Aktuális probléma

Vége van az ünnepeknek, új év kezdődött, még itt visszhangzik a szívünkben a rokonoktól, barátainktól kapott sok üdvözlet, a karácsonyi és újévi jókívánságok.

Sok ünnepi, tiszta és szent öröm, sok őszinte kézszorítás, néhány ajándék, sőt, sok-sok ajándék. Értjük, hogy miért így – tárgyakkal – fejezik ki az emberek szeretetüket. Számtalan szép, egészséges, hagyományos ajándék, de – ebben mindenki egyetért – kevesebbet érnek azoknál a barátoknál, akiktől kaptuk őket.

Bárki felé, de különösen is keresztények között ez lehetne a megfelelő újévi jókívánság: „Új évben, új élet, legyél Te is új ember!” Hatalmas mélység tátong ugyanis alattunk.

Létezik egy aktuális probléma, amelyre talán kevesen gondolnak. Sem az egyes személyek, államok, családok, társadalom, sem a világ.

Ez a probléma azoknak fontos és aktuális, akik az emberre egészként tekintenek és tudják, honnan jött és miért él. Probléma, de egyszerre mélységes vágy és törekvés tudatosan vagy tudattalanul. A földön élő számtalan szenvedő ember segélykiáltása, könyörgése.

Azok részéről viszont, akik szeretnek, ez egy csendes és szomorú, de tiszta, és abszolút reményteli vágyakozás.

Mert ők azt is tudják, hogy még szomjazzák és várják ennek az egyetemes vágynak a beteljesedését: hogy Jézus visszatérjen a földre.
Ez az aktuális problémánk ugyanis! Ma is az, tegnap is az volt, holnap is az lesz. Ennek a sürgetését érzi a szent is, aki szüntelenül hozzá imádkozik és személyes áldozatával fizet érte, de az a bűnös is, aki átkozza, mert a saját tragédiájával is Hozzá kiállt.

Jézusnak vissza kell térnie, az új emberekben kell visszatérni, azaz bennünk.

Újra meg kell jelennie a földön.

Tanítania kell bennünket, mert a szívünk erre vágyik: hogy meg tudjuk ismételni a gesztusait, a szavait, a cselekedeteit, újraéljük a hősiességét, jobban mondva, azt, ahogyan Ő élne ma közöttünk, 1958-ban a rakéták, az atombombák, a felhőkarcolók és a számtalan új találmány között, ami a mai kort jellemzi.

Sokan közülünk hatalmas jelentőségű eseményként, ami nem is tudatosul bennünk, minden reggel Belőle táplálkozunk.

Mindannyiunknak úgy kellene élnünk, hogy minden napunk, minden évünk, egész életünk isteni fontosságú esemény legyen. Talán a napilapok nem számolnak be majd erről, de az, aki az Örök Élet számára készíti a tudósítást, rögzíteni fogja, hogy akkor is emlékezhessünk rá, amikor az élet folytatódik, de már megváltozva.

Jézusnak vissza kell térnie, Jézus vissza akar térni, a világ várja őt.

És ebben a szóban – Jézus –, ott van a mai világot elárasztó ezer és ezer problémának a megoldása.
Bátornak kell lennünk, hogy ezt kimondjuk és főleg, hogy így éljünk.

Jézussá kell válnunk egy olyan, mindent felforgató szeretet varázsában, amely lehozza a földre a mennyországot. És Jézusnak kell lennünk a rossz elleni szörnyű küzdelemben is, és a középszerűség és a közömbösség elleni küzdelemben is, amelyek sem az égiek, sem a pokol tetszését nem nyerik el.

Jézust várjuk ebben az órában.

És ha mindebből megértettünk valamit, akkor nem szabad túl sokáig várni arra, hogy őt adjuk a bennünket körülvevő emberiségnek.