Ma lenne 30 éves Isten influenszere, Boldog Carlo Acutis

Az ’internet védőszentje’, ’kiber-apostol’, ’Isten influenszere’: ő egy 15 éve elhunyt olasz fiú, Carlo Acutis. 1991. május 3-án született, és mindössze 15 éves korában, 2006. október 12-én halt meg, egy gyors lefolyású, agresszív leukémia következtében. „Mindig Jézussal egységben, ez az én életprogramom” – ez a mottó szerepel a tavaly októberben boldoggá avatott fiú honlapján, a Mária-jelenések és az Eucharisztikus csodák gyűjteményét (is) tartalmazó virtuális kiállítás kezdőlapján.

ma-lenne-30-eves-isten-influenszere-boldog-carlo-acutis

Hadd kezdjem egy személyes gondolattal: anyaggyűjtés közben olvastam, hogy Carlo Acutis a milánói Leone XIII jezsuita humán gimnáziumba járt. Meglepődve konstatáltam, hogy én épp ennek a középiskolának voltam cserediákja néhány osztálytársammal együtt a ’90-es években (akkor Carlo még egészen kicsi volt). Ez az információ új lendületet adott nekem, hogy közelebbről is megismerjem őt…

 

 

 

 

Carlo Acutis hétköznapi, mégis rendkívüli élete példaképül szolgálhat a fiataloknak, és most, amikor Magyarország a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készül, jó olyan tanúságtételeket látnunk, melyek középpontjában az Eucharisztia áll.

 

Carlo Acutis, miközben egy átlagos fiatal életét élte (iskolába járt, focizott, zenélt, kirándult, videójátékokkal játszott, honlapot szerkesztett, fotózott, nyomozós filmeket nézett, és maga is készített kisfilmeket), a beszámolók szerint különösen is vonzódott az eucharisztikus Jézushoz, napi szentáldozó volt, mindennap imádkozta a rózsafüzért, és programozási tehetségét arra használta, hogy a világhálón sokaknak bemutathassa az eucharisztikus csodákat. Saját állítása szerint az Eucharisztia volt az „ő autópályája a mennyország felé”.

 

Ferenc pápa szavait olvasva érthetővé válik, miért nevezik Carlót az internetezés védőszentjének:

„…igaz, hogy a digitális világ abba a veszedelembe sodorhat, hogy magadba zárkózol, elszigetelődsz vagy üres élvezeteket hajszolsz. De nem szabad megfeledkezni arról, hogy vannak olyan fiatalok, akik ilyen környezetben is találékonyak, és néha zseniálisak. Itt van a fiatal Tiszteletreméltó Carlo Acutis.

Ő az új kommunikációs technikákat az evangélium továbbadására, értékek és a szépség közlésére tudta használni.

Nem esett bele a csapdába. Látta, hogy sok fiatal, bár látszatra különböznek egymástól, valójában egyformák lesznek, mert az után futnak, amit a hatalmasok dobnak eléjük a fogyasztás és a kábítás mechanizmusai által. Így nem engedik kibontakozni az Úrtól kapott ajándékokat, nem adják ennek a világnak azokat a személyes és páratlan képességeket, melyeket Isten ültetett mindegyikükbe. Ezáltal történhet meg – mondta Carlo –, hogy »valamennyien eredetiként születnek, de sokan fénymásolatként halnak meg«. Ne engedd, hogy ez történjék veled!” („Christus vivit” (Krisztus él) kezdetű apostoli buzdítás, 104–106. ford. Diós István)

 

Carlo Acutist 2020. október 10-én Assisiben avatta boldoggá Ferenc pápa. Az olasz fiú, aki érezte, hogy fiatalon fog meghalni, egy videóüzenetet hagyott a szüleinek, amiben kérte őket, hogy majd Assisiben temessék el (farmernadrágban, tréningfelsőben, sportcipőben, kezében pedig egy rózsafüzérrel). Így is lett, ma a Szent Ferenc ruhái levetéséről (Spogliazione) nevezett Szűz Mária-templomban nyugszik, Szent Ferenccel együtt, akit példaképének tekintett.

 

 

Vajon miért volt neki annyira fontos Szent Ferenc? Milyen volt kisfiúként? Milyen csoda köthető a nevéhez? Miért készítette a virtuális múzeumot? A válaszok kiderülnek az alább idézett interjúkból, melyek Carlo édesanyjával, Antonia Salzanóval készültek.

 

Milyen kisfiú volt Carlo?

 

Carlót egész kicsi korától, már három-négy éves kisfiúként nagyon érdekelte minden, ami a templommal, a szentekkel, az evangéliummal kapcsolatos. Emlékszem, egyszer például egy templom előtt mentünk el, és ő be akart menni, hogy köszöntse a keresztre feszített Jézust, a tabernákulumot. Kirándulásokon is sokszor megállt: azért akart virágokat szedni, hogy elvigye a Szűzanyának… Azt akarta, hogy olvassuk neki a Szentírást, a szentek életét.

(2020. szeptember 26.)

 

Melyik csodát ismerte el a Szentek Ügyeinek Kongregációja?

