Titeket is üldözni fognak – keresztényüldözés napjainkban

_{Jean-Léon Gérôme: A keresztény vértanúk utolsó imája (1883, Wikimedia Commons)}

Jézus kereszthalála, feltámadása és mennybemenetele után a kereszténység hamar terjedni kezdett a Földközi-tenger partvidékén szerte a Római Birodalomban. A hataloméhes, hedonista rómaiaknak túl szigorú, a vad és erőfitogtató korabeli harcosoknak túl szelíd, a merev, törvényekhez és hagyományokhoz ragaszkodó farizeusoknak túlságosan megengedő és szabad volt az új tan, amelyet Krisztus nyomán az apostolok és utódaik hirdettek.

A történelem során számos birodalom és államberendezkedés viszonyult ellenségesen a kereszténységhez. Magyarországon is még sokak számára eleven emlék a múlt századi szovjet vallásüldözés.

Ma a világ nyugati felének java része szekularizált államban él, ahol a szabad vallásgyakorlás alapvető emberi jog. Nyilvánvaló kihívás a nyugati keresztényeknek a kapitalizmus és anyagiasság társadalmában hitelesen helyt állni, megmaradni.

Ugyanakkor a Föld többi részén a vallásszabadság egyáltalán nem magától értetődő:

Afrikában és Ázsiában egyes muszlim többségű országokban az iszlám fundamentalizmus, míg Latin-Amerikában, Kínában, Vietnámban vagy Észak-Koreában a politikai berendezkedés sújtja a keresztényeket.

Az üldözött keresztények megmentésén és segítésén fáradozó Open Doors (Nyitott Ajtók) nevű szervezet évente listázza és rangsorolja azokat az országokat, ahol a keresztényeket a legkeményebben üldözik világszerte: a bebörtönzésen túl akár halálbüntetés is sújthatja őket. Az Open Doors nyilvántartása szerint 2022-ben 5621 keresztényt öltek meg a hite miatt.

_{Napjaink keresztényüldözése térképre vetítve. A vörössel jelzett országokban extrém módon veszélyeztetettek a keresztények, a többi, narancsszínű ország az 50 legellenségesebb országot mutatja (forrás: Open Doors International)}

Ázsia és Afrika

A lista csúcstartója Észak-Korea: a Kim család körüli személyi kultusszal vegyített kommunista országban vár a keresztényekre a legkeményebb, legsúlyosabb kereszt. Az első tíz helyen kizárólag afrikai és ázsiai államok szerepelnek. A 6. helyen álló Nigériában például több millió keresztény él, és itt nem az államberendezkedés, hanem az országban akciózó iszlamista terroristacsoportok, köztük a Boko-Haram terrorizálja leginkább a nem muszlim vallású lakosságot. Rendszeresek a templomok elleni támadások, a legyilkolt vagy túsznak elrabolt civilek (köztük fiatal vagy fiatalkorú lányok) és egyházi személyek. A 7., 8. és 9. helyen három iszlám államvallású ország: Pakisztán, Irán és Afganisztán foglal helyet. Ezekben az országokban a kereszténység vagy megtűrt, vagy alapvetően törvény tiltja a létét, továbbá a fundamentalista lakosság is folytonosan zaklatja a kis keresztény közösségeket. A térítés és megkeresztelkedés – de akár önmagában a Biblia birtoklása – halálbüntetéssel is járhat: emiatt is menekülnek el egyre többen Iránból. Az Open Doors listáján 11. helyen végzett a sokvallású India: itt a vallásszabadság alkotmányban foglalt – a különböző vallások az évezredek során megtanultak egymás mellett élni, ám manapság egyre gyakoribb a politikailag szított feszültség. Ezért nincsenek az országban mindenhol biztonságban a keresztények.

_{Szétbombázott templom a Közel-Keleten (fotó: VaticanNews)}

Meglepő továbbá, hogy a lista szerint a kommunista Kína mindössze a 16. a sorban a keresztényüldözés szempontjából, itt is több millió keresztény él, de sokuk ezt titokban tartja. A protestáns egyházak közül vannak olyanok, amelyeket az állam elvisel, de vezetőit például ő maga nevezi ki – a többiek földalatti szerveződéssel működnek. A kínai katolikus egyház is kettészakadt: a Vatikán által kinevezett püspököket a kommunisták nem ismerik el, ezért üldözik. A párt által kijelölt katolikus püspököket viszont Róma nem tekinti sajátjának – bár újra és újra megkísérelnek tárgyalásokat folytatni a viszony rendezésére. Hasonló a helyzet a 25. helyen végzett Vietnámban, ahol a rezsim szintén a szocializmust követi, és 27. helyen az éppúgy kommunista Kubában.

Latin-Amerika

Latin-Amerikából az előbb említett Kuba, valamint Kolumbia (22.), Mexikó (38.) és Nicaragua (50.) kiemelten ellenséges közeg a keresztények számára. Bár az utóbbi három ország hagyományosan katolikus többségű, a drogháborúk és bűnözés jelentősen megnehezíti a hívek életét. Nicaraguában a közelmúltban Daniel Ortega elnök vezetése alatt kezdték komolyan üldözni a katolikus egyházat: papokat börtönöztek be, és megszakították a diplomáciai kapcsolatokat a Vatikánnal. 2023-ban betiltották a jezsuita rendet, és minden vagyonát elkobozták.

A rendőrség előállítja az elhurcolására váró Rolando Álvarez matagalpai püspököt Nicaraguában, 2022 nyarán (fotó: Magyar Kurír)

Türk államok

Szinte az összes türk ország, tehát Üzbegisztán (21.), Türkmenisztán (26.), Törökország (41.) és Kazahsztán (48.) szerepel a listán. Üzbegisztánban és Türkmenisztánban a fennálló diktatúra az iszlámot részesíti előnyben, megfigyeli és üldözi viszont a kereszténységet. Törökországban a rendszer az utóbbi évtizedekben fordult vissza a vallásszabadság felől a fundamentalista iszlám irányába. Kazahsztánban bár 2022-ben a kormány „történelmi egyházként” ismerte el az orosz ortodox, a görög és római katolikus, illetve az evangélikus egyházat, még mindig nem a legkedvezőbb a keresztények helyzete a muszlim többségű országban. Az Open Doors 2022. évi térképén még nem szerepel azonban Azerbajdzsán, amely idén villámháborúban lerohanta és megszállta a keresztény örmények által lakott Hegyi-Karabahot, ahol éppen most az ősi keresztény szent helyek és csaknem kétezer évnyi keresztény kultúrkincsek lerombolása, fölszámolása zajlik, miközben menekülésre késztették a maradék örmény lakosságot.

_{Hegyi-Karabahból menekülő keresztény örmények (fotó: Magyar Kurír)}

Akárcsak Irakban, ahol az Iszlám Állam miatt menekültek el a keresztény hívek, és az elmenetelükkel egy olyan űr támad, amely nehezen pótolható: ennyi év alatt kitartottak Krisztus mellett, de most ki marad a helyükön, hogy Őt képviselje?

***

A kereszténység születésétől fogva üldöztetésben létezik: a földalatti egyház, a katakombák korában, és ugyanígy a keresztény államvallások korában is. Mindahányszor a vallási formák kiüresedtek, a valódi, mélyen hívőket is gúnyolódás és ellenségeskedés érte – gyakran éppen a csupán névleg keresztények részéről.

Nem csoda, hogy Jézus azt mondta: „Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak.” (Jn 15,20)

Az üldöztetésnek pedig mindig is azonnali hozadéka volt, hogy csak a legállhatatosabbak, legelhivatottabbak tartottak ki a hitükben. A világnak azokon a pontjain, ahol a keresztényeket üldözik, az Istenbe vetett hit és bizalom annál erősebb, és a közösségek azt a tüzet tartják maguk között, amelyet valaha az ókori keresztények. A hitet pedig nem vehetik el azoktól, akik még az életüket is odaadnák érte.