126 éve, november 29-én született és 61 éve, 1963. november 22-én halt meg a híres brit író, irodalomtudós és laikus teológus, Clive Staple Lewis, vagy ahogy a hozzá közel állók szólították: Jack. Irodalmi és filmajánló egyben.
Példázatnak erős, művészeti alkotásnak kevés – A szabadság hangja
Az Amerikai Egyesült Államokban aligha volt zajosabb siker 2023-ban A szabadság hangja című filmnél. Az év tíz legsikeresebb alkotása közé került, mindezidáig 65 milliárd forintnak megfelelő összeget hozott a mozipénztáraknál kizárólag az Államok területén. Január végén Magyarországon is bemutatták a hazai filmszínházak. Témája valóban égbekiáltóan fontos és lényeges. Hogy filmként mennyire állja meg a helyét, egy másik kérdés. Ha segít a gyermekkereskedelem elleni küzdelemben, már megérte elkészíteni.
Alejandro Monteverde filmrendező körülbelül egy évtizeddel ezelőtt kezdett hozzá eddigi legnagyobb szabású direktori munkájához. Egy televíziós hírműsorban látott egy összefoglalót a gyerekkereskedelem térnyeréséről és annyira megfogta a téma, hogy nem sokkal később munkához látott és elkezdett egy forgatókönyvön dolgozni. Története alapvetően egy kitalált sztorira támaszkodott volna. Anyaggyűjtés kapcsán sikerült összehoznia egy találkozót Tim Ballard különleges ügynökkel, aki akkor az amerikai Belbiztonsági Minisztérium alkalmazottjaként dolgozott. Ballard munkaköréhez az elrabolt, szexrabszolgaként tartott gyermekek megmentése, pedofilok lekapcsolása tartozott. Ez a beszélgetés olyan hatással volt Monteverdére, hogy megváltoztatta a készülő produkció fő irányát, ami innentől kezdve Tim Ballard fiktív elemekkel átszőtt igaz története lett. Ballard életének egy meghatározó pontján rádöbbent, hogy a bürokrácia sokkal inkább hátráltatja, mintsem segíti a mentőakciók gyors és eredményes lefolyását. Ezért kilépett a munkahelyéről, és megalapította az Operation Underground Railroad (OUR) szervezetet, amely céljául az emberkereskedelem áldozatainak minél hatékonyabb segítését tűzte ki. A meghasonlás motívuma megjelenik a kész forgatókönyvben is, a film főszerepét pedig az a Jim Caviezel kapta, aki épp a Hitetlen és a Pál, Krisztus apostola című filmek forgatása után volt és egy pillanatig sem kellett győzködni, hogy vállalja el Tim Ballard megformálását. A szabadság hangja már 2019-ben elkészült, viszont a The Walt Disney Company, miután felvásárolta az addig a produkció mögött álló Fox Stúdiót, nem látott fantáziát benne és nem tette lehetővé a film bemutatását. A szabadság hangjához kapcsolódó jogok visszavásárlása után a mormonok által alapított Angel Studios karolta fel a fiókban készen várakozó Monteverde-filmet, amit 2023 júniusában végre a mozikban is megnézhetett a közönség.
A siker elképesztő méreteket öltött. Bemutatása után a film hamar lekörözte a mozikban az Indiana Jones ötödik részét, a Transformers-t és Az éhezők viadala előzményfilmét is. A kampánya során azonban nem sikerült kikerülni, hogy a médiatérben egymásnak ne essenek a film támogatói és ellenzői. A szabadság hangját rajongói hiánypótló és korszakalkotó mesterműnek, kritikusai egy összeesküvés-elméleteket népszerűsítő propagandafilmnek tartják a mai napig. Sajnos mind a film alkotói, mind az éles kritikával élők megfogalmaztak olyan állításokat, amelyek nem segítették, hogy az alkotás eredeti szándéka – nevezetesen a gyerekkereskedelem felszámolása – érdemben előre lépjen. Pedig ha van film, aminél fontos lenne, hogy függetlenítsük magunkat a médiaháttértől, akkor A szabadság hangja mindenképp olyan alkotás. A történet szerint Tim Ballard különleges ügynök gyerekkereskedőkre és pedofilokra vadászik. Amikor egy különösen húzós akció után Ballard megment egy kisfiút, ráeszmél, hogy a szabályokhoz túlságosan ragaszkodva sosem lesz képes valódi változást elérni. Ezért elutazik Kolumbiába, hogy a kisfiú ott raboskodó kishúgát is megmentse.
Monteverde filmjének legfőbb állásfoglalása, hogy Isten gyermekei nem eladók. Ennek kapcsán a fő karakter Tim Ballard istenhite is része a történetnek, de ennek tálalása egyszerű és semmiképp sem tolakodó. Annál inkább például az aláfestő zene, ami gyakorlatilag egy percre sem hallgat el és ilyen módon kontraproduktív. Egy jó filmzene alátámasztja a stílust és a hangulatot, nem pedig befolyásolja azt. A kevesebb (itt is) több. Egy-egy jól eltalált csend csodákra képes és hamarabb eléri a kívánt hatást. Ha már a hatásról esik szó, A szabadság hangjánál érezhető, hogy alkotói egyértelműen példázatnak szánták. Komoly kihívás ez, hiszen nehéz egyensúlyt teremteni a tanítói szándék és a valóság elemei közt, hogy se túlzásokba ne essen a stáb, se klisés, sablonos ne legyen a történet. Monteverde filmjében ez az egyensúly több helyütt felborul. A színészek az érzelmeket sokszor látványosan túlzó gesztusokkal jelenítik meg, de a legfőbb furcsaság nem is ez. Az elrabolt, bántalmazott gyerekek viselkedése inkább azt az üzenetet hivatott bemutatni, amit a film írói át akarnak adni.
Valós pszichológiai folyamatokról itt szó sincs. A megmentett gyerekek úgy viselkednek, mintha csupán egy rosszul elsült hétvégi kirándulásból indulnának haza.
A filmben megjelenő emberkereskedelem ábrázolása is hagy kívánnivalót maga után. Természetesen létezik az a fajta erőszakos elhurcolás is, amilyent valós videófelvételeken láthatunk a film első képsorain. A valóságban azonban az áldozatok legtöbbször ismerik elrablóikat, és jóval gyakoribb a manipuláció általi félrevezetés, mint például biztonság vagy drága étel-ital ígérete. Még egy kicsit a színészi játéknál maradva, érdekes írói döntés volt, hogy a legizgalmasabb figura a filmben egy mellékszereplő, Tim Ballard folyton szivarozó társa, Vampiro. Már a karakter neve is egy alvilági, ugyanakkor emberi, vívódó figurát feltételez. Vampiro személyes és mélyen drámai okokból veszi ki a részét a gyerekkereskedők elleni harcból. Ebben fontos szerepet játszik, hogy nyugtalan lelke bocsánatot nyerhessen. Ballard nem különösebben érdekes figura, de könnyen lehet vele azonosulni. Egy kevésbé patetikus, ugyanakkor sebezhetőbb főszereplő egy ilyen típusú filmnek talán jobbat tett volna.
Egy ponton az ember megérti, hogy itt minden a példázatszerűséget húzza alá és emeli ki. Talán épp ez a szándék érhetne jobban célba, ha a film megoldásai és eszköztára igényesebbek lennének.
Azt viszont nem lehet elvenni A szabadság hangjától, hogy egy óriási (és sajnos egyre nagyobb) méreteket öltő veszedelmet ábrázol, fontos és milliók életét meghatározó fenyegetésre mutat rá.
Az emberkereskedelmet és a gyermekpornográfiát nem lehet figyelmen kívül hagyni, lesöpörni az asztalról. Ezért is indult egy kezdeményezés már Magyarországon is: az Angel Studios oldalán bátran igényelhet ingyenes jegyet a filmre az, aki kíváncsi rá és szívesen megnézné. Bízzunk benne, hogy a nézők között sokan lesznek olyanok, akik tesznek azért, hogy ez a rettenetes „iparág” minél hamarabb megszűnjön és minden gyermek biztonságban élhessen.
A szabadság hangja című filmet 2024. január 26-tól vetítik a hazai mozik szinkronnal és angol nyelven, magyar felirattal.
-
-
Olvasóink támogatásának köszönhetően ez a cikkünk is ingyenesen hozzáférhető. Ha tetszenek írásaink, oszd meg őket barátaiddal, iratkozz fel heti hírlevelünkre, legyél te is a támogatónk!
Fotó: IMDB