„Be kellett látnunk, hogy felróható mulasztásaink vannak” – Jesús Morán a szexuális visszaélésekkel való szembenézésről

2020. október 16-án bejárta a francia sajtót, miszerint Jean-Michel Merlin, a Fokoláre Mozgalom egykori megszentelt tagja, franciaországi lakos, kiskorúakkal szemben visszaéléseket követett el. Az esetről még januárban kérdezte a focolare.org Jesús Morán Cepedanót, akit 2021. február 1-én a mozgalom nagygyűlése újraválasztott a mozgalom társelnökének. Az Általános Szabályzat szerint a társelnök felel az erkölcsi és fegyelmi kérdésekért.

  • Lorenzo Prezzi és Marcello Neri

    2021. február 23.

be-kellett-latnunk-hogy-felrohato-mulasztasaink-vannak-jesus-moran-a-szexualis-visszaelesekkel-valo-szembenezesrol

Miközben már évek óta terítéken van a Fokoláre Mozgalmon belül is a különböző visszaélések feltárásának igénye, és az elkerülésükre bevezetendő procedúrák kidolgozása, csak a legutóbbi időben derült fény egy a nyolcvanas években megesett súlyos esetre. Egy francia fokolarinó, Jean-Michel Merlin a jelen ismereteink szerint mintegy harminc alkalommal zaklatta szexuálisan a közösségben rá bízott kamaszkorú fiatalokat. Noha már a 90-es évek közepén érkezett erről feljelentés, és el is távolították őt a fiatalok közeléből, ez kevésnek bizonyult. Az egyházban beindult folyamatok hatására 2019-ben újra előkerült Merlin ügye, és alaposabb kivizsgálás indult. Ennek keretében Jesús Morán, a mozgalom akkori és azóta újraválasztott társelnöke Franciaországban találkozott az áldozatokkal és elindítottak egy független szakértői vizsgálatot is. 2020. október 22-én Maria Voce akkori elnök sajtóközleményben kért bocsánatot minden áldozattól, majd a 2021. január 24. és február 7. között megrendezett nagygyűlés is foglalkozott az üggyel, és szintén „mély fájdalommal” kért bocsánatot azoktól, akik „testi, szexuális, hatalmi vagy lelkiismereti” visszaélés áldozatai lettek. Annak érdekében, hogy ezzel kapcsolatban ne maradjon bizonytalanság, a Fokoláre új elnöke, Margaret Karram, az újraválasztott társelnökkel, Jesús Moránnal együtt négy pontban cselekvési programot nyújtott be a nagygyűlésnek, amely a testületek és a vizsgálati eljárások felülvizsgálatával kezdődik, majd pedig újból megvizsgálnak minden esetet, amelyről bármilyen módon tudomást szereztek vagy szereznek.
Az alábbi interjú még a nagygyűlés előtt, 2021. január 20-án készült Jesús Moránnal.

 

 

 

 

Ön mint a Fokoláre Mozgalom társelnöke, tavaly szeptember 18-án Nantes-ban (Franciaországban) találkozott a visszaélések áldozataival. Elmesélné, mi történt, és mi volt az ön reakciója?

 

Három személlyel találkoztunk azok közül, akik Jean-Michel Merlin, francia fokolarinó molesztálásának áldozatai voltak. Ezt a találkozót megelőzően már évek óta tartottuk a kapcsolatot velük, próbáltuk felmérni a helyzetet, és levonni a lehetséges következtetéseket, és arra törekedtünk, hogy igazságosan járjunk el az ügyükben. Ez egy nagyon megrázó tapasztalat volt, mindnyájunk számára, akik ott jelen voltunk a mozgalom képviseletében, engem személy szerint különösen is megérintett, hiszen itt azoknak az éles és tiszta fájdalmával találkoztunk, akik a zaklatást a maga nyersességében elszenvedték.

 

Nem most először találkoztam visszaélések áldozataival, de korábban nem volt ilyen intenzív élményem a fájdalommal kapcsolatban. Ezenfelül valóban nagy keserűség volt számunkra az, amikor be kellett látnunk, hogy felróható mulasztásaink vannak – különösen a Merlin-ügyet illetően. Ez vonatkozik úgy az áldozatok kísérésére, mint az adott helyzetért való felelősségvállalásra. Vonatkozik arra is, hogy mi, mint mozgalom, nem tájékozódtunk helyesen – és vonatkozik arra is, hogy későn kezdtünk megfelelő lépéseket tenni az ügy elrendezése érdekében.

 

Ez a tapasztalat szerintem vízválasztónak tekinthető: az áldozatokkal való személyes kapcsolatfelvétel nyomán most már nagyon másképp látjuk ezt a drámát. A nantes-i találkozás után még nagyobb hangsúlyt kap az a munka, amelynek során a mozgalmon belül elkövetett visszaélések eseteire szabott intézkedéseket hozzuk meg.

 

Szót kért az elnök, Maria Voce, és elmondta, hogy teljes tisztánlátást szeretne. Milyen esetekben?

 

Mária Műve statútumai szerint a társelnöknek kell gondoskodni róla és garantálni, hogy a Mű tevékenysége és belső élete megfeleljen az egyház hitének, erkölcsi és fegyelmi követelményeinek. Ezt a sajátos feladatot az elnökkel való egységben és teljes egyetértésben kell végeznie. Ennek értelmében Maria Voce már évek óta figyelemmel kísérte, és mindig támogatta a munkámat. Volt két olyan különleges alkalom is, amikor együtt nyilatkoztunk.

 

Először 2019. március 26-án, amikor együtt írtunk egy levelet a mozgalom valamennyi tagjának: ebben nyilvánosan elismertük a mulasztásainkat. Elismertük a tényt, hogy a Mária Művében történt belső vizsgálat során is igazolódott a zaklatás. Megerősítettük, hogy kötelességünknek érezzük, különösen az áldozatokkal szemben, hogy jóvátegyük mindazt, amit helyre kell hozni.

 

A második alkalom nem olyan régen egy világméretű videós körkapcsoláson történt: ezen együtt kértünk nyilvánosan bocsánatot mindenkitől, akik visszaéléseket szenvedtek el a Fokoláre Mozgalomban – itt egyaránt gondoltunk a kiskorúak szexuális zaklatására és a hatalmi visszaélésekre is.

 

Milyen hatással volt ez a fokolárok és a mozgalom tagjaira, akik így tudomást szereztek a zaklatási esetekről?

 

Sokan el sem akarták hinni, össze voltak zavarodva: nagy hatást keltett, mert nagyon sok ember számára elképzelhetetlen volt, hogy ilyen rendkívül fájdalmas dolog megtörténhet egy olyan mozgalomban, amelyben a kölcsönös szeretet és a kapcsolat van fókuszban. A visszaélés minden formájával merőben ellentétes irányba mutatnak a mozgalom alappontjai, mint például Jézust látni a másikban, élni az egységet, ezek alapján tehát el se tudták képzelni, hogy a mozgalmon belül zaklatásnak legyen valaki kitéve.

 

A Fokoláre Mozgalom tagjainak fájdalmas folyamat volt a belépés oda, amit Sziénai Szent Katalin az „önismeret házának” nevezett: ennek során fény derült az alkalmatlanságunkra, akár csak ha azt nézzük, mennyire sikerült életre váltani az egységet, a karizmát. Azonban egy olyan alapvető folyamatról van szó, amelyben az alkalmatlanság felismerése után, a naivitást levetve újra útnak indulunk, bizalommal Isten és az emberek felé. Ez volt sokak tapasztalata a mozgalomban – ezt írták és mondták is nekünk.

 

A mozgalom francia felelőseinek a lemondása és a nagy port kavart Jean-Michel Merlin-eset azt mutatja, hogy vannak gyenge pontjai a belső képzési eljárásoknak?

 

Igen, ez nyilvánvaló, utaltam is erre nemrég egy közleményben, amit a mozgalom tagjainak szántam: ezeket a visszaélési eseteket nézve nyilvánvaló, hogy nem teljesen jók a képzési tervek. Tehát a képzés minden fázisát gondosabban ki kell dolgoznunk, és nagyobb figyelmet kell fordítanunk az emberekre.

