Téglásy Klára és Tóth Judit, a Fokoláre Mozgalom elkötelezett tagjai immár öt éve állnak kapcsolatban egy pakisztáni szociális központtal. Itt nyomorban élő keresztény és kaszton kívüli hindu gyermekek beiskolázásáról és ...
Ez történik Szíriában és ezért indult petíció a védelmében
Szíria gazdag kultúrájú, sokszínű népe már több mint kilenc éve viseli a háború pusztítását. Ehhez adódik még a nyugati országok gazdasági embargójának terhe. A jelen helyzet nehézségeiben szükséges kiállni egy sokat szenvedett nép mellett.
![Ez történik Szíriában és ezért indult petíció a védelmében ez-tortenik-sziriaban-es-ezert-indult-peticio-a-vedelmeben](https://ujvarosonline.hu/wp-content/uploads/2020-0512-sziria_pixabay-kozben-kep.jpg)
Szíria nemrég belépett a háború tizedik évébe. A szíriai rezsim ellen 2011. március 16-án kirobbant felkelések, harcok színhelye már a következő évben – Ferenc pápa szavaival élve – „a darabokban zajló harmadik világháború” egyik fő csataterévé alakult át. Négyszázezer halottnál, ötmillió-ötszázezer menekültnél és hatmillió kitelepítettnél járunk, de valójában senki, még az ENSZ sem képes valós számokat adni. Az ország kimerült.
Geir O. Pederson, az ENSZ szíriai különmegbízottja nemrég ezt nyilatkozta: „Mindenképpen véget kell vetni a szíriai nép katasztrofális szenvedéseinek…
A diplomácia közös kudarcát bizonyítja ez a szörnyű és állandósult konfliktus.”
Hozzátéve, hogy ahhoz, hogy ez a háború véget érhessen, „eddig nem tapasztalt diplomáciai együttműködésre és bátorságra” volna szükség. De kilenc év elteltével sem látszik még a fény az alagút végén. A Szíriából épp visszatért Henrietta Fore, az Unicef ügyvezető igazgatója így kommentálta ezt a tébolyt a 9. évforduló kapcsán: „Miközben a konfliktus a tizedik évébe lép, gyermekek milliói lépnek be életük második évtizedébe, körülöttük háború, erőszak, halál és evakuálás.”
Francesco Tortorella, az AMU (Egyesült Világért Akció) nemzetközi kooperációs projektjeinek felelőse nemrégiben Szíriában járt. A Collegamento CH videóműsor riportere, Stefania Tanesini kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a tavalyihoz képest most főként két dolgot észlelt: „Egyrészt, hogy a szíriaiak a kilenc éves háború mérhetetlen szenvedései ellenére még most is tudnak mosolyogni és másokért élni. Azt mondják helyi munkatársaink: »Attól tudok talpon maradni, ha ajándékozom magam másoknak. Ez bátorít, ez ad erőt az itt maradáshoz.«
Példájuk nagy lecke számomra. Arra tanít, hogy az élet mindig erősebb a halálnál.
Másrészt nagy fáradságot is tapasztaltam, az emberek ki vannak merülve. Ez a Szíriában lévő ’világháború’ nem akar befejeződni, sőt, folytatódnak a terrorista merényletek, és hatalmas gazdasági válság uralkodik.”
Ezután Tortorella hozott néhány szívszorító példát, amelyek jól illusztrálják, mennyire lehetetlen a megélhetés: „Egy alkalmazott vagy egy tanár, akinek tíz évvel ezelőtt a havi fizetése 800 eurónak felelt meg, ma 40-et keres. Az áram napjában csak néhány órára jut el az emberekhez. A családoknak nincs pénzük az egészségügyi ellátásra, ruházatra, fűtésre. A krónikus betegeknek nincs pénzük gyógyszerre. Ez a nemzetközi szankciók következménye is”. Majd hozzáfűzte: „Ezt most mind tetőzi a koronavírus okozta veszélyhelyzet. Kimerült lakossággal találkoztam. Többektől hallottam: »Elég volt! Kérjük, segítsetek, nem bírjuk tovább!«”
A kérdésre, mire van szüksége az embereknek, azt válaszolta, „Mindenre, de főként három terület jut eszembe. Az első az egészségügy: A rákos betegek kezeléséhez szükséges gyógyszerekre. Ahogy ott voltunk, egy férfi jött gyógyszerért az irodánkba. A gyógyszertárban az utóbbi öt napban 8-ról 13 euróra emelkedett az ára. A rokkantaknak szükségük van művégtagokra. Egy lány például, akit eltalált egy autóba rejtett bomba, öt évig volt ágyban fekvő beteg, mert nem kapott kellő ápolást és segítséget. Logopédusra is szüksége van a gyerekeknek. Néhányuk azért nem tud beszélni, mert szemtanúi voltak a testvéreik halálának. Szükség van élelemre, ruházatra, és a fűtéshez gázolajra.
A második a munka: Szükség van arra, hogy újra munkába álljanak. A szíriaiak színvonalas szakmai képzést kaptak a háború előtt, de ez az emberi tőke, a nagyfokú kivándorlás miatt is, mára már elveszett, és újra kell építeni. Van például egy nagyszerű fiatal vízvezeték-szerelő csapatunk, akik újra munkába akarnak állni, és ingyen dolgoznak a tönkrement házak felújításáért azoknál a családoknál, akik haza szeretnének térni: szükségük van szerszámokra és anyagra. Vannak fiatal varrónők, akiknek varrógépekre lenne szükségük.
A harmadik pedig a kapcsolatok: Szükségük van társaságra, segítségre,
hogy beszélhessenek és meghallgassák őket, és ne úgy érezzék, hogy el lettek felejtve.
Fontos lenne, hogy egy nagyobb család tagjainak tekinthessék magukat. Igen, először is éreztethetjük a közelségünket: egy levélen, egy üzeneten, egy mobilon küldött videón, egy üdvözleten keresztül… Nem csak azok felé, akiket a projekteken keresztül segítünk, hanem azok felé is, akik a projektekért dolgoznak, és ugyanúgy szenvednek, mint mindenki, és teljes erejükkel ajándékozzák magukat. Ha szeretnétek, nekünk is elküldhetitek az üzeneteiteket, és majd továbbítjuk nekik Szíriába.”
Közben természetesen Szíriát sem kerüli el a koronavírus járvány. A Città Nuova folyóirat közel-keleti tudósítója, Bruno Cantalamessa írt nemrég arról, hogyan (nem) tudnak szembenézni azzal a kihívással, mely a körülmények miatt fokozottan érinti a népességet: „Szíriában az egész világot fertőző járvánnyal gyakorlatilag nem is foglalkoznak. Talán mert már így is túl sok a baj, nem tetézik még eggyel. A damaszkuszi kormány még márciusban meghozott néhány intézkedést. De az északi és észak-nyugati körzetekben, ahol a kórházak évek óta rendre bombázások áldozatai,
megszállottak és megszállók egyaránt elismerik, hogy még arra sem lennének képesek, hogy kiszűrjék, vannak-e fertőzöttek.
A kurd észak-keleten a hatóságok, úgy tűnik, teljesen figyelmen kívül hagyják a koronavírus kérdést. Ilyen körülmények között a fertőzés terjedése előtt egy jóval szélesebb „autópálya” nyílt meg, mint a Damaszkuszt Aleppóval összekötő M5-ös, melynek megszerzéséért heves harcok dúlnak.
Különben a „darabokban zajló harmadik világháború” színtere nemcsak Szíria. Bevonódott az egész Közel-Kelet, de ide sorolhatóak a dzsihádista merényletek és a nagyhatalmak arroganciája is, a rendíthetetlen nacionalizmusok és a környezet globális mértékű pusztulása, valamint a világjárvány is.
Valóban szükségünk van az eddig nem tapasztalt diplomáciai együttműködésre és bátorságra, sok bátorságra.”
Mindezen történésekre reagálva a New Humanity (a Fokoláre Mozgalom nemzetközi szolidaritási projektjeit képviselő, ENSZ-akkreditált szervezet) a Vatikán támogatásával, valamint számos vallási és civil személyiséggel karöltve egy nemzetközi aláírásgyűjtő kampány keretében ezzel a kéréssel fordul António Guterres ENSZ főtitkár és a nagyhatalmak felé: „Függesszék fel a gazdasági megszorításokat Szíria kormánya felé, hogy az ország népe hozzáférjen a piachoz és a nemzetközi pénzügyi szolgáltatásokhoz, és így elő tudja teremteni a kellő orvosi ellátást és a szükséges pénzeszközöket a COVID-19 vírus elleni védekezéshez.”
Pontosan milyen embargóról is van szó? A háború eleje óra sok állam alkalmazott szankciókat, melyek például az Európa Tanács részéről 2020. június 1-ig vannak érvényben. Objektíven vizsgálva, azaz a politikai szempontokat félretéve, az Európai Unió és az Egyesült Államok arab országra alkalmazott kereskedelmi szankcióinak hatása drámai:
az embargók bevezetését követően a gazdaság gyakorlatilag összeomlott.
2018 májusában az ENSZ közreadott egy jelentést, mely szerint a GDP kétharmaddal csökkent az országban, és ennek okai nagyrészt a szankciókban, tehát nemcsak a háborúban keresendők. Célja tehát a kérelemnek, hogy a Szíria-ellenes nemzetközi szankciók, legalább a járvány idejére fel legyenek függesztve, elérhetővé téve a piacot és a pénzügyi szolgáltatásokat, hogy hozzáférhessenek a szükséges alapokhoz és a megfelelő orvosi ellátáshoz, hogy védekezhessenek a Covid-19 ellen. Maga Ferenc pápa is megemlítette a húsvéti „Urbi ed Orbi” áldás előtti fohászában, hogy „tűnjenek el azoknak az országoknak címzett szankciók, melyek tiltják, hogy a megfelelő támaszt megadhassák állampolgáraiknak.”
A petíció szövege magyar nyelven is olvasható, itt pedig alá lehet írni.
-
-
Olvasóink támogatásának köszönhetően ez a cikkünk is ingyenesen hozzáférhető. Ha tetszenek írásaink, oszd meg őket barátaiddal, iratkozz fel heti hírlevelünkre, legyél te is a támogatónk!
Fotó: pixabay (2), change.org (1)
Forrás: Città nuova 2020/4, Collegamento CH, change.org, AMU
Fordította: Kürthy Dénes, Péterfi Eszter