Életre imádkozott babák – a lelki adoptálásról

A megfogant, de veszélyeztetett magzatok lelki adoptálása mára világszerte elterjedt mozgalommá nőtte ki magát és ma már Magyarországon is egyre ismertebb. A kezdeményezést hazánkban felkaroló Pálos Rend tartományfőnökével, Puskás Antal atyával beszélgettünk a kezdetekről, az ima erejéről és a küszöbönálló ünnepélyes fogadalomtételről.

eletre-imadkozott-babak-a-lelki-adoptalasrol

Mit jelent pontosan a lelki adoptálás?


A lelki adoptálás röviden arról szól, hogy egy megfogant, de abortusz által veszélyeztetett, számunkra ismeretlen magzatot lelkileg „örökbe fogadunk” és kilenc hónapon keresztül imádkozunk érte, legalább napi egy tized rózsafüzért és egy rövid kis imát vállalva. Mindez teljesen önkéntes, nem kell hozzá semmilyen szervezetbe belépni, nem kell regisztrálni (de lehet!), csak egy elhatározásra, egy rövid ígérettételre és utána kitartásra van szükség.

A legtöbben március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén tesznek ígéretet, néha ünnepélyes, közösségi alkalom keretében, manapság inkább egyedül, vagy a virtuális tér adta lehetőségekkel élve, online közösségben.

 

 

 

 

A rövid fogadalomtételi imánk egyébként így hangzik:

 

„Szentséges Szűz, Isten Anyja, Mária, összes Angyalok és Szentek, a meg nem születettek védelmében való segítségnyújtás vágyától vezetve, én, (N.N.) elhatározom és ígérem, hogy (a mai dátum)-tól kezdve lélekben adoptálok egy gyermeket, akinek nevét egyedül Isten ismeri. Kilenc hónapon át, minden nap imádkozom élete megmentéséért, valamint azért, hogy születése után törvényes és tisztességes életet élhessen.”

 

Ezt követően naponta a tized rózsafüzér mellett még ezt az imát mondjuk el:

 

„Uram Jézus! Édesanyád, Mária közbenjárására, aki szeretettel szült világra Téged, valamint Szent Józsefnek, a bizalom emberének közbenjárására, aki születésed után gondoskodott Rólad – kérlek Téged annak a meg nem született gyermeknek érdekében, akit lélekben adoptáltam, és akit a halál veszélye fenyeget. Kérlek, adj szüleinek szeretetet és bátorságot, hogy meghagyják gyermekük életét, melyet Te magad rendeltél számára. Ámen.”

 

Van egy okostelefonra letölthető alkalmazásunk is – ennek neve „Powerbank for Life” – ezen keresztül minden nap kapunk egy elmélkedést, és 40 héten keresztül hetente egyszer egy tanúságtételt is. Az alkalmazásban elérhető kis fényképek segítségével pedig nyomon követhetjük egy magzat fejlődésének állomásait, szintén 40 héten keresztül. A „Powerbank for Life” alkalmazás fő koordinátora a Fokoláre Mozgalom egy lengyel önkéntese, Katarzyna Pazdan, aki fáradhatatlanul gyűjti a tanúságtételeket, írja az elmélkedéseket, és még külön a gyermekek számára is készített egy applikációt „Az Élet Apostola” néven.

 

Hogyan született ez a kezdeményezés, ki és mikor hívta életre?

 

Még 1987-ben történt a varsói Szentlélekről elnevezett pálos rendi templomban, hogy fiatalok egy csoportja együtt imádkozott és eközben sürgető hívást éreztek arra, hogy intenzív imahadjáratot indítsanak azokért a magzatokért, akiket az abortusz veszélye fenyeget. Érdekes, és biztos nem véletlen, hogy az ottani ifjúsági közösség neve „A Nemzedékek őrei” volt. A Fatimai Szűzanya még 1917-ben hívta meg engesztelésre az egész emberiséget, ezt a hívást hallották meg egy új módon a lengyel fiatalok, erre a hívásra válaszoltak, amikor úgy érezték, jelen korunkban az abortuszokért és a meg nem született gyermekekért kell a leginkább engesztelni illetve imádkozni.