 

Különösen fontos, hogy komoly hivatástisztázást végezzünk – és itt nem csak az Istennek szenteltekre gondolok, hanem mindenkire, aki a hivatásának érzi, hogy komolyan elköteleződjék a mozgalomban.

Fontos másrészt, hogy jobban figyeljünk oda és kísérjük azokat, akikre felelős szerepet bízunk, biztosítsuk továbbá a mindenre kiterjedő képzést, figyeljünk arra, hogy legyen megfelelő kapcsolatteremtő készségük, tudjanak meghallgatni és befogadni, tiszteljék a másik embert. Mindezekre gondolva, ki kell dolgoznunk annak mikéntjét, hogy hogyan ellenőrizzük a képzési folyamatot.

 

Az a benyomásom, hogy éveken át teljes bizalommal voltunk a lelkiség és a karizma ereje iránt, de néha emiatt valahogy nem vettünk számításba bizonyos emberi tényezőket, amikre most, hogy már tudjuk ezt, jobban oda kell figyelnünk. Figyelni fogunk ezekre, méghozzá úgy, hogy közben szemmel tartjuk a tudományos fejlődést és az egyház lépéseit, amiket ezen a területen tesz.

 

Amikor elhárulnak az akadályok a tanúságtételek előtt, egyre többen jelentkeznek tanúskodni. Ön szerint ez előfordulhat a mozgalomban, tehát a Merlin-eset után érkezhetnek újabb feljelentések zaklatás miatt?

 

Igen, tisztában vagyunk ezzel, és készülünk rá, mivel valóban érkeznek más feljelentések is, és ezekben az esetekben el kell végezni a szükséges felülvizsgálatokat. Vannak helyzetek, amikor kapcsolati feszültségről és konfliktusokról van szó, amikor tehát nem igazolódik vissza a valódi zaklatás; van azonban olyan is, amikor tényleg visszaélés történt, és mi nem tudtunk róla. Itt az esetnek kijáró figyelemmel és fegyelemmel kell eljárni. Egy úgynevezett „emlékezet megtisztítása” folyamatról van szó, amit alázattal és reménnyel szeretnénk megélni.

 

Milyen eszközeik vannak, amik választ hozhatnak a mozgalmon belül átélt visszaéléseket illető feljelentésekre?

 

Két bizottságunk foglalkozik ezekkel a helyzetekkel: az egyik a Bizottság a kiskorúak és a sebezhető személyek jólétéért és védelméért, amely már működik néhány éve, a belső szabályzatát nem is olyan rég néztük át, aztán van egy másik bizottság, amely független a mozgalom vezetői apparátusától, ez a felnőttek védelméért dolgozik, azokért, akik hatalmi visszaélések áldozatai, melyek esetenként akár szexuális zaklatással is együtt járnak.

 

Ez a második bizottság nem olyan régóta működik, és kevesebb tapasztalattal is rendelkezik, mint az első. Körülbelül négyévnyi munka után, a mostanáig szerzett tapasztalatok alapján épp ezekben a napokban fogalmazzák meg a statútumot, amely nyilvános lesz, amint végleges formát ölt.

 

Központi szinten ez a két eszközünk van; a kiskorúak védelmét illetően vannak ezeken kívül regionális bizottságok is. Lehetséges, hogy a nagykorúakra vonatkozóan is ez lesz az irány, együttműködésben a központi szervekkel. A munka közben folyamatos párbeszédben vagyunk a Világiak dikasztériumával, mert érezzük, hogy javítani kellene az eljárásokon, azzal a céllal, hogy világos legyen, hogyan lehet ezekhez a szervezetekhez fordulni, és a különböző, kimondottan a visszaéléseket tárgyaló eseteket hogyan lehet ellenőrizni.

 

Felügyelő szervekre is szükség lenne minden szinten. A kiskorúak védelmét ellátó bizottsághoz már tartozik ilyen. Ezekben a felügyelő szervekben lesznek nem a mozgalomhoz tartozó tagok is, hogy így biztosítsuk az átláthatóságot.

 

Mondana valamit arról a megbízásról, amit a GCPS brit tanácsadó cég kapott, hogy kivizsgálja a mozgalmon belül elkövetett lehetséges visszaéléseket?

 

Az áldozatokkal együtt hoztuk meg ezt a döntést, amikor Nantes-ban találkoztunk. Ott ők azt kérték, hogy egy teljesen független bizottság végezze el a kivizsgálást. Független legyen, méghozzá nem csak a Művet irányító apparátustól – akkor is, ha a tagjai nem töltenek be vezető szerepet –, hanem magától a Műtől is, tehát a vizsgálóbizottság tagjai a mozgalmon kívül álló személyek legyenek.

 

Néhány hónapos kutatás után ráleltünk erre a brit cégre, amely pillanatnyilag csak a Merlin-üggyel foglalkozik – ezt súlyossága és példának állítása is indokolja. Majd meglátjuk a dolgok alakulását, most adtuk nekik a megbízást, így most kezdődik a közös munka. A vizsgálati szakasz valószínűleg egy évet fog igénybe venni: egyrészt ennyi a tények feltárása, hiszen látnunk kell, mennyi visszaélés is történt valójában; másrészt azért is, hogy meghozhassuk a helyes döntéseket, és vállaljuk ezekért a felelősséget.

 

Mi az áldozatok szerepe ebben a belső vizsgálatban?

 

Rendkívül fontos szerepük van: részt fognak venni a nyomozásban, amivel a GCPS Consulting céget megbíztuk, különös tekintettel az operatív teendők leírására. Folyamatosan tartjuk az áldozatokkal a kapcsolatot, ezekben a hónapokban minden lépésről tájékoztattam őket, amiket mi, mint mozgalom tettünk. Az áldozatok tehát a teljes folyamatban részt vesznek, és mindig minden esetben, amennyire csak lehet, kapcsolatban maradunk.

 

Január végén lesz1 a mozgalom következő nagygyűlése, tervben van, hogy ezekről tájékoztatják a résztvevőket?

 

Igen, a visszaélések témája benne lesz a nyitóbeszédben, amikor az elnök az elmúlt hat éves időszakról szóló beszámolóval nyitja meg a nagygyűlést. Tervezünk egy ad hoc beszédet is a társelnök részéről. Azt mondhatjuk tehát, hogy a nagygyűlésen nem csak bemutatjuk a témát, hanem közösen megvitatjuk és mélyebbre is fogunk ásni.

 

Ön kihangsúlyozta, hogy nagyon bíztak Chiara karizmájában, ez a bizalom a Chiara Lubichról január elején bemutatott tévéfilm alapján a nagyközönség számára is nyilvánvaló lett. Ez az örökség most megújul, próba elé van állítva: mi a javaslata, a tárgyalt események tükrében hogyan történhet ez meg?

 

A Chiaráról szóló film, amely éppen azért, mert egy játékfilm, bár a műfaj korlátait és értékeit hordozza magában, nagy ajándék volt mindannyiunknak, különösen a mozgalom ifjabb tagjainak, akik nem ismerték a fiatal Chiara Lubichot. Úgy gondolom, ez a film nagyon jól ki tudta emelni az egység karizmájának igazi gyümölcsét, azt, hogy az evangélium igéi nyomán sokan az egyetemes testvériségért akartak, akarnak élni, és a hangsúly a közösségen, az emberiség felé nyitáson van, nagy figyelemmel a világ fájdalmai iránt. Azt hiszem, hogy ezek nagyon aktuális témák.

 

Egy játékfilmről beszélünk, de ez ösztönző erő lehet ahhoz is, hogy tovább haladjunk a karizma megtestesülése felé az egyházban és a társadalomban.

 

[1] Az interjú január 20-án jelent meg olaszul. A Fokoláre Mozgalom Nagygyűlésére 2021. január 24-e és február 7-e között került sor.

 

Magyarországon, ha valaki fiatalok szexuális zaklatásáról vagy bántalmazásáról akar bejelentést tenni, az alábbi elérhetőségen kapcsolatba léphet a Fokoláre Mozgalom gyermekvédelmi csoportjával: https://www.fokolare.hu/gyermekvedelem

Forrás: https://www.focolare.org/news/2021/01/20/focolari-e-abusi-uno-spartiacque/ - SettimanaNews

Fordította: Péterfi Eszter

Legújabb könyveink: