Mit jelent a Béke?

Olvasási idő: 2 perc

Gyerekkorom óta hatalmas tervek forogtak a fejemben, világmegváltó ötletek, nagyszerű írások, zeneművek… persze az álmodozás szintjén. Viszont a végéhez közelítő délszláv háború mindennél élesebben emlékeztetett arra, hogy bármilyen ötleteim lehetnek, sőt bármit is teszek, elég egy eltévedt bomba és vége. A háború sosem megfelelő környezet az ember boldogulására.

A szocializmus sokat beszélt a békéről. Pár éve szembesültem ennek a mikéntjével, amikor egy kórusmű szövegét aktualizáltam, ami a békéről szólt, akkori megfogalmazásban. Hősi munka, meg hogy az egész világ tudja meg, mit épít a nép, boldog az élet nálunk… ja és mellékesen békét a világnak.

Vajon ebben a békében boldog az ember? Ha belehalunk abba, hogy béke legyen, nyertünk valamit?

Még emlékszem a hidegháború végére. Amikor béke volt, de attól, hogy a nagyhatalmak kölcsönösen fegyvert fogtak egymás homlokához. Nem dördült el egyetlen lövés sem, mégis erről szólt minden. Ha valamit csináltunk, azért csináltuk, hogy jobbak legyünk a másiknál. Mindenképp többet kellett… Ez béke? Erre van egy külön szó: fegyverszünet.

Béke az, amikor nincs a kezedben fegyver. Amikor nem sandítasz rendszeresen a másik oldal felé, mi történik ott.

Amikor nem kell a rendelkezésedre álló költségvetés jól látható százalékát “védekezésre” költeni. Amikor szabad vagy azt csinálni, ami neked jó.

Hogy lehet ezt elérni? Vagy alávetsz mindenkit, de ekkor fennáll a veszélye, hogy abban a pillanatban, hogy már nem vagy olyan erős, neked esnek, és felszeletelnek, mint egy szalámit. Vagy úgy intézed a dolgokat, hogy mindenkinek jó legyen. A konfliktusokat együtt, nem pedig egymás kárára oldjátok meg. Nem akarsz több területet, nyersanyagot, mint amire szükséged van. Magyarul nem halmozol fel, miközben mások nélkülöznek.

Mert – visszautalva a felütésre – elég egy bomba, egy erősebb ellenfél, egy találékony titkosügynök, egy béna sofőr, és a hosszú munkával felhalmozott javaidnak, vagy akár az életednek vége. Akkor már nem jobb kevesebb dologgal, de nem állandó rettegésben élni?