 

Istennek hála, a lelki adoptálás gondolata mára nagyon elterjedt a világban, Lengyelországon kívül jelen van sok európai országban, de Amerikában, Kínában is. Magyarországon 1996 óta vannak olyan személyek, akik részt vesznek ebben a kezdeményezésben, leginkább plébániai keretek között találkoznak az emberek ezzel a lehetőséggel.

 

Puskás Antal atya misét mutat be a pécsi pálos templomban

 

Miért a Pálosok karolták fel a lelki adoptálás ügyét?

 

A 2008-as nagykáptalanon – hallgatva a Szentlélek indíttatására és olvasva az idők jeleit – a Pálos Rend beemelte lelkipásztori feladatai közé a lelki adoptálás, szélesebb értelemben a veszélyeztetett magzatok és édesanyák ügyének támogatását. Én magam egyszer egy szemlélődő, belső imában kaptam egy olyan ihletett képet, hogy a magzatok a legkiszolgáltatottabb, legvédtelenebb emberi lények, ezért ők Isten szívének legérzékenyebb pontja, akiket a legjobban kell óvnunk és védenünk.

 

A József Szövetség keretében, világi barátaimmal és önkéntes társaimmal mi fogjuk össze a plébániákon tevékeny animátorokat. Közös megjelenést, egységes internetes felületet biztosítunk a számukra, de odafigyelünk arra is, hogy az országszerte megjelenő nyomtatott anyagok is egységesek, összehangoltak legyenek. Ezen kívül szervezzük, animáljuk a szerda esti közös online imádságokat, havonta egyszer egy hírlevelet küldünk, évente lelki napot tartunk. Van egy folyamatosan szélesedő Facebook-közösségünk is, itt sok tapasztalatcsere kap helyet. Egyedül az ember könnyen elveszíti a lelkesedését, ezért jó összefogni, erősíteni és támogatni, bíztatni egymást.

 

A lelki adoptálók az ima erejével küzdenek az életért: mérhető-e valahogyan a harcuk eredménye? Láthatóak-e az imáik gyümölcsei valamilyen formában?

 

Magyarországon a KSH adatai szerint az 1990-es évek közepén mért csaknem 79 ezer művi vetélés száma az ezt követő két évtizedben kevesebb mint felére, 30,4 ezerre esett 2016-ig, majd azóta is folyamatosan, évente 2-3 ezerrel csökken! Magyarországon pedig épp a 90-es évek közepén kezdődött el a lelki adoptálás, az engesztelés és imádkozás a veszélyben lévő magzatokért. Számomra nyilvánvaló az összefüggés az imádkozók számának növekedése és az abortuszok számának csökkenése között!

 

A kilenc hónapon keresztül folytatott kitartó imádkozásnak ugyanakkor van egy olyan további hatása is, hogy az imádkozó ember érzékenyebb lesz az életre, a termékenységre, a szexualitásnak Isten eredeti terve szerinti rendeltetésére. Ezért nagyon örülünk annak, ha fiatalok, vagy – a szülők felügyelete, kísérése mellett – gyermekek is részt vesznek a lelki adoptálásban. Akinek már gyermekkorában természetessé válik, hogy helyet ad egy másik ember számára saját életében 9 hónapon keresztül, az majd felnőttként sokkal könnyebben adja át életét ajándékként házasságban, vagy papi, szerzetesi hivatásban.

 

 

Egy-két évvel ezelőtt én is bekapcsolódtam a lelki adoptálásba, de amikor letelt a 9 hónap, nem kezdtem el egy újabb magzatért imádkozni, mert nem kaptam sehonnan semmilyen visszacsatolást, hogy „igen, ez segített, az imáid használtak, megmentettél egy ártatlan magzatot”, vagy valami ehhez hasonló megerősítést. Jellemző reakciója ez az adoptálást vállalóknak, vagy vannak nálam kitartóbbak?

