Mózes és József – a Megváltó előképei a filmvásznon

_{A két film eredeti(bb) borítói}

Gyerekkoromban rajongtam az ókori Egyiptomért, így nem csoda, hogy teljesen lenyűgözött az utcai reklámokon az Egyiptom hercege posztere. Nem vallásos családban növekedve akkor még nem tudtam, hogy ez egy bibliai történet, engem abszolút az egyiptomi kultúra lelkesített. Egyszerűen magával ragadott, és Isten úgy vonzott magához ezen a „rajzfilmen” keresztül, ahogy a gyanútlan Mózes követte az elveszett bárányt és eljutott a csipkebokorhoz: „Ki vagy?” „Vagyok, aki vagyok.” A mai napig rendkívüli hatással van rám, mert az Atya személyes módon, az ízlésvilágomon keresztül szólított meg ezáltal. Bár megjelenésekor pozitív kritikákat kapott, mégsem foglalja el a köztudatban a számára méltó helyet, és a Dreamworks stúdió mára sajnos nem fordít rá különösebb figyelmet semmiféle szempontból. Éppen ezért senkit se tévesszen meg a mostani gyermeteg DVD-borító!

[embed]https://www.youtube.com/watch?v=L2osypveHlw&ab_channel=AnettRozsa[/embed]

_{Mózes, Áron és Miriam anyja, Jokébed énekhangja Ofra Haza izraeli színésznő, aki több nyelven, köztük magyarul is fölénekelte a szerepét.}

1998-at írtunk, amikor az újonc Dreamworks csupán második alkotásaként kijött az Egyiptom hercege, és 1999-ben máris Oscar-díjat nyert a legjobb betétdal kategóriában. Az egész estés mű mind látványában, mind történetmesélésében, mind zenéjében (a méltán híres Hans Zimmer zeneszerzőtől!) mestermű, a kizárólag számítógépes animációval készült filmek előtti korszakban a rajzfilmművészet kiteljesedésének tekinthető. Monumentális és lehengerlő, ikonikus jelenetei: a fivérek a fáraó színe előtt a háttérben az épülő városképpel, az egyiptomi hieroglifáktól és falfestményektől ihletett álomjelenet, Mózes találkozása Istennel (most is libabőrös leszek tőle!), az egyiptomiakra mért csapások sora, vagy a tenger kettéválasztása…

Mózes a klasszikus értelemben vett hős fejlődéstörténetén megy keresztül: kiválasztottként meg kell ismernie valódi származását, szembe kell néznie a bűnnel, és le kell számolnia korábbi, fényűző és önző életével, hogy aztán a sivatagi menekülés és Jetró népével töltött évek alatt megtisztuljon és méltóvá váljon a rábízott isteni feladatra. Bármelyikünk magunkra ismerhet benne: ez egy megtéréstörténet és annak elfogadása, hogy az életünket Isten kezébe kell helyeznünk. Bárhová is küld minket az Úr, velünk van, ő adja a szavakat a szánkba és viszi véghez a csodáit általunk.

[embed]https://www.youtube.com/watch?v=r_PEqgsn-cg&ab_channel=ZELDOK[/embed]

_{Hans Zimmer maradandót alkotott az Egyiptom hercege zenéjével. Ez egy kevésbé ismert dal – Mózes énekhangja Debreczeny Csaba}

Az egyik legmegfogóbb szál a cselekményben, ahogy az egykor elválaszthatatlan páros, Mózes és Ramszesz egyszerre egy láthatatlan határ két oldalán találják magukat. Akkora szakadék ékelődik közéjük, hogy nem tudják áthidalni, bár ezt mindketten szeretnék és meg is próbálják a maguk módján. A szent írásokhoz képest ez egy fiktív, de hitelesen kidolgozott eleme Mózes történetének (nem tudjuk pontosan, melyik fáraó uralkodott épp a kivonuláskor), amely által igazán emberivé és tragikussá válik a két férfi kapcsolata.

Az Egyiptom hercege „folytatásaként” 2000-ben készült el a szintén bibliai témájú József, az álmok királya, amelyet a mozikban nem, csak videón lehetett megnézni. Így ez a film még kevesebbekhez jutott el, de érdemes az elődjével összekapcsolni: stílusában hasonló (az alkotói stáb egy része is ugyanaz), és a kivonulás előzményét, a zsidók Egyiptomba költözését meséli el Jákob fiaival. A karakterek és egyes motívumok szándékosan hasonlítanak Mózesre és környezetére, ezzel is kibővítve az Egyiptom hercege világát.

József és testvéreinek története a főbb pontokban támaszkodik a hagyományra: Jákob legkisebb fia különleges bánásmódban részesül apjától és anyjától, ezzel kivívja a fivérei féltékenységét. József tőrbe csalása és eladása jól fölépített, mikor József az életéért könyörög nekik, a saját szavaival hagyják a veremben: „fél-testvérek”. A rabszolgaságban töltött idő alatt az addig széltől is óvott József Mózeshez hasonló jellemfejlődésen megy át; alázatot tanul és bölccsé válik, és bíznia kell az Úrban, hogy nem hagyja el a gyötrelmek között sem. Az ő útján az egyik fontos üzenet, hogy nem elég az égi tálentumokat őrizgetni: azokat megfelelően és kamatoztatva kell fölhasználni. Ha József csak saját magára gondolna az álmok kapcsán, akkor mit sem érne az adománya. Amint hajlandó ezt is szolgálatnak tekinteni, az a környezete és a két nép – egyiptomiak és zsidók – javára válik. A másik fontos üzenet pedig a megbocsátás, irgalom és kiengesztelődés, a bosszú fölöslegességének szemléletes példája.

[embed]https://www.youtube.com/watch?v=6p19gFOik5E&ab_channel=ENIthing.hu[/embed]

_{A József, az álmok királya zeneileg élvezetes, az Úr követéséről szóló főcímdala magyarul is nagyon ütős (Miller Zoltán hangján), kár, hogy nem vált ismertté itthon!}

Mindkét történet fontos mind a zsidók, mind a keresztények számára, egyfajta összekötő szál. Az alkotók érzékenyen és bölcsen vették kézbe a bibliai avagy tórabeli szövegeket. Nem hiányzik belőlük a humor, ugyanakkor mégis megvan bennük a komolyság, és tanítói üzenettel bírnak. Az Egyiptom hercege és a József, az álmok királya nézése közben azonosulni tudunk az emberi alakot öltő bibliai szereplőkkel, az ószövetségi történetek közel jönnek hozzánk, átérezhetjük az egyistenhit súlyát egy olyan korban, amikor még Jézus nem született meg, és a zsidók kisebbségben voltak a politeista pogányok között. Mózes és József is tanúságot tesznek az Isten iránti hűségről, mintegy a zsidók által várt Megváltó előképei ők. Például szolgálhatnak kicsiknek és nagyoknak egyaránt, és reméljük, hogy az újabb nemzedékek is hamar megismerhetik őket!

Egyiptom hercege (1998), DreamWorks Animation, amerikai animációs film, 98 perc

József, az álmok királya (2000), DreamWorks Animation, amerikai animációs film, 72 perc