 

Egy brazil kisfiúét, aki hasnyálmirigy-rendellenességgel született. A kicsinek gyakran voltak fájdalmai, hányingere, nem evett semmit. Az egyetlen megoldás a műtét volt, egy nagyon nehéz beavatkozás várt rá… Kilencedet hirdettek meg a templomban, melynek során Carlóhoz imádkoztak a kicsi gyógyulásáért. A kisfiú már a harmadik napon, akkor először, szilárd ételt kért, és ez nem okozott nála hasnyálmirigypanaszokat. Az orvosok megvizsgálták, és azt látták, hogy a hasnyálmirigy teljesen megújult. Ezek után az orvosok is támogatták a csodává nyilvánítási eljárást.

 

Carlo és Assisi között szoros kapcsolat van. Miért?

 

Carlo végtelenül egyszerű fiú volt, még úgy is, hogy egy jómódú nemesi családból származott. (…) Neki két pár cipő már túl sok volt. Segítenie kellett a szegényeket, arra gyűjtötte a zsebpénzét, hogy mindenkin segítsen, feleslegesnek tartotta, hogy sok holmija legyen. Lényegretörő volt. Ezért szerette Szent Ferencet. Vonzotta Szent Ferenc szegénysége, különösen az alázata. Ezenkívül pedig Szent Ferenc az Eucharisztia szentje, az Eucharisztiáé, melyet Carlo annyira szeretett.

 

Valóban, Carlo szerette azt mondogatni, hogy az Eucharisztia az ő autópályája a mennyország felé…

 

Jézus nagy alázata nem elsősorban az, hogy egy barlangban született, hanem az, hogy a megtestesülés által a végtelenből végessé lett. Ezt értünk tette, hogy megváltson minket. Carlo ezt úgy mondta, hogy ez a megtestesülés újra meg újra megtörténik, amikor részt veszünk a szentmisén.

Áldozáskor Jézus alázatra tanít minket. Carlo úgy tartotta, hogy nagy szükség van erre a túlzott ego társadalmában, fontosnak tartotta, hogy a boldogság ne a lájkoktól függjön.

Ma összeomlik az ember, ha nem nézik meg elegen az oldalát stb. Beszélnünk kell Istenről, mert ha saját magunkat helyezzük a középpontba, hamar érezni fogjuk a korlátainkat. A semmivel találjuk szembe magunkat. Carlo tudta, hogy a mi kincsünk ezen a földön az Eucharisztia.

 

Ezért is akart Carlo megvalósítani egy kiállítást az eucharisztikus csodákról?

 

Ezzel az ártatlan ötlettel pont azt akarta bebizonyítani, hogy valóban ott van Krisztus teste. A saját kevés erejéből kezdte, és most már az egész világon ismertté vált. Carlo a laptopjával evangelizált. Ebből világos, hogy amikor mindenki javára használjuk az internetet, akkor a világháló egy nagyon hasznos eszköz lehet.

 

Carlo édesanyjával, Antoniával (forrás: www.ekai.pl)

 

Ön Carlo édesanyja, senki sem ismerte őt Önnél jobban. Carlo számított vajon arra, hogy ennyi szeretetet kap az emberektől?

 

Nem is tudom… Carlo egy határtalanul rokonszenves fiú volt, remekül tudott másokkal kapcsolatot teremteni, ezt a különleges karizmát kapta Istentől. Rengetegen csodálták, egyszerűen meg tudta hódítani a szíveket, ebből következően sokan szerették. Igazán nagylelkű volt. Carlo minden este elment, hogy ételt és meleg innivalót vigyen a szegényeknek, hálózsákokat, takarókat vásárolt. (…) „Kevesebb én, hogy több teret adjak Istennek”, mondta mindig a fiam.

 

Hogy viselte Carlo a betegséget? Csak 15 éves volt, amikor meghalt, és tényleg pár nap alatt történt…

 

Carlo mindig mondta nekem, hogy fiatalon fog meghalni, és tényleg: ő mindig fiatal marad. A betegség rettentő gyorsan zajlott le, egy egyszerű influenzának hittük, aztán néhány nap múlva már nagyon komoly gyengeség lett úrrá rajta. Elvittük az ügyeletre, ott rögtön vért vettek tőle, és megkaptuk a diagnózist: agresszív leukémia. Rögtön közölték vele. „Az Úr szép ébresztőt fújt nekem”, mondta, és már tudta, hogy a kórházból nem fog élve kijönni.

De ő ott is csak a nővérekért, az orvosokért aggódott, rájuk gondolt. Így élt: mindig másokra gondolt.

Az az emlékem róla, hogy derűsen aludt el, mosollyal az arcán. A halála egy Isten felé forduló élet megkoronázása volt.

(2020. június 19.)

 

Antonia elmondta, Carlo azt ígérte neki, sok jelet fog küldeni. Egy ilyen jel volt az is, amikor Carlo álmában üzent az édesanyjának, hogy újra anya lesz. És valóban: a halála után négy évvel kistestvérei születtek, egy ikerpár: Francesca és Michele. Személyesen már nem ismerhették bátyjukat, de ismerik őt fotókról és mindabból, amit a szüleik mesélnek nekik róla. Az ikrek is élen járnak az imádságban: a rózsafüzért mindennap együtt mondják, és anyukájuk egy helyütt azt mesélte, ilyenkor azon veszekszenek, melyikük legyen aznap az előimádkozó.

Antonia arról is beszámolt, hogy Carlo az édesapját és őt is bevonta az eucharisztikus csodákról készülő kiállítás tervezésébe (az elkészítés folyamata mintegy két és fél év volt). Carlo arra kérte őket, hogy ahova csak lehet, utazzanak el, mert meg szeretné ismerni a helyszíneket. Így is tettek, e célból sok helyre eljutottak. Carlo különösen szerette a Mária-jelenések helyszíneit: sokat jelentett neki Lourdes, Fatima.

 

A ’kiber-apostol’ virtuális kiállításai

 

A világhálón ma is elérhetőek a közel 15 éve elhunyt Boldog Carlo Acutis kiállításai.

A hét nyelven is olvasható carloacutis.com honlapon négy virtuális kiállítást találhatunk, melyek az internetnek köszönhetően a föld minden részéről látogathatóak. Nekünk, magyaroknak érdekes adalék, hogy a „Szűzanya felhívásai – Mária-jelenések és kegyhelyek a világban” című mappában megtalálható két magyarországi kegyhely is: Máriapócs és Győr. Mindkét helyszínről fotókat is láthatunk, és elolvashatjuk a könnyező Szűz Mária-ikonok részletes történetét.

 

 

miracolieucaristici.org honlapon magyarul is olvasható mind a 136 jelentős eucharisztikus csoda, melyeket elismert az egyház. A beköszöntőből idézünk:

„Carlo mindig igyekezett szentáldozáshoz járulni, mert az volt a meggyőződése, hogy »az Oltáriszentségben jelen lévő Krisztus előtt állva szentté leszünk«. Carlo gyakran feltette magának a kérdést: miért van az, hogy az emberek kilométeres sorokban állnak órákon át, hogy bejussanak egy rock koncertre vagy egy filmre, de sosem látunk ilyen hosszú sorokat az Eucharisztiában jelen lévő Krisztus előtt.

Azt mondta, az emberek nem tudják, mi hiányzik nekik, mert ha tudnák, a templomok úgy megtelnének emberekkel, hogy be se férnénk.

Szenvedélyesen ismételgette, hogy az Oltáriszentségben Krisztus éppúgy jelen van, mint 2000 évvel ezelőtt, az apostolok idejében; és hogy akkoriban, ha valaki találkozni akart Krisztussal, sokat kellett utaznia, szemben velünk, akik ma sokkal szerencsésebb helyzetben vagyunk, hiszen akármelyik közeli templomban megtalálhatjuk Őt.”

 

Még egy példa arra, hogy Carlo Acutis milyen hatással van az utókorra: szívügye volt a szegények segítése, ez él tovább egy új kezdeményezés, a TUCUM applikáció révén. A ’tucum’ eredetileg egy (tucum-pálmából készült fekete) gyűrűnek a neve, amelyet a brazil őslakosok hordtak, a testvériséget kifejezve, később pedig ez lett a szegénység elleni harc szimbóluma. Egy testvérpár, a Salvia-fivérek tervezték meg az applikációt (A.P.P., ’Acuti Pro Pauperibus’ – ’Találékonyan a szegényekért’), melyhez csatlakozva az adományozók feltölthetnek egy összeget (akár csak egy kávé árát, akár nagyobb tételt), a rászorulók pedig ennek segítségével tudnak fizetni. Olaszországban már több városban is használják az applikációt, a http://appacutis.it weboldalán pedig térképet is találunk, ahol a városokra kattintva látható, mely üzletek csatlakoztak a projekthez. Ezek köre még bizonyára bővülni fog a jövőben.

 

 

Az emlékezést Boldog Carlo Acutis néhány mondásával zárjuk:

 

„A rózsafüzér a legrövidebb létra, amin feljuthatunk a mennybe.”

„Miért aggódnak annyit az emberek a testük szépsége miatt, és miért nem aggódnak a lelkük szépségéért?”

„A mi célunk a végtelen kell, hogy legyen, nem a véges. A végtelen a mi otthonunk. a mennyország az idők kezdete óta vár ránk.”

„Csak az lesz igazán szabad, aki Isten akaratát teszi.”

„A bűn az egyetlen dolog, amitől igazán félnünk kell.”

„A szomorúság az, amikor saját magunkat nézzük, a boldogság pedig az, amikor Isten felé fordítjuk a tekintetünket.”

„Boldogan halok meg, mert az életemből egy percet sem fecséreltem olyan dolgokra, amik nem tetszenek Istennek.”

„Az Úr mindenki számára kinyitja a mennyország kapuit.”

Fotó: cittanuova.it, carloacutis.com

Forrás: carloacutis.com, appacutis.it, cittanuova.it, famigliacristiana.it, assisinews.it, Ferenc pápa Krisztus él kezdetű apostoli buzdítása (Szent István Társulat, Bp. 2019)

Legújabb könyveink: