Életige – június. Az e havi életige arra irányítja a figyelmünket, hogy keresztények arra vannak meghívva, hogy tanúságot tegyenek a testvériség szépségéről, amelyben felismerjük egymás szükségleteit, és működésbe lép a ...
Vigasztalan Mária
Nagyszombat a csönd napja. Jézus meghalt. Mária karjaiban holtan fekszik, majd sírba helyezik. Szombaton mindenki a házába húzódik. Vajon mit élt át Mária? Az ő fájdalmáról elmélkedünk, az anyáéról, aki elvesztette fiát, akiért egész életét szentelte.
Túl keveset gondolunk Mária „passiójára”, a tőrökre, amik átjárták a szívét, arra a rettentő elhagyatottságra, amit a Golgotán érezhetett, amikor Jézus másokra bízta őt…
Mindez talán amiatt van, hogy Mária túl jól tudta lágysággal, fénnyel, csenddel leplezni fájdalmas, kétségbeesett agóniáját.
Pedig nincs az ő fájdalmához hasonlatos…
Ha egy napon szenvedéseink elérnének egy bizonyos határt, ami ellen minden tiltakozna bennünk, mert „passiónk” gyümölcsét vennék ki a kezünkből, s még inkább a szívünkből, akkor jusson eszünkbe Mária.
Az ő visszafogottságával válhatunk kissé hasonlatossá hozzá, így rajzolódik ki jobban a lelkünkben Mária alakja. A szépséges Máriáé, mindenki édesanyjáé, aki Isten akaratából mindenkitől elszakíttatott, legfőképpen saját fiától.
A Vigasztalan Szűzanya a legtökéletesebb szent.
Szeretném újraélni a gyötrelmeit.
Szeretném, ha úgy tudnék egyedül lenni Istennel, mint ő, abban az értelemben, hogy még ha testvérek között vagyok is, érezzem a késztetést, hogy az életemből bensőséges párbeszédet teremtsek a lelkem és Isten között.
Isten pillanatán kívüli szavakat, gondolatokat, tetteket kell elpusztítanom, hogy azután a nekik fenntartott pillanatba foglalhassam őket.
A Vigasztalan Szűzanya a szentség bizonyossága, az Istennel való egység örök forrása, örömtől túlcsorduló edény.
Vigasztalan Szűzanya!
Íme az én „Heurékám”! Igen, megtaláltam. Megtaláltam az utat.
-
-
Olvasóink támogatásának köszönhetően ez a cikkünk is ingyenesen hozzáférhető. Ha tetszenek írásaink, oszd meg őket barátaiddal, iratkozz fel heti hírlevelünkre, legyél te is a támogatónk!
Fotó: Mater Dolorosa, 17. sz. (Wikimedia Commons)
Forrás: Chiara Lubich: Az egység lelkisége. Új Város, Budapest. 2020. 212-213.o.