spanyol főváros központjának elnéptelenedéséhez vezetett, ahol mára már minden második lakosra jut egy turista.
Az Alicante tartományban található Altea város önkormányzata az év elején tett lépéseket a turistáknak kiadott lakások megfékezésére. Egy évre felfüggesztették az építési engedélyek kiadását a turizmus céljából építendő ingatlanok esetében. A város egyre népszerűbb turisztikai célponttá vált, ami a turisztikai bérlakások számának növekedéséhez vezetett. Jelenleg mintegy 2200 ingatlan van turisztikai célú ingatlanként bejegyezve; ha ezt összevetjük a 2018-as év 642 ingatlanjával, akkor öt év alatt 242,68%-os növekedést figyelhetünk meg, amint arról az Alicante Plaza újság is beszámolt.
A helyzet ismeretében a városvezetés tanulmányt készített, és létrehozott egy szabályozási tervezetet. Emellett támogatta, hogy a jelenségben érintett valamennyi szereplő – a bérlakások minden szomszédja, az összes társaság és cég – elmondhassa a véleményét az őket érintő társadalmi, gazdasági és környezeti hatásokról. Az első szakaszban két workshopot kínálnak az idegenforgalmi ágazatnak. A másodikban három workshopot tartanak az érdeklődők számára, amely közül a május 7-én tartott alkalom minden lakos számára nyitott lesz.
A túlzott turizmus fogalma arra a negatív hatásra utal, amely a turisták által túlzsúfolt városrészek és városok kereskedelmi és társadalmi szerkezetét terheli. Arról van szó, hogy
az adott terület kínálata, létesítményei és szolgáltatásai nem a helyi lakosság, hanem a turisták igényeihez igazodnak.
Ez a lakhatás ágazatára is jelentős hatással van, mivel az árak alaposan megemelkedtek, és a turistaszállásokon hangoskodók zavarják a lakókat.
A túlzott turizmus miatt bizonyos helyeken olyan rossz a közhangulat, hogy április 20-án a Kanári-szigeteken több ezer ember vonult utcára, hogy tüntessen a sziget tömegturizmusra alapuló modellje ellen, amely a résztvevők szerint „közlekedési problémákat, alacsony béreket, szegénységet és egekbe szökő bérleti díjakat okozott”. A tüntetést június 29-én Málagában folytatják.
José Mansilla, a Városi Konfliktusok Antropológiai Megfigyelőközpontjának (Oacu) munkatársa szerint „a túlzott turizmus térbeli következményeit számos tanulmány jelezte. A kutatások kiemelték, hogy ez a dinamika a társadalom, az identitás, a környezet és a kulturális örökség közötti kapcsolatot érinti egy globalizált, homogenizációra hajlamos világban, de gondolhatunk rá történelmi folyamatként is, valamint az adott terület és a turizmus közötti sajátos kölcsönhatásban létrejövő hatalmi viszonyok szempontjából”. Így „a túlzott turizmus olyan folyamat, amely magában foglalja a társadalmi-térbeli kiszorulást – például a dzsentrifikációt – és egyéb anyagi és szimbolikus következményeket, amelyek a tömegturizmusból erednek egy adott területen”. Emiatt hoz több város is intézkedéseket a turizmus ellenőrzésére.
Az ENSZ fenntartható turizmusfejlesztésre vonatkozó iránymutatásai ennek megfelelően figyelembe is veszik a turizmusfejlesztés környezeti, gazdasági és társadalmi–kulturális szempontjait. E három valóság között meg kell teremteni a megfelelő egyensúlyt a hosszú távú fenntarthatóság biztosítása érdekében. Ez pedig magában foglalja a környezeti erőforrások optimális kihasználását, a közösségek társadalmi-kulturális sajátosságának tiszteletben tartását, valamint a szegénység csökkentéséhez hozzájáruló, hosszú távon fenntartható gazdasági tevékenységek biztosítását.
Szükségünk van Rád! A fennmaradás a tét.
Legyél rendszeres támogatónk, hogy mi továbbra is minden hétköznap új, reményt adó cikkel jelentkezhessünk! Iratkozz fel hírlevelünkre!
Fotó: Pexels
Forrás: https://www.cittanuova.it/citta-vivibili-un-richiamo-contro-la-turisticizzazione/?ms=003&se=023
Fordította: Szeles Ági