Ezékiel kiszáradt csontjai

A sorozat első elmélkedése Izaiás prófétáról itt olvasható.

Az Úr keze fölöttem volt; és lelke által az Úr kivezérelt és a síkságra vitt, amely tele volt csontokkal. Körbevezettek köztük mindenfelé, és tömérdek volt belőlük a mezőn, és teljesen ki voltak száradva. Így szólt hozzám: „Emberfia, életre kelnek még ezek a csontok?” Így feleltem: „Uram, Istenem, te tudod.” Ekkor így folytatta: „Jövendölj ezekről a csontokról! Így beszélj: Ti kiszáradt csontok, halljátok az Úr szavát! Ezt üzeni az Úr, az Isten ezeknek a csontoknak: Nézzétek, éltető leheletet adok belétek, és megelevenedtek. Ellátlak inakkal és beborítlak hússal benneteket; bőrt húzok rátok és éltető leheletet adok nektek, és élni fogtok. Akkor megtudjátok, hogy én vagyok az Úr.” Jövendöltem, amint a parancs szólt. S lám, amint jövendöltem, zaj keletkezett, majd zörgés támadt, és a csontok egymáshoz közeledtek. Aztán láttam: ín és hús került rájuk, és bőr vonta be őket, de éltető lehelet még nem volt bennük. Ekkor így szólt hozzám: „Jövendölj az éltető leheletről, jövendölj, emberfia, és mondd az éltető leheletnek: ezt mondja az Úr, az Isten: Gyere elő a négy szél hazájából, és fújj ezekre a halottakra, hogy megelevenedjenek.” Ekkor jövendöltem, amint parancsolta nekem, és éltető lehelet szállt beléjük, életre keltek, talpra álltak, mint egy nagy sereg. Akkor így szólt hozzám: Emberfia, Izrael egész háza ezek a csontok. Lám, azt mondják: „Elszáradt a csontunk, oda a reményünk, végünk van.” Jövendölj azért, és így beszélj: Ezt mondja az Úr, az Isten: Nézzétek, kinyitom sírjaitokat és kihozlak benneteket sírjaitokból, én népem, és elvezetlek benneteket Izrael földjére. Akkor majd megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, amikor kinyitom sírjaitokat és kihozlak benneteket sírjaitokból, én népem. (Ez. 37, 1-13)

Egy másik, nagy bibliai epizód kellős közepén vagyunk. A Bibliában a lélek és az ige két szorosan egymáshoz kapcsolódó kifejezés. Mindkettő életet ad, teremt, átalakít, megtermékenyít, újjá alkot. A próféták az ige és a lélek szakértői.
Ezekiel a lélek prófétája. A lélek szó (ruah) sokkal gyakrabban fordul elő az ő szövegeiben, mint az Ószövetség bármely más könyvében. Ezekiel meghökkent minket a Biblia egyik legeredetibb, legragyogóbb jelenetével. Ez a jelenet Babilon egyik völgyében játszódik, ahová az ifjú Ezekielt elhurcolták, hiszen ne felejtsük el, Ezekiel a babiloni száműzetés prófétája.
A lélek a főszereplője ennek a látomásnak. Az újra életre kelő csontok jelenete az Ószövetség Pünkösdje. Itt is egy közösség, egy legyőzött és a száműzetésben megalázott nép, mint a Golgotán megfélemlített és meghalt Egyház, újra életre kel; reménykedik egy új és régi ígéretben.
A csontok élő emberekké való átalakítása két lépésben történik. Először a csontok csontvázzá rendeződnek, amely körül újra hús és ízületek jönnek létre. Ez a csoda azonban csak holttesteket teremt, ha nem történne meg a második cselekedet: a lélek bennük.

Ahhoz, hogy egy közösség feltámadjon, nem elegendő, hogy új személyek csatlakozzanak, hogy új anyagi forrásokra leljenek, nem elegendők a projektek, struktúrák, energiák, új tevékenységi körök és művek.

A szétszórt csontok újra rendeződnek, és csontvázat alkotnak, amelyre hús és ízületek épülhetnek. A közösség újra formálódik, lassan hasonlítani kezd arra, ami korábban kihunyt.
De Ezekiel azt mondja nekünk, hogy ez a szükséges lépés még nem elégséges ahhoz, hogy a közösség valóban újra élő legyen. Még hiányzik a lélek. Vannak személyek, de hiányoznak a hivatások; vannak elbeszélések, de nincsenek karizmatikus elbeszélések; vannak szavak, de az ige nélkül, mely összeköt; vannak művek, de hiányzik az életet adó lehelet; vannak projektek, de nincsenek nagy álmok; vannak imádságok, de nem tudnak beszélni. Krisztus feltámadása nem egy halott újraélesztése volt. A közösség nem születik újjá, ha csak a csontvázat és az élet külső jegyeit reformálják meg.
Az is szükséges hozzá, hogy egy próféta vagy egy közösség (mint pünkösdkor), a Lélekhez fohászkodjon, aki szelíd ajándékként érkezik.

Az egyház születéséhez szükség volt a feltámadásra és a pünkösdre is.

Némelyik ilyen fohászt reformnak is nevezhetjük. Ezékiel azt mutatja meg, hogy ezek a feltámadások lehetségesek. Van azonban egy feltételük: maradjon legalább egy próféta, aki akar fohászkodni a Lélekhez és hisz ebben az igazi feltámadásban. Ha ez teljesül, a temetők édenkertté változhatnak. Öregként hunyjuk le szemünket és gyermekként ébredhetünk fel.