Kihalászni a műanyagot – az Ocean Cleanup sikere

_{Boyan Slat, a The Ocean Cleanup alapítója és vezérigazgatója Guatemala partjainál 2022-ben}

Mi minden úszik az óceánban? Általában lenyűgöző halrajok, komótos bálnák, fürge delfinek, cikázó cápák képe sejlik föl előttünk, nem beszélve a szebbnél szebb korallzátonyokról. A tenger érintetlen, páratlan természeti kincs – gondolnánk.

A valóság azonban sajnos rendkívül lesújtó. Teremtett világunkban az élet nélkülözhetetlen forrása a víz. A Föld tengeri vizeinek nagy része mára viszont telítve van különféle szennyeződésekkel, melyek közül az egyik legsúlyosabb problémát az úszó-lebegő műanyagok és a mikroszkopikus méretű műanyagrészecskék okozzák. A tengeri élővilág és a vízhez kötött madarak számára halálos fenyegetést jelentenek a műanyag zacskók, flakonok, szívószálak, fülpálcikák, de az olyan nagyobb tárgyak is, mint a lavórok, vécédeszkák, fröccsöntött kerti székek. Ez a töméntelen mennyiségű hulladék tőlünk, emberektől származik, és a nem megfelelő hulladékkezelés következtében a folyókon és szennyvízcsatornákon keresztül az óceánokban végzi, pusztulást és mérhetetlen természeti károkat eredményezve. Az állatok egy része belegabalyodik, sokuk pedig a kisebb-nagyobb plasztik-darabkákat élelemnek nézi, és lenyeli ezeket a halált hozó „csemegéket”.

A nagy csendes-óceáni szemétsziget, amelyben az óceániai, ázsiai és teljes amerikai kontinensek műanyagszemete konvergálódik, egy nem annyira összefüggő, de mégis nagyon sűrűn szennyezett közeget hozva létre. Ez 2018-ban egy kb. 1,6 millió négyzetkilóméteres területet jelentett, melyben nagyjából 45–129 ezer tonna szemét gyűlt össze. Ez a szemétsziget a leghíresebb és legemblematikusabb példája a tengeri műanyagproblémának, és ennek felszámolása jelenti a 21. század egyik gigantikus környezeti kihívását.

2012-ben egy mindössze tizennyolc éves holland fiú, Boyan Slat – akinek a hobbija a búvárkodás és nagyon szereti a tengert – nagyszabású vízióval állt elő: szeretné megtisztítani a világ óceánjait a műanyagtól. A videó vírusként terjedt a neten, óriási ismertséget szerzett a fiatal srácnak. Az ismertség és népszerűség hullámait meglovagolva az ambiciózus terv nem maradt vágyálom, ugyanis 2013-ban Slat megalapította a The Ocean Cleanup („Az óceán-nagytakarítás”) elnevezésű nonprofit szervezetet, amely hosszú tervezést és fejlesztést követően néhány évvel később már akcióba lendült, és élesben kezdte kipróbálni, hogyan tud minél hatékonyabban minél több szemetet összehalászni a tengerekből és a legnagyobb folyókból. A gigantikus projekthez világszerte rengeteg adományozó és támogató csatlakozott, és mivel az általuk képviselt ügy az egész emberiség érdeke, az átlagemberek érdeklődését is hamar felkeltette. A szervezet mára száznál is több alkalmazottat foglalkoztat Hollandiában. A kezdetektől tudományos munkatársak is csatlakoztak Slat csapatához, és előtanulmányok segítségével igyekeztek fölmérni az elvégzendő munkák lehetséges hatékonyságát. 2021-re már látványos eredményeket értek el, a projekt pedig azóta is kedvezően alakul a nagy szemétszigeten és több nagy folyón is a Dominikai Köztársaságban, Guatemalában, Indonéziában, Jamaicán, Malajziában, Vietnámban és Kaliforniában.

A The Ocean Cleanup célja, hogy 90%-ban eltávolítsa a tengeri hulladékot, és világszerte 1000 folyó torkolatánál állítsa meg a tengerbe ömlő, nem lebomló lomtömeget.

Azt állapították meg ugyanis, hogy ez az 1000 folyó az óceáni műanyagszemét 80%-áért felelős.

_{A világ 1000 legszennyezőbb folyójának torkolata pirossal kiemelve}

Minden munkálatot hosszú előtanulmány és felkészülés előz meg, amelyhez a helyi szakértők segítségét is igénybe veszik. Az adott vidék körülményeit feltérképezve könnyebb megtalálni a megfelelő kárelhárítási, megelőzési és védekezési stratégiát. A projektben használt eszközöket évről évre igyekeznek tökéletesíteni, a műanyagot több tesztelésen átesett technológiák segítségével gyűjtik össze. A takarításhoz különleges „műanyaghalász-hálót”, vagyis az olajszennyeződések ellen használt úszó kerítésekhez hasonló, több kilométer hosszú hálót alkottak meg, mely az óceánokra (és kifejezetten a nagy szemétszigetre) specializálódott. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy hatalmas, kétkarú gyűjtőháló, amelynek két ágával nagy vízteret lehet közrefogni. A két kart egy-egy hajó vontatja. A háló maga 3 méter mélyen nyúlik be a felszín alá, így a halak és más tengeri állatok könnyedén át tudnak úszni alatta. Az átfolyó hullámok belesodorják a műanyagszemetet a háló „szájába”, és azok fönnakadnak rajta. Mikor megtelik a háló, a hajók összezárják a két ágat, így az immár egyetlen hajóhoz csatlakozva alkalmassá válik arra, hogy a fedélzetre húzzák a csapdába került szemetet. Mint egy hatalmas, átlátszó, tengeri hálózsák!

A folyók tisztításához fejlesztették ki a „géphajókat”, ún. interceptorokat, amelyek a folyók változatos adottságaihoz igyekeznek alkalmazkodni – így többféle prototípust is építettek. Például van olyan hajóhoz hasonló interceptor, amelyik – akárcsak egy fűnyíró – az alján, középen egy nyíláson keresztül kebelezi be a hulladékot, de a különféle megoldások között láthatunk az óceántisztító hálóhoz hasonlót is.

_{Az egyik interceptor akció közben, Malajziában}

A folyóvíz azonban számos olyan kihívást tartogat, amelyhez további kiegészítő intézkedések szükségesek: fémháló, gyűjtőháló építése, a gátak, az árapályok és esős időszakok ismerete stb.

A szervezet a közösségi média felületein keresztül rendszeresen hírt ad a fejleményekről, Youtube-csatornájukra 355 ezren iratkoztak föl és 175 videót töltöttek föl. Ugyanakkor nem hallgatják el a kudarcaikat sem: Guatemalában például a Rio Motagua folyón fölállított fémháló nem volt képes megállítani az esőzések miatti, óriási szemétáradatot, és a háló átszakadt. De az Ocean Cleanup csapata nem adta föl, és folyamatosan keresik az eredményesebb, hatékonyabb megoldásokat.

Mi lesz a sorsa a kinyert műanyagnak? Ez a kérdés még nincs teljesen megoldva, bár a támogató partnerek között újrahasznosítással foglalkozó cégek is szerepelnek. Az Ocean Cleanup fokozottan figyelmeztet a megújuló műanyagtermékek használatára. Szeretnék elérni, hogy olyan gyártmányokat hozzanak létre a kitermelt szemétből, amely tartós használatra alkalmas, és az újrahasznosításból származó bevételek által a projekt hosszú távon önfenntartóvá válhasson. Első termékként például a 001-es interceptor által kinyert szemétből különleges napszemüvegeket gyártottak a támogatók számára.

Az Ocean Cleanup sikeressége több mindenben rejlik, de egy tettrekész lelkes fiatal nélkül nem jöhetett volna létre, nem válhatott volna ilyen világméretű kezdeményezéssé. Manapság rengeteg a klímaaktivista, akik valamilyen módon igyekeznek fölhívni a figyelmet a környezetszennyezésre, de Boyan Slat nem csak vészvillogókat akart villogtatni, nem csak beszélt arról, hogy mit akar tenni, hanem minden erejével azon volt, hogy valami kézzelfogható, valóban hasznos akciót hívjon életre.

Szívós, kemény munkával közvetlenül segítenek a természeten, a tenger élővilágán, és nem utolsósorban az embereken, hiszen az általuk végzett szolgálat azok javát is szolgálja, akik e nagyon szennyezett vízű folyók mellett, illetve a tenger közelségében élnek.

Márpedig jelenleg a projektek többsége szegénységgel küzdő országokban zajlik, ahol nemcsak az élővilág, hanem a lakosság is szenved a szeméttől. A szervezet azt is hangsúlyozza, hogy a vízbe kerülő műanyag nem csupán a tengerparti lakosság számára ártalmas, ugyanis az élelmiszerekbe jutva az emberiség nagy részének egészségére, emésztőrendszerére fejt ki káros hatást.

Csak remélni tudjuk és drukkolunk, hogy a projekt tényleg meg tudja valósítani az általa kitűzött nagyszabású célokat, amelyre az eddig elértek biztos garanciát jelentenek. Mi magunk is segíthetjük ennek az elképesztően fontos és jelentős munkának a sikerét adományokkal és más módokon az Ocean Cleanup hivatalos oldalán, illetve követhetjük a nagytakarítás fázisait a szervezet Youtube-csatornáján.