Amikor munkahelyváltáson gondolkodtam, sokat töprengtem azon, mi lehet Isten akarata. Kerestem a helyes utat, és ezen az úton lépésről lépésre megtapasztalhattam a Gondviselést.
Hosszú évek óta dolgoztam már pénzváltóként. Láttam, hogy az egészségem szempontjából sem jó ez az állás, illetve nagyon ki is zsákmányoltak bennünket, akár a munkaidő, akár az anyagiak tekintetében.
A koronavírus-járvány következtében csökkent a forgalmunk, és a főnökünk már nem tudott minden nap foglalkoztatni bennünket. Akkor még nem tudtuk, hogy egyre nagyobb nagy problémák lesznek, és egy idő után sok munkahelyet teljesen be is kell zárni.
Kiegészítésképpen kerestem valami munkalehetőséget. Mivel kertészmérnök végzettségem is van, ezért valami kertész munkára gondoltam. Felhívtam egy közeli ismerősömet a Műből, mivel tudtam, hogy ő parkfenntartási területen dolgozik. Érdeklődtem, hogy esetleg tud-e valami lehetőségről a munkahelyén. Megígérte, hogy megkérdezi a főnökét. Később visszajelzett, hogy teljes munkaidőben fel tudnának venni, és valószínűleg figyelembe tudják venni a végzettségemet is.
Az egészségügyi problémáim miatt kissé féltem főállásban elhelyezkedni a szakmában, de amint betöltöttem az állást, láttam, hogy ezen a munkahelyen nincsenek az emberek túlhajtva, illetve a munka jellege is könnyebb.
Összességében tehát még az egészségem szempontjából is jobbnak tűnt ez a munkalehetőség,
mint pénzváltóként bezárva lenni egy kicsi fülkében.
Később derült ki, hogy ez a lépés tényleg gondviselés volt a számomra. Egyrészt a járványhelyzet miatt hosszabb időre be kellett zárni a pénzváltókat, másrészt a felmondásom után nem sokkal megtudtam egy ismerősömtől, hogy a banki ellenőrzés során tapasztalt visszaélések miatt több pénzváltót is bezárattak, köztük az én volt munkahelyemet is.
Ezt hallva hálát adtam a Jóistennek – immár biztos voltam benne, hogy Ő mutatta meg a helyes utat, amin haladnom kell.
Olvasóink támogatásának köszönhetően ez a cikkünk is ingyenesen hozzáférhető. Ha tetszenek írásaink, oszd meg őket barátaiddal, iratkozz fel heti hírlevelünkre, legyél te is a támogatónk!
Fotó: Bozsó István
Idegenekhez alkalmazkodni a nap 24 órájában nem egyszerű, pláne ha közben az embernek még fájdalmai is vannak. Elsőként szeretni, segíteni, beszélgetni, meghallgatni... és a feszültségek feloldódnak.
Isten folyamatosan kopogtat az ajtónkon, különösen igaz ez az élet legsötétebb pillanataiban. Ahogy az atya keresi a fiát, úgy a Mennyei Atya sem fárad bele abba, hogy elénk siessen – és annak, aki meghallja az Ő hívását, végtelen ...
Vidéken lakunk, ritkán jutok fel Budapestre, de amikor Pesten járok, akkor mindig adódik olyan helyzet, hogy meghívva érzem magam egy szeretetlépésre. Ezek nem valami óriási cselekedetek, csupán apró tettek, és nem is mindig ...
