Hat szál gyertya – egy görögkatolikus innováció

Nehéz a reggeli sötétben felkelni. Puha köd, szemerkélő eső néz be az ablakon. A nappali világosság csípős, hideg, és hófelhők illatát keressük benne. Hamar elszalad a nap. Még délutáni ritmusát éli a világ, mikor ránk sötétedik az utcán. Az ember hamarabb hazavágyik, meleg otthonba, fénybe. Alkalmas órák ezek a készülődésre, várakozásra. A meghosszabbodott esték időt adnak az éves termés számbavételére.

Az egyházi év időbeosztása harmonikusan igazodik a természet ritmusához. Liturgikus élete az egyéni ember lelki növekedését szolgálja. A „soha le nem nyugvó nap” életének mozzanatai az alkonyuló nap ritmusán keresztül jutnak el hozzánk.

A karácsonyi készület ideje van. A keleti egyház évezredes tradícióját megőrizve a karácsonyi előkészület hosszát a húsvéti böjthöz hasonlóan negyven napban határozza meg. Ez karácsony előtt hat héttel, a Gergely naptár szerint november 15-én kezdődik. Szent Fülöp böjtjének is nevezik, utalva az apostol november 14-i emléknapjára.

Ennek az időszaknak a közkeletű elnevezése a magyar görög katolikusok között is advent. Jelentése adventus Domini, az Úr eljövetele, vagyis Krisztus első eljövetelére, megszületésére utal. A várakozás hetei. A római katolikus egyházban négy, a görögkatolikus egyházban a többi keleti egyházhoz hasonlóan hat hét. A 18. században Bod Péter még így ír az adventről: „így neveztetnek a mostani rendtartás szerint a karácson előtt való négy hetek. Régen voltanak hat hetek a Szent Márton napjától fogva, aholott kezdi most is a görög ekklezsia a maga böjtit.” (Szent Heortokrates, 1761.)

Az advent kifejezés használata általános lett, és annak tényleges tartalmától függetlenedve használják a karácsony előtti időszak megnevezésére a köznapi beszédben. Épp így vallási jelentésétől függetlenedve terjed az adventi naptár és az adventi koszorú használata. Ott látjuk a boltok kirakatában, a lakáskultúra magazinok címoldalán, vagy a tévéstúdiók díszeként.

_{Adventi koszorúkészítés Hajdúnánáson és Szegeden}

Az adventi koszorúkészítés a legújabb kor szokásai közé tartozik. 1840-ben készítette először J. H. Wichern német evangélikus lelkész, aki egy szekérkereket függesztett fel a templomában, és advent minden napján meggyújtott rajta egy gyertyát.

A kerek forma örökzöldekkel díszített koszorúként megmaradt, de a sok gyertyából csak a vasárnapokon meggyújtandók terjedtek el.

A négy vasárnapnak megfelelően négy. A római katolikus egyházban mindegyiknek kialakult a maga liturgikus jelentése is.

A magyar görögkatolikus hagyományban a közelmúltban még fellelhető volt a december elsejei böjtkezdés emléke is. A Julián naptár szerint a karácsony ideje vízkeresztre esett, és ahhoz viszonyítva kezdődött a böjt december elején. Általánosnak azonban a november 15-i kezdést tekinthetjük.

A görögkatolikus családokban hat héttel karácsony előtt elkezdődik az előkészület. Az adventi koszorúállítás így problematikussá válik. Ha adventi koszorút állítunk négy gyertyával, s már az első vasárnap meggyújtjuk, akkor az utolsó két hétben nem lesz mit meggyújtani. Ha csak a harmadik vasárnap kezdjük a karácsonyi előkészületet a gyertyák gyújtásában, akkor a saját hagyományunkat lazítjuk fel, így az adventi koszorú szerepe egyre inkább eltolódik a lakásdíszítés irányába, hiszen nem követjük a hozzá kapcsolódó római katolikus liturgikus tartalmat.

Az elmúlt két évtizedben egymástól függetlenül több családban találkoztam ennek a kettősségnek a feloldásával. Az adventi koszorúra hat gyertyát tettek, és az otthon, saját kezűleg készített adventi naptárnak negyven zsákocskája van. Ez az egyszerű újítás, innováció sokkal több, mint puszta ötlet. Ez az élő hagyomány. A görögkatolikus vallásgyakorlat a liturgikus életből táplálkozva erősen kötődik a hagyományos formákhoz. De ez nem jelent merevséget.

Csak aki elevenen benne él a saját tradíciójában, az képes azt megtartva új elemekkel bővíteni úgy, hogy nem sérül, hanem gazdagszik általa.

Tiszteletben tartja az eltérő hagyományt azzal, hogy nem puszta formaként kezeli – ezzel önmaga sem üresedik ki.

_{Nyírlugosi koszorú a templom előtti téren}

A hatgyertyás adventi koszorú ma már a görögkatolikus templomokban is jelen van. A görögkatolikus többségű városokban, falvakban a főteret hatgyertyás óriás koszorú díszíti. Így van ez például Hajdúdorogon, Máriapócson, Nyírlugoson, ahol az egész település ünnepe az első majd a többi gyertya meggyújtása. Az adventi koszorú éppúgy része az egyéni, családi készülődésnek, mint az egyházi és nagyobb lokális közösség ünnepi készületének.

A készülődés ideje van. A nappalok egyre rövidebbek, hamar leszáll az este. Az ember a fényt keresi. Vegyük számba hány vasárnapunk van. Gyújtsuk meg gyertyáinkat sorban. S talán mi magunk is világítók gyanánt állhatunk a jászol mellé karácsony éjszakáján.

A szerző, Dr. Szabó Irén a Görögkatolikus Múzeum igazgatója.