Egyetlen emberiség: a béke forradalmi útjai

_{Ferenc pápa és Margaret Karram, a Fokoláre Mozgalom (Mária Műve) elnöke}

Ezzel címmel tartották meg a Fokoláre Mozgalom Vallásközi Találkozóját Castel Gandolfóban, a mozgalom nemzetközi központjában. 480 résztvevő érkezett 40 országból, 12 nyelven követték a programokat és minden nagy világvallás képviseltette magát.

A május 31-e és június 4-e között megrendezett találkozó záróakkordja egy Assisi-be tett zarándoklat volt. Itt a béke városában, a Vallások a békéért találkozók helyszínén a sokvallású társaság ünnepélyesen elköteleződött a népek közötti béke, a testvériség, az igazságosság és a megbékélés mellett, ki-ki a maga vallás szerint.

Voltak köztük rabbik, imámok, katolikus papok, théraváda és mahájána buddhista szerzetesek, valamint zsidó, muszlim, keresztény, hindu, buddhista, szikh, bahái és tradicionális vallású világiak, mindenféle korosztályból.

A találkozót egy vallásközi munkacsoport szervezte, a program a béke legfőbb ajándékára összpontosított, mely most annyira veszélyeztetett.

„Hihetetlen tapasztalatot éltünk át, az isteni jelenlét és a családiasság légkörét egyszerre tapasztaltuk meg – meséli Rita Moussalem és Antonio Salimbeni, akik a Fokoláre Mozgalom Vallásközi Párbeszéd Központjának koordinátorai. – Amikor a programot megterveztük, nem tudtuk mi előtt állunk: a Szentföldet sújtó szörnyű konfliktus és a világ különböző részein fellángoló számos konfliktus még csak lappangott. Márpedig éppen most van a legnagyobb szükség a párbeszédre. Beszéltünk arról, milyen lépések vezethetnek el a békére, de a legnagyobb hangsúlyt a megélt konkrét tapasztalatok kapták. Az is igaz, hogy a másik különbözőségével való személyes találkozás tudja a leginkább átalakítani a polarizációt kapcsolattá.”

A felszólalók

Találkozás, meghallgatás, lépések a kiengesztelődés felé, a fájdalomban való osztozás jellemezték az összejövetelt, amely során szakértők által tartott előadások és kiscsoportos beszélgetések váltották egymást.

A témák: politika és nemzetközi diplomácia, gazdaság, mesterséges intelligencia és környezetvédelem, mindez a béke szemszögéből elemezve. Különböző kultúrákhoz, vallásokhoz tartozó szakértők szólaltak fel, álljon itt néhányuk neve: Pasquale Ferrara, nagykövet az Olasz Külügyminisztérium Politikai, Biztonsági osztályának vezetője, Marc Raphael Guedj főrabbi, Shahrzad Houshmand Zadeh muszlim teológusnő, Kezevino Aram professzorasszony, a Shanti Ashram indiai szervezet vezetője, Tiszteletreméltó Nivano Koso, a japán buddhista Rissó Kószei Kai mozgalom elnöke, Fadi Shedadé, a Rosetta Net program alapítója, az INCANN korábbi vezérigazgatója, Luigino Bruni közgazdász, Priya Vadida indiai filozófus, Adnane Mokrani muszlim teológus, Dicky Sofjan, a Nemzetközi Jog- és Vallástudományi Központ (International Center for Law and Religious Studies) indonéz származású professzora, Fabi Petito professzor, a Sussexi Egyetem docense és sokan mások.

_{Nivano Koso, a Rissó Kószei Kai mozgalom elnöke Margaret Karrammal}

„Ma a vallások rendkívüli fontossággal bírnak” – figyelmeztetett Pasquale Ferrara. „Hiába állítják a nemzetközi kapcsolatok realista szakemberei, a háború nem az emberiség normális állapota. A vallások az emberiség »kritikus lelkiismeretének« szerepét játszhatják, és jelezhetik, mik az igazi prioritások. Szükség van politikai képzelőerőre: új, kreatív és konstruktív módon kell tudnunk elképzelni a bolygónk jövőjét. Egy ma a nemzetközi kapcsolatokból igen hiányzó értéket kell ápolnunk, ez pedig a bizalom.”

Igen gazdagok voltak a személyes tanúságtételeket, projekteket, a különböző vallású emberek közötti együttműködéseket bemutató programpontok is.

Kihallgatáson Ferenc pápánál

Június 3-án Ferenc pápa a Szent Kelemen-teremben fogadta a résztvevők 200 fős delegációját.

Ferenc pápa beszéde elején Margaret Karramhoz fordulva biztosította őt imáiról a Szentföldért, Margaret szülőföldjéért. Margaret Karram így kommentálta: az országomért imádkozik, ahol két nép él együtt és mind a két nép szenved.

Majd beszédében a pápa méltatta a Chiara Lubich által megkezdett vallásközi párbeszédet: „Forradalmi út ez, ami nagyon jót tesz az egyháznak”. „Ez a tapasztalat a Szeretet Istenre mint alapra épül – jelentette még ki – s ez konkretizálódik a kölcsönös szeretetben, a meghallgatásban, a bizalomban, egymás befogadásában, és egymás identitásának tiszteletében.”

„Ezek a szavak egyfelől örömet adnak nekünk – értékelte a Szentatya szavait Margaret Karram, a Fokoláre Mozgalom elnöke, – másfelől érezzük a felelősségünket, hogy még többet tegyünk a békéért.  Ezért akarunk még inkább a párbeszéd kultúrájának terjesztésén, a személyekkel és a bolygóval való törődés szemléletmódjának erősítésén dolgozni. Ezen törekvésünket a Szentatya is megerősítette, amikor azt mondta, hogy a vallásközi párbeszéd szükséges feltétele a világ békéjének. Az ilyen sötét időkben, mint a most is, az emberiségnek közös térre van szüksége, ahol helye van a reménynek.”

Ferenc pápa beszéde a Szent Kelemen-teremben, 2024. június 3-án a Fokoláre Mozgalom Vallásközi Találkozójának résztvevőihez:

Kedves testvéreim és nővéreim, jó napot!

Üdvözlöm a Fokoláre Mozgalom elnökét, akinek azt szeretném mondani: imádkozom a hazádért, nagyon imádkozom, mert most szenved; és üdvözöllek mindannyiótokat, akik részt vesztek ezen a vallásközi találkozón. Köszönetet mondok azért a kitartásért, amivel Mária Műve előreviszi a Chiara Lubich által megkezdett utat a nem keresztény vallásúakkal, akik osztoznak veletek az egység lelkiségében. Ez egy forradalmi út, amely nagyon sok jót tesz az Egyháznak. A Szentlélek élteti ezt a tapasztalatot, mely mondhatjuk, hogy Krisztus szívében gyökerezik, az ő szeretet, kommunió és testvériség iránti szomjába.

Igen, a Lélek nyit új ösvényeket a párbeszéd és a találkozás előtt, s ezek néha meglepőek. Így történt ez, akárcsak ötven éve Algériában is, ahol egy olyan muszlim közösség született, mely teljes egészében a mozgalomhoz csatlakozott. Így volt ez Chiara Lubichnak a különféle vallások vezetőivel való találkozásai alkalmával is, amikor buddhista, iszlám, hindu, zsidó, szikh és egyéb vallási vezetőkkel volt együtt. Egy olyan párbeszéd indult akkor, amely a mai napig fejlődik, amint azt ti mostani jelenlétetek is bizonyítja.

Ez a tapasztalat a Szeretet Istenre mint alapra épül s ez konkretizálódik a kölcsönös szeretetben, a meghallgatásban, a bizalomban, egymás befogadásában, és egymás identitásának tiszteletében. Az idő előre haladtával növekedett közöttetek a barátság és az együttműködés, hogy együtt igyekezzetek válaszolni a szegények kiáltására, együtt gondoskodtok a teremtett világról, együtt dolgoztok a békéért. Ezen az úton járva nem keresztény testvéreitek és nővéreitek is osztoztak veletek Mária Művének lelkiségében vagy annak bizonyos gondolataiban és élik azokat saját népük körében. Velük túl is léptek a párbeszéden, testvéreknek érzitek magatokat, közös álmotok az egyesült világ, a különbözőségben megvalósuló harmónia.

Kedveseim, tanúságtételetek örömmel tölt el engem, vigasztal különösen ezekben a konfliktusokkal terhelt időkben, amikor a vallást sokszor eszközként használják a szembenállás fokozására. A vallásközi párbeszéd – éppen ellenkezőleg –, szükséges feltétele a világ békéjének és ezért  a keresztények és többi vallási közösség kötelessége. (Evangelii gaudium, 250.) Ezért bátorítalak titeket, hogy menjetek előre, mindig előre!

Az Úr áldjon meg mindannyiótokat. Mindannyiótokra árassza az Úr az áldását, mert ő mindannyiótokhoz közel van. Áldjon meg titeket az Úr! Ámen.