A tested éjjel gyógyít – ha hagyod neki

Olvasási idő: 2 perc

A mélyalvás nem csupán egy nyugodt alvási szakasz – valójában az egyik legintenzívebb biológiai tevékenység zajlik ilyenkor a testedben. Az agyhullámok lelassulnak, a tested teljesen elernyed, az immunrendszer fokozottan dolgozni kezd, és sejtjeid szinte újjászületnek. Ez az az időszak, amikor a szervezet tényleg „elvégzi a karbantartást”, fizikailag és mentálisan is. Ha ez a szakasz kimarad, az már rövid távon is érezhető – hosszú távon pedig komoly következményekhez vezethet.

Nekem az első figyelmeztető jel a türelmetlenség volt. Olyan helyzetekben is ingerültté váltam, amelyek korábban egyáltalán nem zavartak. Később jött a reggeli fejfájás, a gyomrom is egyre gyakrabban jelzett, de még ekkor sem az alvásra gyanakodtam. Egyszerűen csak túlhajtottnak éreztem magam, és próbáltam „kitartani”. Aztán egy beszélgetés során szóba került, hogy nem biztos, hogy az a gond, hogy keveset alszom – hanem az, hogy nem alszom elég jól.

A mélyalvás alatt nemcsak a tested, hanem az elméd is rendet tesz. Ilyenkor történik meg a nap eseményeinek feldolgozása, az emlékek rendszerezése, és a stressz elengedése. Ha ez elmarad, annak nemcsak a fáradtság az eredménye, hanem az is, hogy egyre érzékenyebbé válunk a terhelésre, csökken a koncentrációnk, és fokozódik az érzelmi túlterheltség is.

Nem véletlen, hogy a kiégés egyik első jele épp az, hogy az ember nem tud már rendesen aludni.

És fordítva is igaz: ha huzamosabb ideig nincs lehetőségünk mélyen, nyugodtan pihenni, az előbb-utóbb mentális és érzelmi kimerültséghez vezethet. A test így próbál jelezni: valami nincs rendben.

Sokan nem is gondolnák, milyen sokat számít, ha egy-egy apró szokáson változtatunk. Fix lefekvési idő, a hálószoba csendje és sötétje, a telefon elpakolása legalább egy órával elalvás előtt – ezek mind olyan egyszerű lépések, amelyek visszaadhatják a testnek az esélyt a valódi regenerálódásra. És az sem mindegy, hogyan ér véget a nap. Egy nyugodt, áthangoló esti rutin – akár néhány tudatos légzőgyakorlat, csendes zene vagy egy meleg zuhany – segíthet abban, hogy ne csak a tested, hanem a lelked is készen álljon az éjszakai gyógyulásra.

Ahogy idősödünk, természetes, hogy a mélyalvás időtartama csökken, de ez nem jelenti azt, hogy ne tudnánk tenni érte. Vannak időszakok, amikor könnyebben megy a pihenés, és olyanok is, amikor erőfeszítésbe kerül elérni, sőt szakemberhez, orvoshoz kell fordulni –

de a figyelem és az öngondoskodás mindig megtérül.

És ha valamiért mégsem javul az alvásminőség, érdemes elgondolkodni azon is, vajon nem valami mélyebb feszültség, elfojtás vagy érzelmi túlterheltség húzódik-e meg a háttérben. A test ilyenkor gyakran beszél – feszülő izmokkal, émelygéssel, nyugtalansággal vagy éppen álmatlan éjszakákkal. Nem haragszik, csak jelez. Hogy ideje lenne meghallgatni.

A mélyalvás a test saját gyógyító műhelye. Ha teret adunk neki, megtapasztalhatjuk, milyen érzés kipihenten, tiszta fejjel, nyugodt szívvel ébredni. És azt is újra felfedezhetjük, milyen sok erő van abban, ha megteszünk mindent azért, hogy hagyjuk a testünket pihenni. Igazán.