Maria Voce Emmaus visszatekint: interjú a leköszönő elnökkel

Hogyan élte meg Maria Voce, hogy Chiara Lubich halála után ő lehetett az első elnöke a Fokoláre Mozgalomnak? Január 27-én a Vatican News-nak adott interjújából közlünk részleteket. Beszél a Ferenc pápával való összhangjáról és a Mozgalom jelenlegi helyzetéről is.

maria-voce-emmaus-visszatekint-interju-a-lekoszono-elnokkel

Minden bizonnyal nem kis feladat egy ilyen nagy és összetett mozgalom vezetése, mint amilyen a Fokolár, amihez a világon 182 országban kétmillió ember tartozik. A most leköszönő elnök, Maria Voce a Vatican News mikrofonja előtt beszél arról, miket élt át a mozgalom élén töltött 12 évben.

 

 

 

 

Örömök és fájdalmak, sikerek és talán olykor kudarcok, korlátok és lehetőségek: általában ebből áll össze a mozgalom élete, és ez igaz az utóbbi évekre is. Ha most összefoglalóan kellene jellemeznie, hogy írná le a mozgalom jelenlegi helyzetét?

 

Egy fának látom, amely lehullatta talán kissé a leveleit, kissé őszies képét mutatja, de a gyökere eleven és erős. Ez a gyökér magában tartja az életnedvet, és táplálja a fa magvait, melyek már szétszóródtak az egész világon, minden földrészen. Továbbra is képes ezeket táplálni: valóban azt látjuk, hogy számos helyen a magok már kicsíráztak, és szárba is szökkentek. Talán most a telet látjuk, a tél hidegét érezzük, de a magok télen fejlődnek a földben, hogy aztán tavasszal virágot hozhassanak, és én azt hiszem, hogy ez a fa már készül a Mű új tavaszára.

 

Ferenc pápa és a Fokoláre Mozgalom: nyilvánvalóan nagy az összhang a párbeszédre való nyitottságban, és abban, hogy egy új világ építésének szükségességét hangsúlyozzák. A mozgalmat különösen is megszólíthatta a pápa felhívása az emberi család testvériségére, hiszen már régóta párbeszédet folytat más vallások híveivel és nem hívőkkel is. Ön hogy látja, mit adhat ehhez a törekvéshez a mozgalom?

 

Lényegi hozzájárulást tudunk adni, hiszen Chiara számára ez a kezdetektől nagyon fontos volt: természetesen éppen a Szentlélektől kapott karizmája ösztönözte arra, hogy minden személyhez, akivel csak találkozott, úgy forduljon, mint testvérhez. És így is tett, bárkiről is volt szó, elsősorban a katolikusokkal – az őt kihallgató püspökökkel és papi méltóságokkal éppúgy, mint a trentói szegényekkel, ahogy ezt a közelmúltban bemutatott filmben is láttuk –, de így tett akkor is, amikor más egyházakhoz tartozókkal találkozott, vagy más vallásúakkal, vagy éppen olyanokkal, akik nem voltak vallásosak.

Chiara mindenkiben testvért látott, és így is bánt velük. Ezt tanította nekünk is, és ez meg is maradt a Mozgalomban: máig látjuk, micsoda rendkívüli erő rejlik ebben.

Láttuk ezt most, a nagygyűlést előkészítő időszakban is, amikor a mozgalomhoz tartozó más felekezetűek és más vallásúak, sőt a vallásos meggyőződés nélküli, de jóakaratú emberek főszereplőkként tanúskodtak a szeretet hatalmáról. Arról, ami képes kapcsolatokat szőni minden szinten, ami képessé tesz a konfliktusokon való felülemelkedésre, ami képessé tesz arra, hogy különböző vallású emberekkel együtt beszélgessünk, imádkozzunk, együtt keressük az élet értelmét, vagy a világjárvány tanulságait. Együtt gondolkodunk velük azon, hogy hogyan élhetünk a többiekért, milyen szolidaritási akciókat tudunk indítani.

 

Láttuk ezt bölcsességgel teli szavaikból, abból, ahogy a mozgalom kezdeményezéseire figyeltek, a nagygyűlés előkészítésébe való aktív bekapcsolódásukból, javaslataikból, életükből. Hiszen nyilvánvalóan őket is ugyanaz a Szentlélek inspirálja, hiszen Ő határoktól, korlátoktól függetlenül működik. Tehát úgy látom, ez az, amivel mi hozzá tudunk járulni, és ezt a pápa is érzi, számít rá. De nemcsak a pápa, hanem az egész egyház és az egész világ, hiszen mindenki érzi, mekkora szükség van erre a testvériségre, és tudjuk, hogy a mozgalomnak különleges kegyelme van, hogy ezt építse éppen a Chiarán keresztül kapott egység karizmája által.

 

A kapcsolatokról szólva… nemrégiben egy nagyon súlyos kijelentést tett, azt mondta, hogy a mozgalomnak rá kell ébrednie, hogy Isten nemcsak Szeretet, hanem Szentháromság is.

 

Hát persze, hogy Isten Háromság, ami azt jelenti, hogy Isten önmagában is kapcsolat. Vagyis mindenkinek, aki keresi Istent, kapcsolatokat kell építenie, és én azt gondolom, nincs olyan ember, aki ne keresné Istent: valaki talán az igazságot keresi, és Isten igazság is, más talán a szépséget, de Isten szépség is, megint más talán a jóságot keresi a világban, de Isten jóság is.

Isten mindaz, ami után az ember vágyakozhat, és rá is találhat, ha kapcsolatokat épít. Erre pedig mindenki képes, mert mindenki Isten képére és hasonlatosságára lett teremtve, azaz a Szentháromságos Isten képére és hasonlatosságára.

A szabályzat szerint Mária Műve elnöke mindig egy nő lesz. Azt hiszem, a mozgalom egyike azon kevés szervezetnek, ahol, mondhatnánk, előnyt jelent nőnek lenni. De példamutató lehet ez a civil társadalom és az egyház számára is…

 

Bevallom, zavarba hoz ez az „előny” szó, mert őszintén szólva, egy ilyen mozgalom fejének lenni, mint a mienk, tényleg azt jelenti, hogy elsőnek kell lenni a szolgálatban, elsőként kell a szeretet tetteit megsokszorozni, elsőként kell szembenézni a kihívásokkal, és bármi is legyen az, Isten és a testvérek segítségével elsőként kell legyőzni ezeket.  Tehát, lehet, hogy bizonyos értelemben előny, hogy megválaszthatóak vagyunk erre a posztra, de úgy érzem, mi nem ebben a lelkületben éljük ezt meg. Úgy látom, a fokolarinák, akik közül az elnök kikerülhet, inkább a szeretet szolgálatának szellemében gondolnak erre a lehetőségre, és a Mű javát keresik, amit mindenki azzal a szeretettel akar szolgálni, ahogy Chiara szerette, vezette és szolgálta.

 

Igen, az igaz, hogy ez egyfajta tanúságtétel az egyenlőségről, a mélyen megélt testvériségről, az egyenlő méltóságról, ami túlmutat a nemi különbözőségen, amit Isten hozott a földre, amikor az embert saját képére, férfinak és nőnek teremtette.

 

Vagyis ennek az egymást kiegészítő jellegnek tisztelni kell a különbözőséget, és mindkét félben az ajándékozási képességet kell erősítenie, ami persze eltérő, hiszen Isten két különböző lényt hozott létre, azzal a céllal, hogy együtt legyenek, és együtt alakítsák az emberiséget az ő képére és hasonlatosságára. Ilyen értelemben tekinthetjük ezt a tényt a haladás jelének, és ez egyre jobban előtérbe is kerül az egyházban és a társadalomban egyaránt, de azt hiszem, nem másról van szó, mint az egyház máriás profiljának kirajzolódásáról. Ez a profil azt jelenti, hogy Mária nő, anya, de királynő is, és Fiával együtt az egyház alapítója a Kálvárián, az emberiség társmegváltója, az egység forrása mindenki számára. Ebben az értelemben valóban igaz, hogy ezzel az előnnyel büszkélkedhet a mozgalom, és mintegy úttörőként felkínálhatja példáját az egyháznak és a világnak.

 

Mit kíván Maria Voce Mária Művének a jövőre?

 

A Műnek, akárcsak Chiara, azt kívánom, hogy maradjon maximálisan hűséges az Evangéliumhoz. Ez a hűség hősiességet is kívánhat, mert hűség kell az Evangélium konkrét megéléséhez. Azt mondanám a Műnek, hogy folytassa útját hűségesen az Evangéliumnak ahhoz az igéjéhez, amit Isten úgy akart kimondani, hogy ezt a karizmát a földre küldte: ez az ige pedig az „egység”. Azt kívánom tehát, hogy a Mű hűséges legyen ehhez az egységhez, a teljes egységhez, továbbá képes legyen a Szentháromság mintájára megélni a kapcsolatokat, úgy, hogy tanúságot tehessen a világ előtt arról, hogy Isten létezik. Azt kívánom, hogy a Mű még szélesebb körben vigye a testvériséget az egyházba és a világba, hogy így hozzájáruljon Jézus imájának megvalósulásához: „Atyám, legyenek mindnyájan egy.”

Forrás: www.vaticannews.va (www.focolare.org)

Fordította: Paksy Eszter

Legújabb könyveink: