Ökumené nélkül nincs szinódus és szinodalitás nélkül nincs ökumené

Történelmi pillanat részesei lehettek azok, akik szeptember 30-án részt vettek Rómában, a Szent Péter téren a Püspöki Szinódust megelőző ökumenikus imavirrasztáson, amelyet a Taizéi Közösség kezdeményezésére rendeztek. A több mint tízezer résztvevő Ferenc pápával és 16 keresztény felekezet elöljárójával együtt imádkozott azért, hogy az október 4-én kezdődő XVI. rendes püspöki szinódushoz kérjék a Szentlélek közbenjárását. Magyarországról 250 fiatal utazott az MKPK Ifjúsági Bizottságának szervezésében az imaalkalomhoz kapcsolódó kétnapos Together 2023, azaz Együtt 2023 című nemzetközi ifjúsági találkozóra.

A Szent Péter téren összegyűlt 18-35 év közötti fiatalok és felnőttek Európa és a világ különböző országaiból érkeztek számos keresztény felekezet képviseletében. Az ima elején hálát adhattunk a szinodális folyamat során megtapasztalt kegyelmekért és egységért, a békéért és a teremett világért, valamint azért az ajándékért, amit a másik személy jelenthet számunkra. A hálaadást imádságok, tanúságtétel, énekek és az irgalmas szamaritánus példabeszédének előadása fejezték ki, utóbbit a Hit és Fény közösség tagjai adták elő. Minden megnyilvánulást az egyszerűség és az áttetszőség jellemzett, de mindegyik ráirányította a figyelmet arra, hogy egymást befogadva és segítve többek lehetünk.

^{Az imavirrasztáson (Fotó: Szefcsik Boldizsár)}

Az evangéliumi olvasmány a nyolc boldogságot hozta elénk, amelyet követően hosszabb csendben arról az igehelyről elmélkedhettünk, amelyben Jézus a lelki szegénységet élőknek megígéri a mennyek országát.

A többezres tömeg, amely az ima kezdetén még nyüzsgő, a helyét és ismerőseit kereső izgatott nézőközönségnek tűnt, ekkor hosszú percekre mély csendbe merülő igazi imaközösséggé vált a Szent Péter téren.

Mintha még a bazilika kupolája felett keringő sirályok is elhalkultak volna. Több résztvevő is ezt a csendet emelte ki, mint legmeghatározóbb pillanatot a kétórás virrasztásból:

„Kevesen állunk meg átgondolni az istenkapcsolatunkat a mai rohanó világban, de ha ezt nem tesszük meg, nem tudjuk megérteni, mire hív bennünket Isten. A csendben azt is át lehetett gondolni, hogy hol a helyünk az Egyházban és hogyan tudunk egymásnak adni.” – mondta Rita.

^{(Fotó: Gábor Miklós)}

Ferenc pápa rövid tanításában is ennek a csendnek a fontosságára hívta fel a figyelmet. Tudjuk, hogy a Szinódusi ülések során is az a szándéka Szentatyának, hogy a megszólalások között legyenek a csendnek és az imának szentelt pillanatok, amelyek segíthetnek a résztvevőknek befogadni egymás gondolatait, valamint meghallani a Szentlélek hangját. Ha csak ennyit viszünk haza magunkkal zajos és harsány hétköznapjainkba, már nagyot léphetünk előre.

A közös ima a könyörgésekkel érte el csúcspontját, amelyet 16 különböző keresztény felekezet elöljárói és tagjai imádkoztak el tíz különböző nyelven örménytől arabon át a koreaiig tanúságot téve arról, hogy számos olyan szándék van, amelyért testvérként, egyetértésben fordulhatunk a Mennyei Atyához. Közöttük I. Bartholomaiosz konstantinápolyi ortodox pátriárka, III. Teofil jeruzsálemi görög ortodox pátriárka és Justin Welby anglikán érsek.

^{Pápa és a vallási vezetők együtt az imavirrasztáson (Fotó: Gábor Miklós)}

Közösen imádkoztak a békéért, az egységért, azért, hogy meg tudjuk hallgatni egymást, azért, hogy a keresztény egyházak felelősei egyre elkötelezettebben tudják építeni a látható egységet követőik között, hogy azok a párbeszéd és barátság hídjait tudják kiépíteni a különböző vallások hívei között. Külön könyörgésben emlékeztek meg azokról, akik kirekesztettek, akiknek a bizalmát megsértették, akiket üldöztek, akik az Egyházban vagy a társadalomban visszaélések áldozatai lettek. Könyörögtek azokért, akik a jobb élet reményében hagyják el hazájukat és kelnek útra, és azokért is, akik befogadják őket. Végül együtt kérték az Úrtól azt az alázatos lelkületet, amellyel a Szinódus résztvevői képesek lesznek egymást meghallgatni és befogadni.

A könyörgések sora látlelet volt korunkról és a világ jelenlegi helyzetéről, de egyben gyönyörű tanúságtétel arról a hitről is, amelyben egyformán valljuk, hogy „amit csak kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek.”

A könyörgéseket követően az egyházfők és keresztény vezetők mind felsorakoztak a színpadon, a fehér reverendás Ferenc pápa köré, aki ezekre a pillanatokra szintén felállt a karszékből. Minden egyházi vezető elültethető magokat kapott. Az ebből kisarjadó növény emlékeztetni fogja őket az egységnek erre a különleges pillanatára. Ezt követően együtt fordultak a Szent Damján-feszület felé, amely előtt Szent Ferenc a stigmáit kapta. Csak sejthetjük, hogy az ő szívükben is visszhangzottak talán újra azok a szavak, amelyeket Ferenc hallott anno: Építsd fel újra egyházamat! Nem kisebb kihívás ez ma: egységet teremteni felekezeteink között. Ezzel a római találkozóval talán egy lépéssel közelebb kerültünk hozzá.

^{(Fotó: Gábor Miklós)}

Az ökumenikus ima ötlete 2021-ben a szinodális folyamatot megnyitó találkozón merült fel először Alois testvér, a Taizé-i Közösség elöljárója részéről. Az ökumenét több évtizede élő taizéi közösség hitelesen képviseli azt a gondolatot, hogy a keresztség által testvérek vagyunk Krisztusban. Alois testvér inspirációját – miszerint ökumené nélkül nincs szinodalitás és szinodalitás nélkül nem lehet építeni az ökumenét – nyitottan fogadta a Szinódusi Főtitkárság és Ferenc pápa, akik helyet adtak a találkozónak.  Az előkészítés is a szinodalitás jegyében zajlott az elmúlt két évben több mint ötven keresztény szervezet képviseletével, amelybe többek között a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Ifjúsági Bizottsága is bekapcsolódott.

Ennek is köszönhető, hogy a „Together” találkozón 250 magyar fiatal részt tudott venni, akik egy része a zenei szolgálatban is közreműködött.

^{A kórus az ima virrasztáson (Fotó: Szefcsik Boldizsár)}

Az ifjúsági találkozó keretében a fiatalok bekapcsolódtak egy-egy római plébánia életébe, ahol szállást kaptak, és amelynek tagjaival pénteken közös imán vettek részt, majd vasárnap együtt ünnepelték a szentmisét. A fiatalok egy részét családok szállásolták el.

„Egyik legnagyobb élményem az a kedvesség volt, ahogy a szállásadók fogadtak bennünket. Mi öten fiúk egy idős hölgynél laktunk, akinek egészen biztosan nagy bizalomra volt szüksége, hogy öt ismeretlen előtt megnyissa a lakását. Neki reményt adott a fiatalok jelenléte”. – mondta István.

^{A kétszázötven magyar fiatalból egy busznyi (Fotó: Matányi Rita)}

Szombaton délelőtt műhelyfoglalkozásokon ismerkedhettek meg a résztvevők olyan közösségi kezdeményezésekkel, amelyek a rászorulók érdekében dolgoznak. De beszélhettek is arról, nekik mit jelent tanúságot tenni az evangéliumról, mit adhat a szinodális folyamat Európának. A műhelyfoglalkozások is arról az közös útról szóltak, amelyben püspökök, szerzetesek, civil szervezetek képviselői, világiak hallgatták meg egymást és osztották meg egymással tapasztalataikat. A fiatalok bátran kérdeztek is, nem voltak tabutémák. Egy szeminarista például feltette a kérdést a jelenlévő német püspöknek, hogy mit tud mondani neki, hogyan maradjon meg az egyház szolgálatában a mai körülmények között. A püspök ezt tanácsolta neki: „Mindig maradj Jézus barátja, legyél közösségben a paptestvéreiddel, de legyél kész azokat is meghallgatni, akik távolabb vannak és kritikát fogalmaznak meg.”

^{Dicsőítés a Lateráni-bazilikában (Fotó: Gábor Miklós)}

Kora délután dicsőítő imádságon vehettek részt a Lateráni-bazilikában. Ezt követően a háromezer fiatal zarándokmenetben indult a Szent Péter térre az ökumenikus imavirrasztásra, hogy ily módon lélekben összekössék Rómát a világegyházzal.

„Azt hiszem, a fiatalokat megérintette az idős Szentatya jelenléte, a találkozó légköre és talán megértették azt is, hogy kell az imádság, de tenniük is kell ezért a világért. Meghallhatták azt az üzenetet, hogy nyissák ki a szívüket, ne szégyelljék a vallásosságukat, fogjanak össze és tegyenek ők is a környezetükért. – mondta a görög katolikus Péter atya, aki a miskolci fiatalok csoportját kísérte.

^{Egy csoport magyar fiatal az őket befogadó plébánián (Fotó: Matányi Rita)}

Az ifjúsági találkozó a taizéi találkozók mintájára a plébániákon közös szentmisével és agapéval ért véget. A szinódus a kezdete és nem a vége egy folyamatnak – emlékeztette a fiatalokat Anton atya, az olasz plébános a búcsúzáskor. Egyben kérte őket, hogy merjenek készségesek lenni arra, amire Isten hívja őket, hiszen ők nemcsak az Egyház jövője, hanem a jelene is.