Járvány forgatókönyvek Afrikában

A saját itteni megközelítésünk teljesen alkalmatlan arra, hogy megérthessük, mit jelent a koronavírus járvány Afrikában. Elképzeléseinktől fényévekre van a jelenség bonyolultsága. Ezen a kontinensen él a HIV-pozitív és az AIDS-betegek 60%-a. A világon 300-500 millióra becsülik a maláriás megbetegedések számát, ennek több mint 90%-át évről évre Afrikában diagnosztizálják, főleg az öt évesnél fiatalabb gyermekeknél. Jelenleg 42 afrikai országban tartják a maláriát őshonos betegségnek. És mit mondjunk az elhanyagolt trópusi betegségekről? Világszinten a regisztrált esetek 40%-a épp Afrikában van.

Figyelembe kell vegyük továbbá azt is, hogy a kontinens egészségügyi rendszerei harmatgyengék: körülbelül ötezer lakosra jut egy orvos, és az átlag egészségügyi kiadások a földrészre vetítve a GDP 5%-ának felelnek meg. Egyértelmű tehát, hogy bármilyen vészhelyzet lép fel, az nehezen kezelhető. Ráadásul a szubszaharai Afrika az a földrajzi térség, ahol a leggyakoribbak a „hamisított gyógyszerek”: világszinten itt van a felderített esetek 42%-a. Nos, ezért van a Covid-19 Afrikában az utolsó helyen a katasztrófák hosszú sorában. A cikk magyar nyelvű megjelenésekor az egész földrészen több mint hatvanötezer fertőzött van, de a valóságban ez a szám biztos magasabb, mert az államok nehezen tudják nyomon követni a járvány terjedését.

A fő nehézséget nemcsak a diagnózis felállítása okozza, inkább az egészségügyi struktúra az, ami aggodalomra ad okot.

Az afrikai kórházak legnagyobb része ugyanis nincs olyan szinten, hogy fogadni tudja az intenzív terápiára szoruló egyre több beteget. Például a Közép-afrikai Köztársaságban csak három lélegeztetőgép van.

Senkinek sincs most kristálygömbje, amin előre látja, mi fog a következő hetekben valójában történni, de egy biztos: a vészcsengő meg fog szólalni, főleg a városi kórházakban, amikor a kórházi ápolásra szoruló esetek száma növekedni fog. Az egyetlen pozitívum, hogy Afrikában a népesség több mint 60%-a 25 év alatti, ezért, ha a koronavírus hatásait számszerűsítjük, azt várjuk, hogy a halálozási statisztikában ezek alacsonyabb számban jelennek meg. Egyetértünk Tedros Adhanom Ghebreyesus-szal, a WHO főigazgatójával: „Senki sem engedheti meg magának, hogy a felkészültségen lazítson”.

A szerző comboniánus misszionárius szerzetes, az olasz Popoli e missione (Népek és misszió) folyóirat főszerkesztője.