Egészséges gyerekek nevelése 1.- Immunerősítés az őszi-téli időszakban

Olvasási idő: 3 perc

„A mai felgyorsult életmód nem támogatja az immunrendszert, inkább az ellen dolgozik. A vele született immunalkat azonban adott. Egy gyermek születésekor nem látjuk, milyen az immunrendszere, hogy hogyan fog majd védekezni bizonyos betegségek ellen. Nem tudjuk feljavítani az immunrendszer működését, csak optimalizálni, hogy az megfelelően reagáljon, amikor szükséges. Ha nincs megfelelő állapotban a szervezet, alul tud teljesíteni.

Aki genetikailag viszont hajlamosabb egyes betegségre, sokkal nagyobb az esély, hogy adott fertőzéseket elkap.

Aki nem kapja el, az nem azért, mert az immunrendszere jobban fel van készítve vagy nagyobb támogatást kapott” – foglalja össze Dr. Garamvölgyi László az immunrendszer működési elvét. A gyógyszertárak, drogériák polcain sorakozó széles kínálat vitaminokból, egyéb immuntámogatást ígérő készítményekből szintén arra engednek következtetni, segítségükkel nagy lépést tehetünk afelé, hogy gyermekünk felkészüljön a betegségekkel teli időszakra. Ahhoz viszont, hogy egy gyermek immunrendszere megfelelő módon működjön, nem a különféle vitaminok, készítmények nagy arányú, minél változatosabb adagolásában, hanem bizonyos körülmények, feltételek biztosításában rejlik. „A vitaminok bizonyos mennyiségben feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a szervezet jól működjön.

Túlzott bevitelük azonban nem egyszerűen felesleges, hanem káros, hisz túladagolás is előfordulhat.

Nagyobb mennyiségek bevitelével nem tudunk nagyobb hatást elérni” – figyelmeztet a gyermekorvos. Egyetlen vitamin van, melynek pótlása nem egyszerűen ajánlott, hanem nélkülözhetetlen is ebben az időszakban. „A napfény hiánya miatt a szervezetben nem termelődik ebben az időszakban D-vitamin, így annak pótlását külső forrásból szükséges megoldani. Csecsemőkorban folyamatosan, a gyermek második nyaráig ajánlott a napi rendszerességgel való adagolása. Attól kezdve májustól októberig felfüggeszthető. A téli időszakban viszont „életfogytiglan” javasoljuk” – hívja fel a figyelmet a szakember. Csecsemőknek (0–12 hónapos korig) napi 400 NE (Nemzetközi Egység) D-vitamin szükséges. 1 éves kortól 6 éves korig napi 600–1000 NE a javasolt mennyiség. 6 éves kor felett már legalább napi 800 NE. Anyatejes táplálás esetén csecsemőknél minden szükséges pótlását az anyatej biztosítja az említett vitaminon kívül.

Az alap vitaminnak számító C-vitaminnal kapcsolatban is vannak tévhitek, amelyeket fontos eloszlatni. Ártalmatlannak tűnik ugyan, de esetében sem érvényesül a minél több, annál jobb elv. Az orvos elmondása szerint betegségek idején érdemes C-vitamint pluszban pótolni. Előfordulhat, hogy a megfelelő mennyiséghez ilyenkor nem jut hozzá a szervezet. Hangsúlyos azonban, hogy csak ellenőrzött mennyiségben ajánlatos annak szedése. Egy kisgyerek esetében 200 milligramm, egy nagyobb esetében pedig 500 milligramm napi szinten elegendő. Nem szabad túllépni a megfelelő mennyiséget ennél a népszerű vitaminnál sem.

A közösségekbe járó gyermekek esetében megfogalmazódhat bennünk az a gondolat, hogy bizonyára vannak olyan készítmények, amelyek alkalmazása felvértezi majd gyermekünk védekezőrendszerét. Azonban esetükben sem tudjuk kivédeni a betegségeket. Természetes, hogy iskolákban, óvodákban gyorsabb azok terjedése. Elkerülhetetlenek. Léteznek azonban olyan készítmények, amelyek ezek kivédésre ugyan nem alkalmasak, de gyakoriságukat, lefolyásukat befolyásolják. Adagolásukat már akkor érdemes elkezdeni, mielőtt a gyermekek – újra – közösségbe kerülnek. „Ezekben a készítményekben a kórokozóknak az antigénjeit gyűjtik össze. Nem maguk a kórokozók vannak benne, csak alkatrészei.

Ezzel az immunrendszert egyfolytában bombázva felkészíti arra, hogy jobban tudjon reagálni, amikor találkozik az igazi kórokozókkal.

Nem egy plusz anyagot visznek be a szervezetbe, hanem magát az immunrendszert próbálják sarkallni fokozottabb működésre, védekezésre. Működésük hasonló az oltás hatásmechanizmusához” – ismerjük meg működésüket. Gyermekorvos javaslatára, utasításai szerint használhatók. Kiváltásuk recepthez kötött.

A gyógynövényes készítményekkel kapcsolatban is fontos tudnunk, hogy azok fogyasztása sem ajánlott rendszeresen. „Gyógynövényekkel is vigyázni kell, mert bizonyos mértéken túl már mérgek tudnak lenni. Mindenképpen be kell tartani a megfelelő adagolást. Megelőző jelleggel használatukat nem javaslom. Nincs olyan, amely hosszú távon biztonságosan adható. Betegség esetén érdemes használni, de az immunrendszer támogatására, betegségek megelőzésére nem” – tudjuk meg. Sajnálatos módon a szín, forma és íz miatt egyaránt a gyermekek körében előnyben részesített gumivitaminok hatékonysága sem alátámasztott tudományos vizsgálatokkal.

Melyek azonban azok a korábban említett feltételek, amelyek biztosítása gyermekeink számára elsődlegesek immunrendszerük támogatása szempontjából? Milyen szempontokat tartsunk szem előtt mielőtt nagy dózisú vitaminpótlásba kezdünk? „Ha egy gyermeknek a szülők megadják a lehetőséget, hogy eleget tudjon aludni, minél kevesebb fölösleges stressznek teszik ki őket. Ha biztosítják számára a megfelelő, vitamindús táplálkozást, melyben első helyet foglalnak el a gyümölcsök, zöldségek, ha teret kap a rendszeres mozgásra, mindent megtettek annak érdekében, hogy immunrendszerük megfelelő támogatást kapjon. D-vitamin pótlásán kívül semmi másra nincs szükség ebben az időszakban, illetve vegán táplálkozás esetén figyelni kell a B12 pótlására” – hangsúlyozza a gyermekorvos.