„Érdemes lenne megismerni egymás működési formáját” – Fabiny Tamás és Kepes András beszélgetése

Olvasási idő: 4 perc

_{A képen Szőnyi Szilárd moderátor, Kepes András és Fabinyi Tamás a beszélgetés közben (fotó: Farbaky Tamás)}

Mi van veled, Magyarország? címmel tartott közéleti estet a Szemlélek magazin, a budapesti S4 Háló Közösségi és Kulturális Központban, 2025. szeptember 22-én. Az eredetileg áprilisra szervezett eseményt Ferenc pápa halála miatt halasztották el. A találkozó két meghívott előadója Fabiny Tamás evangélikus püspök és Kepes András író, televíziós műsorkészítő volt.

Az est hivatalos keretét egy könyvbemutató adta. A Szemlélek magazin születésnapi kötetében, mely A közelség örömhíre címmel jelent meg, ugyanis Kepes és Fabiny is szerepelnek. A ChatGPT, akinél a beszélgetés moderátora, Szőnyi Szilárd előzetesen aziránt érdeklődött, hogy szerinte mi a közös a két meghívott megszólalóban, a következőt válaszolta: nyitottság, párbeszéd, hídépítés, humanizmus, érzékenység a társadalmi problémák iránt, világpolgárság, egyetemes szemlélet, személyesség. A kerekasztal-beszélgetés ezen jellemvonások szellemében zajlott.

„Amikor jól megy egy társadalom sora, akkor nem merül fel egy ilyen kérdés. Ki tudja például, hogy hívják Svájc miniszterelnökét”, vetette fel Kepes András a kerekasztal-beszélgetés címével kapcsolatban. Fabinyi Tamás úgy véli, hogy „akit szeretünk és féltünk, de nincs jó bőrben, annak tesszük fel ezt a kérdést.” Mindkettőjük számára kiemelt fontosságú, hogy „ne csak állításaink legyenek, hanem merjünk kérdezni”, amint azt a püspök úr megfogalmazta. Kepes (nagy)szülőként és egyetemi tanárként is arra ösztönzi a gyerekeit és az unokáit, illetve a hallgatóit, hogy bátran osszák meg vele és egymással a gondolataikat. „Az elfogadásnál és a megértésre törekvésnél nincs nagyobb dolog”, vallja a világlátott író.

_{A képen Kepes András és Fabiny Tamás beszélget (fotó: Farbaky Tamás)}

Ugyanakkor ő és Fabinyi is amondó, hogy bár vannak az 1990-es rendszerváltoztatásnak a mai napig ható pozitívumai, mint például a korlátlan külföldre utazás lehetősége, továbbá a parlamenti váltógazdaság, összességében válságos állapotban van hazánk, ami leginkább a közbeszéd minőségének folyamatos romlásában érhető tetten. Szőnyi Szilárd erre úgy reflektált, hogy bármelyik párt nyeri is a jövő tavaszi országgyűlési választásokat, az ország egyik fele úgy fogja érezni másnap, hogy vége a világnak. „Mintha kettéhasadt volna a világ”, reagált rá Kepes, aki úgy látja, hogy a nyugati típusú demokráciákban mindenhol két tábor feszül egymásnak, akik minden vitát ideológiai alapra próbálnak terelni, akkor is, ha hétköznapi problémákkal állnak szemben. „Többnyire használhatatlan klisék szerint próbáljuk értelmezni a világot”, holott inkább azzal lenne érdemes foglalkozni, hogy hogyan működik az ember, mert ebben a tekintetben „nagyon hasonlóak vagyunk”, állapította meg Kepes, majd hozzátette: „Descartes és anyám úgy gondolták, hogy az ember racionális lény, miközben legtöbbször érzelmi döntéseket hozunk”. Annak érdekében, hogy egy élhetőbb közegben létezzünk, „érdemes lenne megismerni egymás működési formáját” – fejezte ki vágyát.

Erre törekszik az Északi Evangélikus Egyházkerület, ahol a nyugdíjba vonuló Fabinyi Tamás utódját fogják hamarosan megválasztani. Amint azt a püspök úr megjegyezte, a hat jelölt beszélget egymással, programokat ismertet, és nyilvános fórumokon személyesen bemutatkozik az érdeklődőknek. [Az esemény másnapján az egyik jelölt visszalépett, így öten maradtak – a szerk.]

Általánosabban szólva a magyarországi egyházakról, már korántsem ennyire idilli a helyzet. Fabiny szerint az egyházak tagjainak jó részét felkészületlenül érte az 1990-es rendszerváltoztatás. „Nem mindig élünk jól ezzel a szabadsággal”, fogalmazott. „Sokaknak nem volt rossz a dagonya”, tette hozzá az államszocializmus időszakára utalva, majd azzal folytatta, hogy a mostani világ „a ’80-as évekre hajaz, azzal a különbséggel, hogy akkor évről évre egy kicsit jobb volt”. Még úgy is, hogy 1984-ben, bár prédikálhatott a rádióban, a felelős szerkesztő sorról sorra követte, hogy az általuk meg a pártközpont által előzetesen jóváhagyott szöveg hangzik-e el a műsorban. A közeljövőt illetően viszont nem bizakodó, értve ezalatt elsősorban a magyar ifjúságot, akik közül egyre többeken veszi észre a kilátástalanság jeleit. Kepes András viszont nem félti a fiatalokat, akik „csak arra vágynak, hogy megbecsüljék őket”. Szerinte sokat lehet tőlük tanulni.

_{A képen Kepes András és Fabiny Tamás látható (fotó: Farbaky Tamás)}

Ami szintén tanulságos, hogy amint Esterházy Péter fogalmazott: ugyan elmentek az oroszok, de mi meg itt maradtunk, idézte a néhai írót FabinyTamás. Ezzel kapcsolatban Kepes András rávilágított, hogy „nem az ellenzék változtatta meg a rendszert, hanem Gorbacsov meg a reformkommunisták”, ezért nem történt gyökeres változás Magyarországon 1990 után. A fiatalkorában Argentínában és Libanonban is élő Kepes a rossz lelki- és mentális állapotunk egy másik meghatározó okát abban látja, hogy „nincs olyan rétegje a magyar társadalomnak, aki ne kapott volna irtózatos traumákat az elmúlt évtizedekben. Márpedig a traumák elképesztő dolgok elindítói”. Fabiny erre úgy reagált, hogy mivel a trauma sebet jelent, ezért „úgy kell beszélni a sebesültekkel, hogy az vigaszt jelentsen számukra. Ez a legtöbb, amit egymásért tehetünk, az imák mellett”, vélekedett a püspök, aki arra is felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy „a feltámadott Jézusnak is megmaradtak a sebei”.

A beszélgetésről videós összefoglaló itt látható.