Mohos Föld – egy projekt az őshonos élővilágért

Létezik egy lelkes csapat, amelyik gondolt egy terebélyeset, és faültetésbe fogott… Nem csak úgy a helyi parkban vagy az út szélén, hanem ennél sokkal hatalmasabb léptékben: olyan, pusztulóban lévő vagy drasztikusan átalakult vidékeken, ahol valaha burjánzott az erdő, de mára nyoma sincs, vagy az élővilág visszavonulót fújt. A Mossy Earth (magyarul Mohos Föld) elnevezésű nemzetközi szerveződést Matthew Davies és Duarte de Zoeten alapították.

A több szálon futó akciók nyolc európai országban zajlanak, valamint az USA-ban és Afrikában is tevékenykednek szárazföldön és víz alatt a természet és az ökoszisztéma helyreállításáért. Olyan vadon élő állatok visszatelepítéséhez járulnak hozzá például, mint a rozsomák, a hiúz, a földikutya vagy az európai bölény.

A természetes élőhelyek és élettani társulások visszaállítása nem egy egyszerű és minden esetben sikeres vállalkozás. Számos példát találhatunk rá, mikor ez nem megfelelően, a szakmaiságot vagy az infrastruktúrát nélkülözve valósult meg – katasztrofális következményekkel. Mint mikor a kínai kormány úgy döntött, fenyőtelepítéssel akarja fölszámolni a Góbi-sivatagot, az esztelen faültetésnek pedig mérhetetlen pusztulás és elpocsékolt (élő)faanyag lett az eredménye.

A Mossy Earth azonban körültekintően és óvatosan, a megfelelő felméréseket követően mer csak bármiféle „átalakításba” belekezdeni. Éppen a magyar–szlovák határon működik egyik sikeres projektjük: a Duna szlovákiai ágán kiépült vízerőmű és vízszabályozás következtében veszélybe és aszályba sodródott a Szigetköz határontúli, mocsaras-lápos, ártéri erdősége. A szlovákiai Csiliznyárad (Ňárad) és a magyarországi Ásványráró közötti területen idén tavasszal a BROZ (Bratislavské regionálne ochranárske združenie, vagyis Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Egyesület) segítségével sikerült mesterségesen újra elárasztani az ártéri erdőt, és a változás nyár elejére azonnal szemmel láthatóvá vált: a növényvilág regenerálódott, a kétéltűek, halak, rovarok, madarak és emlősök is örömmel vették újra birtokba a vidéket.

[embed]https://www.youtube.com/watch?v=K_ozlB1wLKk&ab_channel=MossyEarth[/embed]

Még különlegesebb körülmények között, Hannah Kirkland biológus javaslatára kezdtek új projektbe a nem éppen meleg klímájáról híres Izlandon. A becslések szerint Izland szigetének 25–40%-át boríthatta erdő az emberek (elsőként a vikingek helyett a kevésbé közismert ír szerzetesek) érkezése előtt. Ma Izland felszínének a csaknem ezer éves felelőtlen fakitermelés miatt csupán kevesebb, mint 2%-át teszik ki az erdőségek. A mostoha időjárásnak és a gyakori homokviharoknak köszönhetően a talaj tovább erodálódott, így napjainkra 40% körüli a sivatagok aránya a szigeten. Természetesen itt hideg, fagyos, kietlen, holdbéli tájra hajazó, homokból és vulkáni üvegből összetevődő pusztaságot kell elképzelnünk. Az utolsó őshonos rengeteg egyike Hallormsstadhurban (ejtsd: hatlormstadhürs) található Kelet-Izlandon, melynek faállományát főként nyír, nyár, zelnice és gülvídirs (gulvíðir, salix phylicifolia, fűzféle) alkotja. Ezek az öreg erdők nemcsak lombkoronájukkal, hanem a talajszinten növő virágokkal, mohaszőnyegekkel és gombafélékkel tűnnek ki, továbbá a lényeges fahulladékkal.

A korhadó fák ugyanis fontos építőelemei az ökoszisztémának, hiszen hozzájárulnak a termőföld kialakulásához, emellett pedig számos élőlénynek nyújtanak rejteket és otthont. A különbség drasztikus a kétféle táj: a kies vadon és a holdbéli pusztaság között. Az őshonos fajok visszatelepítésével a helyi élővilágot tudják helyreállítani, és ez óriási hatással lehet a szigetország zord éghajlatára is.

[embed]https://www.youtube.com/watch?v=K-r2EetCtO0&ab_channel=MossyEarth[/embed]

Az első izlandi projekt bürokratikus akadályokba ütközött, így 6000 fa ültetését követően helyszínt kellett váltani. Szerencséjükre az izlandi kormány erdészeti szárnyával közös az együttműködés, így a csemetetelepítés hamar átköltözhetett a Skridhufell-domb (ejtsd: szkrithüfetl) oldalára. A tervek szerint 2022 június és 2023 szeptember között összesen 50 000 facsemetét szeretnének elültetni a területen, ez viszont csak az első lépés a nagyszabású, milliós nagyságrendű faültetés felé. A helyi lakosság pedig azért is viszonyul pozitívan a Mossy Earth tevékenységéhez, mivel az őshonos fajokat részesítik előnyben, szemben a betelepített fenyőfajtákkal (amelyek ugyanakkor jobban megkötnék a szén-dioxidot).

A klímaváltozás gyorsulása, és a Magyarországon is tapasztalható idei nyári aszály is ösztönzőleg fognak hatni a közeljövőben mind a Mossy Earth projektjeire, mind hasonló kezdeményezésekre. Az ilyen akciók által mi magunk is aktívan hozzájárulhatunk a teremtett világunk védelméhez – szinte jelképes, de a faültetők számára annál szükségesebb pénzösszegért. Aki most csatlakozik a Mossy Earth támogatói körébe (kb. 6,00 € havonta), az az elkövetkező évben Izlandra ültettet fát, jelképes összegért (2,00 €/csemete, mely ár csökkenhet is, attól függően, hány támogatót sikerül szerezni a projekthez). A honlapjukon részletesen olvashatunk a futó akciókról és tevékenységekről, illetve ezek hátteréről. Youtube-csatornájukon pedig rendszeresen tesznek közzé beszámoló vagy ismeretterjesztő videókat az egyes helyszínekről.

A kezdeményezés honlapja: https://www.mossy.earth/