Megkérdeztük néhány olvasónkat, hogy miért szeretik olvasni az Új Város cikkeit, mit ad nekik, miért ajánlják másoknak az olvasását és a támogatását. Te is rendszeres olvasónk vagy? Írd meg nekünk, hogy mit szeretsz legjobban bennünk vagy mit változtatnál! Még nem hallottál rólunk? Kattints és ismerj meg minket!
Még egy kis visszatekintés. Mintegy másfél éve, 2020 Húsvétján indult útjára az Új Város Online. Mégsem egyszerűen egy új magazinról van van szó.
Az előző, bemutatkozó cikkünkben már bemutattuk gyökereinket, leírtuk főbb céljainkat, működésünket és arra kértünk, hogy támogass minket.
Most röviden egy másik fontos pillért is bemutatunk. Az Új Város több mint 30 éves múltra tekint vissza. 1989-ben alapították a Fokoláre Mozgalom lapjaként. Az első száma egy tíz-egynéhány oldalból álló fekete-fehér A5-ös méretű lapocska volt és középpontjában az élet igéje állt.
Hogy mi is az életige vagy élet igéje? Egy evangéliumi mondat, melyet egy hónapon át elménkben és szívünkben forgatunk és megpróbálunk életté váltani. (Az aktuális, novemberi életigét itt találod.) Chiara Lubich, a Fokoláre Mozgalom alapítója és első társai a háború borzalmai közepette az evangélium igéibe kapaszkodtak, a Biblia mindennapos olvasása közös lelki táplálékuk és erőforrásuk volt. Személyesen tapasztalták meg, hogy az igének egy-egy mondata, ha megpróbáljuk tettekre váltani, forradalmi változásokat indít el bennünk és körülöttünk is. Később alakult ki az a gyakorlat, hogy Chiara Lubich minden hónapban az egyik vasárnap olvasmányaiból kiválasztott igéhez magyarázatot fűzött, sokszor egy megélt tapasztalatot is, és ezt az igét élte az évek alatt világszerte elterjedt Fokoláre közössége. Megtapasztalva így az „együtt”, a közösségiség felhajtóerejét is.
Ez tehát az alap, amiből minden forrásozik. Ez volt a célkitűzése az 1956-ban alapított olasz nyelvű Città Nuovának is: az evangéliumi élet gyümölcseit bemutatni és keresztény szemmel ránézni korunk társadalmára.
Ha bővebben szeretnél olvasni rólunk, akkor itt megteheted.
E magasztos célok és célkitűzések lebegnek a szemünk előtt amikor egy-egy téma megjelenéséről döntünk, amikor interjúra készülünk vagy éppen már ülünk az alannyal szemben, amikor az olvasóink által beküldött személyes történeteket szerkesztjük, amikor alaposan utánamegyünk egy témának, hogy összefoglaló cikket kerekítsünk belőle. Hogy mennyire sikerül e célokat megvalósítanunk?
Kíváncsiak voltunk, hogy milyennek látnak minket olvasóink! Néhányan vállalták, hogy kamerába is elmondják a gondolataikat, és egyben felhívják a figyelmet arra, hogy érdemes olvasni és támogatni minket! Köszönjük, ha ezt megteszitek!
És akkor most az olvasóké a szó. Jöjjön az első csokor (lesz még!):
https://www.youtube.com/watch?v=wLLzGvk5Vsk
https://www.youtube.com/watch?v=smtMWyULPUc
https://www.youtube.com/watch?v=AtSEEQmfaK0
https://www.youtube.com/watch?v=WGeqCEw3CH8
Olvasóink támogatásának köszönhetően ez a cikkünk is ingyenesen hozzáférhető. Ha tetszenek írásaink, oszd meg őket barátaiddal, iratkozz fel heti hírlevelünkre, legyél te is a támogatónk!
Tavaly is és idén is rendkívüli helyzeteket élünk meg. Álmunkban sem gondoltuk volna, hogy lesz idő, amikor az életünk védelmében a négy fal közé szorulunk, hogy az online térbe kerül át a tanítás, sokaknak a munka is, sőt, még a ...
A határhúzás nem csak kötelességünk a gyermekek felé, hanem az igazi szeretet kifejezésének egyik módja is. A korlátok hiánya zavart okoz, csökken a frusztrációtűrés és a figyelemre való képesség.