 

Itt jön be a képbe a hit ereje: sokszor valóban nincs visszajelzés, nem tudhatjuk, hogy kiért imádkozunk, hol és hogyan, milyen körülmények között fogant meg a veszélyeztetett magzat, de az sem derül ki a legtöbbször, hogy végül hol, hogyan jött világra: Magyarországon vagy Kínában, esetleg az Egyesült Államokban? Ez megmarad Isten titkának, de nem is ez a lényeg, hanem az ártatlan élet megmentése, legyen a világnak bármely, akár igencsak távoli pontján. Az emberi élet mindenhol ugyanolyan értékes.

 

Ugyanakkor vannak visszajelzések, tanúságtételek szép számmal olyan esetekről is, amikor egyértelmű volt, hogy kiért kell imádkoznunk. Két ilyen, szívemhez igen közel álló történet is van: az egyik egy nagymama esete, aki leendő unokájáért imádkozott, a lánya ugyanis nem akarta megtartani a megfogant gyermeket. Sokáig úgy tűnt, hogy elveteti a magzatot, de végül győzött a nagymama kitartása és az ima ereje: a lánya már befeküdt a klinikára, el is érkezett az abortusz napja, már a műtőasztalon volt, amikor hirtelen meggondolta magát, felkelt, kiment a műtőből és megtartotta a babát, aki utána rendben meg is született. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a nagymama nem bízta a „véletlenre”: nagyon-nagyon sok embert bevont ebbe az ima-hadjáratba!

 

A másik kedvencem egy olyan hölgy története, akivel egyszer régen beszélgettem, és szóba került többek között a veszélyeztetett magzatok témája is. Ezután évekig nem találkoztunk, majd egyszer csak felhívott és elmondta, hogy Down-szindrómás babát vár, de a rokonok nem akarják, hogy megszülessen – ő azonban emlékezett a korábbi beszélgetésünkre. Kérdeztem, hogy melyik nap, melyik hónapban tart a várandósságban? Kiderült, hogy én is éppen annál a napnál tartok a lelki adoptálás imájában! Nehéz időszakon ment keresztül ez az anyuka, de végül megszületett a gyermek és valódi boldogságot jelent édesanyja számára. Úgy érzem, ennek az örömnek én is a részese lehettem. Egyébként honlapunkon, a www.lelkiadoptalas.hu oldalon sok további nagyon szép tanúságtétel is megtalálható.

 

Aki most érzi a meghívást, hogy lelkileg örökbe fogadjon egy magzatot, hogyan kapcsolódhat be, mit tegyen?

 

Bármikor, az év minden napján el lehet kezdeni az imádkozást, ehhez minden segítséget megadunk a honlapunkon. Azonban március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján lesz egy ünnepélyes, közös fogadalomtétel mindazok számára, akik ezen a szép Mária ünnepen kezdenék el az adoptálást. Ezt az eseményt a Facebookon élőben fogjuk közvetíteni. Tudjuk azt is, hogy sok templomban is erre a napra időzítik a fogadalomtételt, érdemes tehát helyben, a plébánosoknál érdeklődni, hogy idén milyen formában lehet erre sort keríteni. A honlapunkon feltüntettük olyan önkéntesek elérhetőségét, akik egy-egy városban minden évben szerveznek lelki adoptálást. Őket is bátran keressék fel.

 

Biztatom az Új Város olvasóit, hogy ne hezitáljanak, vágjanak bele, és mentsenek meg egy veszélyeztetett magzatot az ima erejével!

Fotó: PublicDomainPictures/pixabay (nyitókép), Puskás Antal albumából, lelkiadoptalas.hu

Legújabb könyveink: