12+1 karácsonyi desszert a világ minden tájáról

(1) Æbleskiver – Dánia

A gömb alakú édesség neve eredetileg almaszeleteket jelent, és egy speciális, félgömb alakú mélyedésekkel ellátott serpenyőben készítik. A legenda szerint a csatában megfáradt vikingek a hajóra visszatérve palacsintára vágytak, és jobb híján a pajzsokon, sisakokon sütötték meg, így lett aztán különleges alakja. Ez az eredettörténet nem túl megalapozott, valószínűbb, hogy a recept a középkorból származik, és a korlátozott ideig tárolható alma felhasználására találták ki. A könnyű, levegős tésztát eredetileg almadarabkákkal vagy almaszósszal a közepén készítették, ma már ez kevésbé jellemző, helyette lekvár, porcukor, vaj, juharszirup, tejszínhab jár mellé. A dánok a karácsonyi időszakban előszeretettel fogyasztják glögg vagy kávé kíséretében.

 (2) Melomakarona – Görögország

A tojásdad alakú görög karácsonyi desszerthez hasonlót már az ókorban is készítettek. A süteményt melegen, közvetlenül sütés után hideg mézes szirupba mártják néhány másodpercre, majd megszórják őrölt-aprított dióval. A modernebb változatokban a szirupba kerülhet narancs, brandy, a tészta lehet dióval töltött, a kész sütemény csokoládéval bevont. A méz azonban semmiképp nem hiányozhat belőle, a jólét és a hosszú élet szimbólumaként ez a hozzávaló teszi ünnepi édességgé.

(3) Bûche de Noël – Franciaország

A fatörzsre hasonlító látványos desszert valójában egy szépen feldíszített, csokoládés vajkrémmel töltött piskóta rolád. A 19. században jelent meg Franciaországban, és alakja egy régi hagyományra utal. Karácsonykor kiválasztottak egy fatörzset, és karácsonytól vízkeresztig, 12 napon át minden nap a kandallótűzben égettek belőle egy keveset. Vízkereszt után a fatörzs az ágy alá került, hogy az új évben szerencsét hozzon, és megvédje a tűzvésztől a ház lakóit. Az édesség modern változatai bátran variálnak a hozzávalókkal, de a fatörzsre emlékeztető kinézet elmaradhatatlan.

(4) Cougnou – Belgium

A németalföldi területen elterjedt süteményt Jézus kenyerének is hívják, és egy élesztős, jellemzően mazsolás kalácstésztából készül. Alakja az újszülött kis Jézusra utal. Általában feldíszítik, dekorálják, régiónként eltérő, hogy hogyan. A karácsonyi időszakban előszeretettel fogyasztják forró csokoládé kíséretében.

(5) Stollen – Németország

A németek karácsonyi kenyerének tésztája nemcsak aszalt gyümölcsben és diófélékben gazdag, de gyakran egy rúd marcipánt is rejt, hogy még finomabb legyen. A frissen kisült, meleg stollent olvasztott vajjal kenik meg, majd porcukorba forgatják, ettől kapja jellegzetes kinézetét, és egyúttal tartósabb is lesz. A leghíresebb változat a drezdai, írásos feljegyzések bizonyítják, hogy már 1474-ben is sütötték, és máig készítik. Évente fesztivált rendeznek a sütemény tiszteletére a városban, hogy hagyományát és népszerűségét megőrizzék.

(6) Panettone – Olaszország

A kupola alakú, papír formában sült süteményt Milánóból származtatják: az 1920-as években két milánói pék egymással versengve finomította a kezdeti receptet, és párharcuk nagyban hozzájárult a panettone elterjedéséhez és népszerűségéhez. A készítése hosszú folyamat, a tésztát több napig érlelik, ettől nyeri savanykás ízét és jellegzetes, puha állagát. Tésztája hagyományosan aszalt gyümölcsöket, citrushéjat és mazsolát tartalmaz, de mára számos változata létezik a legkülönbözőbb ízekben. Az olasz családok asztaláról karácsonykor nem hiányozhat, ék alakú szeleteket vágnak belőle, és édes forró italokkal vagy édes desszertborral kínálják.

(7) Christmas pudding – Anglia

Az angolok karácsonyi édessége nem hasonlít az általunk ismert pudingra, valójában egy gőzöléssel készült, aszalt gyümölcsös sütemény. Sokféle változata létezik, a kezdeti egyszerű receptek idővel bonyolódtak, gazdagodtak, mára minden családnak megvan a saját változata. Hagyományosan a zsiradék benne marhafaggyú, sötét színét pedig a sötétbarna cukortól és a melaszos cukorsziruptól nyeri. Hetekkel korábban is elkészíthető, az angolok külön napot is jelöltek erre, a „Stir-up Sunday”-t, amely az advent előtti utolsó vasárnap. A középkorban még úgy tartották, hogy 13 hozzávalóból kell elkészíteni, hogy Krisztust és a 12 apostolt jelképezze, és a család minden tagjának felváltva, kelettől nyugat felé kell kevernie, hogy tisztelegjen a napkeleti bölcsek előtt. Tálaláskor magyalággal díszítik, mártással locsolják, esetleg még flambírozzák is.

(8) Pan de Pascua – Chile

A név megtévesztő, a „pascua” elsősorban húsvétot jelent, de a karácsonyra, vízkeresztre is használhatják ezt a kifejezést. A chileiek ünnepi kenyere sok más karácsonyi édességhez hasonlóan minden földi jót tartalmaz: kandírozott gyümölcsöket, mazsolát, mandulát, diót, magvakat. Első készítői német bevándorlók lehettek. A sütemény tésztája gyömbéres, mézes, piskótaszerű tészta, egyfajta ötvözete két másik híres karácsonyi desszertnek, a stollennek és a panettonénak.

(9) Kutia – Ukrajna

Az ortodox keresztények hagyományaiba illeszkedő étel egy édes búzakása. Az alap változatban a búza mellé mák és méz társul, de kerülhet még bele aszalt gyümölcs, dió, mazsola is. Szokatlan módon az ünnepi étkezés elején szolgálják fel, és a közös vacsora minden résztvevője eszik belőle egy kanállal. Az étel a termékenység és a bőség szimbóluma, és úgy tartják, minden otthonnak szerencsét hoz, ahol felszolgálják karácsonykor.

(10) Bibingka – Fülöp-szigetek

A rizsből készült édességet a karácsonyi időszakban gyakran fogyasztják reggelire vagy uzsonnára. Jellegzetes ízét attól kapja, hogy a rizst enyhe erjesztés után őrlik meg. Az így kapott masszát banánlevelekkel bélelt terrakotta edényben sütik. Az állaga különböző lehet, szivacsosan átsült vagy krémesebb, alja és teteje általában pirultabb. Különböző feltéteket kaphat, édeset és sósat egyaránt.

(11) Rum cake – Karib-térség

Sokféle változata létezik a térségben, a rum a közös nevező a süteményekben. Általában aszalt gyümölcsöt, mazsolát tartalmaz, ezeket akár hónapokig is az alkoholos italban áztatják. A tésztához karamellizált cukrot is adnak, ettől nyeri barnás színét. A rumot olykor lecserélik, Trinidad és Tobago vidékén például cherry brandyre. A Puerto Rico-i változatban magát a piskótát áztatják rumba, nem pedig a gyümölcsöket.

(12) Pavlova – Ausztrália és Új-Zéland

Anna Pavlova orosz balerináról nevezték el, aki az 1920-as években Ausztráliában és Új-Zélandon turnézott. A desszertet az ő tiszteletére, vagy a látogatásától megihletve készítették el, bár a pontos eredete nem tisztázott. A habcsók alapú édességről nehéz is lenne ítéletet mondani, mert rengeteg hasonló receptet találni korábbról. A habkoszorú állaga akkor jó, ha kívül ropogós, belül pillecukor-szerűen ragacsos. A déli féltekén nyári melegben ünneplik a karácsonyt, ezért hűtve tálalják az ünnepi édességet. Tejszínhab és friss, puha húsú gyümölcs a tipikus feltét hozzá, de mint minden klasszikusnak, ennek is számos modern változata létezik.

(+1) 13 karácsonyi édesség – Franciaország (Provance)

Provance vidékének különleges hagyománya, hogy a karácsonyi vacsorát 13 édesség zárja, ezzel utalva a bibliai utolsó vacsora résztvevőinek számára. Az összetevőket a helyi szokások vagy a család saját ízlése diktálja, de néhány fix pontot találunk benne. A négy kolduló barátot jelképezők semmiképp nem maradhatnak el: a mazsola (dominikánusok), a szárított füge (ferencesek), a mandula (karmeliták) és a mogyoró (augusztinusok). A továbbiak lehetnek szárított gyümölcsök, mint például a datolya vagy az aszalt szilva, friss gyümölcs, mint az alma, körte, szőlő, mandarin, narancs, de gyakran előfordul a kandírozott gyümölcs és a birsalmasajt is. Mindig beletartozik a sorba a nugát, Aix vidékén pedig a lágy édesség, a calisson. A sort egy édes, citrushéjjal és olívaolajjal készülő kalács, a pompe de Noël à l’huile d’olive zárja.