Élhető városok, avagy felhívás a turizmus túlzott megnövekedése ellen

Az elmúlt hetekben jelentették be, hogy Amszterdamban megtiltják az új szállodák építését, hogy ezzel csökkentsék a zsúfoltságot. Az önkormányzat elmondta, hogy ezzel az intézkedéssel a város élhetőségét akarják biztosítani. Ahogyan arról a Público című lap beszámolt, a holland főváros a már engedélyt kapott új szállodákra (összesen 26 intézmény) nem fogja alkalmazni a jogszabályt, a jövőben azonban csak akkor lehet új szállodát építeni a városban, ha egy másik bezár; ha az építkezéssel nem nő az alvóhelyek száma; vagy ha az új építménynek pozitív hozadéka van, például fenntarthatóbb lesz.

A turizmus ellenőrzésének irányelvét már 2021-ben jóváhagyták „Kiegyensúlyozott turizmust Amszterdamban” címmel.

A rendelet évi legfeljebb 20 millió látogatóban határozza meg a turisták által eltölthető vendégéjszakák és a nappali kirándulók maximális számát.

Ha a látogatók száma eléri a 18 milliót, a városvezetésnek intézkednie kell.

Nem csak Hollandia fővárosa azonban az egyetlen európai úti cél, amely küzd a növekvő látogatószám megfékezésével, és ezért lépéseket tesz. Milánó vezetése azt tervezi, hogy éjjelente betiltja nemcsak a pizza és a fagylalt elvitelre való árusítását, hanem mindenféle étel és ital teraszokon való felszolgálását is, hogy csökkentse az utcai zajterhelést. A tiltás hétköznapokon 00:30 és 6:00 óra között, hétvégén pedig 01:30 és 6:00 között lenne érvényben.

Velencében is hasonló intézkedéseket hoztak. Április 25-től azoknak a turistáknak, akik az év bizonyos napjain akarnak belépni a történelmi belváros területére, öt eurót kell fizetniük. Az új rendelet május, június és július hétvégi napjaira terjed ki, egészen július 14-ig.

Luigi Brugnaro, a polgármester így magyarázta a döntést: „Korábban a turizmus semmilyen módon nem volt szabályozva, de most úgy láttuk, hogy valamit tennünk kell. A változástól való félelem jogos, de én úgy gondolom, hogy a bevezetett intézkedés a javulást is szolgálhatja. Ez a módja annak, hogy megértessük az emberekkel, hogy változtatnunk kell, szét kell oszlatnunk a városba látogatók számát, elkerülve ezzel a nagy zsúfoltságot, és ezt az emberek is megértik”.

A madridi városi tanács is elindított egy cselekvési tervet a turistaszállások szabályozására, a további engedélyek kiadásának befagyasztásával és a büntetések súlyosbításával. A turistaszállások száma 2017 óta 41%-kal nőtt a városban az önkormányzat honlapján közétett adatok szerint. A jelzett időszakban 5564 új szállást jelentettek be, és 50 további turisztikai létesítményt hoztak létre. Ez a spanyol főváros központjának elnéptelenedéséhez vezetett, ahol mára már minden második lakosra jut egy turista.

Az Alicante tartományban található Altea város önkormányzata az év elején tett lépéseket a turistáknak kiadott lakások megfékezésére. Egy évre felfüggesztették az építési engedélyek kiadását a turizmus céljából építendő ingatlanok esetében. A város egyre népszerűbb turisztikai célponttá vált, ami a turisztikai bérlakások számának növekedéséhez vezetett. Jelenleg mintegy 2200 ingatlan van turisztikai célú ingatlanként bejegyezve; ha ezt összevetjük a 2018-as év 642 ingatlanjával, akkor öt év alatt 242,68%-os növekedést figyelhetünk meg, amint arról az Alicante Plaza újság is beszámolt.

A helyzet ismeretében a városvezetés tanulmányt készített, és létrehozott egy szabályozási tervezetet. Emellett támogatta, hogy a jelenségben érintett valamennyi szereplő – a bérlakások minden szomszédja, az összes társaság és cég – elmondhassa a véleményét az őket érintő társadalmi, gazdasági és környezeti hatásokról. Az első szakaszban két workshopot kínálnak az idegenforgalmi ágazatnak. A másodikban három workshopot tartanak az érdeklődők számára, amely közül a május 7-én tartott alkalom minden lakos számára nyitott lesz.

A túlzott turizmus fogalma arra a negatív hatásra utal, amely a turisták által túlzsúfolt városrészek és városok kereskedelmi és társadalmi szerkezetét terheli. Arról van szó, hogy

az adott terület kínálata, létesítményei és szolgáltatásai nem a helyi lakosság, hanem a turisták igényeihez igazodnak.

Ez a lakhatás ágazatára is jelentős hatással van, mivel az árak alaposan megemelkedtek, és a turistaszállásokon hangoskodók zavarják a lakókat.

A túlzott turizmus miatt bizonyos helyeken olyan rossz a közhangulat, hogy április 20-án a Kanári-szigeteken több ezer ember vonult utcára, hogy tüntessen a sziget tömegturizmusra alapuló modellje ellen, amely a résztvevők szerint „közlekedési problémákat, alacsony béreket, szegénységet és egekbe szökő bérleti díjakat okozott”. A tüntetést június 29-én Málagában folytatják.

José Mansilla, a Városi Konfliktusok Antropológiai Megfigyelőközpontjának (Oacu) munkatársa szerint „a túlzott turizmus térbeli következményeit számos tanulmány jelezte. A kutatások kiemelték, hogy ez a dinamika a társadalom, az identitás, a környezet és a kulturális örökség közötti kapcsolatot érinti egy globalizált, homogenizációra hajlamos világban, de gondolhatunk rá történelmi folyamatként is, valamint az adott terület és a turizmus közötti sajátos kölcsönhatásban létrejövő hatalmi viszonyok szempontjából”. Így „a túlzott turizmus olyan folyamat, amely magában foglalja a társadalmi-térbeli kiszorulást – például a dzsentrifikációt – és egyéb anyagi és szimbolikus következményeket, amelyek a tömegturizmusból erednek egy adott területen”. Emiatt hoz több város is intézkedéseket a turizmus ellenőrzésére.

Az ENSZ fenntartható turizmusfejlesztésre vonatkozó iránymutatásai ennek megfelelően figyelembe is veszik a turizmusfejlesztés környezeti, gazdasági és társadalmi–kulturális szempontjait. E három valóság között meg kell teremteni a megfelelő egyensúlyt a hosszú távú fenntarthatóság biztosítása érdekében. Ez pedig magában foglalja a környezeti erőforrások optimális kihasználását, a közösségek társadalmi-kulturális sajátosságának tiszteletben tartását, valamint a szegénység csökkentéséhez hozzájáruló, hosszú távon fenntartható gazdasági tevékenységek biztosítását.