Ferenc pápa történelmi újítása: püspöki szinódus Isten egész népével

Ferenc pápa forradalmasítja a szinódus módszertanát: nem csupán püspökök gyűlése lesz a Vatikánban, hanem egy folyamat, amelyből a katolikusság világszerte kiveszi a részét. Egy kis szinódus-történelem; szinódusi naptár; a hívek és a püspökök szerepe a főtitkár nyilatkozatában.

ferenc-papa-tortenelmi-ujitasa-puspoki-szinodus-isten-egesz-nepevel

Alig fogunk egyet szusszanni a NEK után, tovább élhetjük világegyház-polgárságunkat, hisz októbertől egyházmegyéinkben életünkben először püspöki szinóduson „vehetünk részt”, akár az egyház világi tagjaiként is. A Vatikán májusban hirdette ki a 16. rendes püspöki szinódus naptárát, amelynek témája: „Egy szinodális egyházért: kommunió, részvétel és misszió”.

Változik a püspöki szinódus eddig megszokott menete, immár nem csupán egy két-háromhetes találkozóból fog állni, amikor a püspökök összegyűlnek a pápa körül. Szerves része lesz egy széleskörű konzultáció is, először egyházmegyénként, majd földrészenként, a püspökkari konferenciákon keresztül.

A gyűlés eredetileg 2022. októberére volt tervezve, ehelyett 2021. októbertől 2023. októberig fog tartani, egyszeri „esemény” helyett egy kétéves „folyamatként”.

 

 

 

 

Egy kis szinódus-történelem

 

Még tartott a II. vatikáni zsinat, mikor VI. Pál 1965. szeptember 15-én Apostolica sollicitudo kezdetű ú.n. motu proprio dokumentumával, megalapította a katolikus egyház püspöki szinódusának (etim.: görög σύνοδος – gyűlés szóból) intézményét, mint olyan, a pápa meghívására alkalmanként megrendezett néhányhetes üléssorozatot, melyen a világ püspökei – püspöki karonként ketten-hárman – egyfajta pápai tanácsadó testületként megvitatnak valamely, az egyházat érintő kérdést. A szinódusoknak a pápa és a püspökök közötti kapcsolat ápolása is alapvető célja.

Az 1967 óta 3-4 évente eddig megrendezett 15 rendes szinódus az egyes korosztályok és hivatások szerepével, képzésével, az evangelizációval és teológiai kérdésekkel foglalkozott.

Ezeken kívül mindössze három rendkívüli szinódust hívott össze azóta pápa, melyek közül a 2014. októberében megrendezett már tulajdonképpen a 2015. októberi, családdal foglalkozó rendes püspöki szinódus előkészítése volt, egy „szinódusi folyamat része[1]. Sokan emlékszünk a kérdőívekre, amelyek közösségeinkhez is eljutottak ennek kapcsán. A legutóbbi, 2018. évi, ifjúságról szóló szinódus előtti munkadokumentumnak pedig fontos kiindulópontja voltak a fiatalok online kitöltött kérdőívei és a szinódust megelőző találkozás a fiatalok képviselői és a pápa között. Tehát a püspökökön kívül a többi hívő, köztük a laikusok bevonása ebbe a – ha úgy tetszik – pápai konzultációba nem új keletű. Sőt, Ferenc pápának a szinódus rendjének megreformálásáról szóló „hivatalos” dokumentuma, az Episcopalis communio (Püspöki közösség) kezdetű apostoli konstitúció is már 2018. szeptember 15-én megjelent. Idén októbertől lehetünk majd minden reményünk szerint ennek megvalósulásának szemtanúi és szereplői. Csodálatos lehetőség lesz ez, hogy bekapcsolódjunk a világegyház véráramába.

Ahogy Mario Grech bíboros, a szinódus főtitkára mondja:

Maga az egyház Isten népe, és ez a nép, a keresztség okán, cselekvő alanya az egyház életének és missziójának”.

A fiatalokról szóló püspöki szinódus nyitó ülése, Vatican Media

 

A püspöki szinódus naptára

 

A szinódus megnyitása.  A szinódust október 9-10-én fogja a pápa a Vatikánban útjára indítani, amit ezt követően október 17-én vasárnap pedig minden püspök a saját egyházmegyéjében nyit meg.

 

1. Az egyházmegyei szakasz során (2021 októberétől 2022 áprilisáig) „Isten népével való konzultációra” kerül sor, a pápa már említett Episcopalis communio szavaival élve. A szinódus főtitkársága el fog küldeni egy Előkészítő anyagot, egy kérdőív és egy segédanyag kíséretében. Ugyanezeket a szövegeket kapják meg a vatikáni központi szervek és a Rómához közvetlenül tartozó egyházi intézmények (rendi elöljárói testületek, egyetemek, mozgalmak stb.).

Minden püspök kinevez az egyházmegyéjében egy felelőst (esetleg csoportot), a püspökkari konferenciával való kapcsolattartáshoz. A széleskörű konzultáció egy preszinodális gyűlésbe torkollik: ez lesz az egyházmegyei megkülönböztetés csúcspontja. Az egyházmegyei szakasz lezárása után minden egyes egyházmegye elküldi megfogalmazott gondolatait a püspöki karnak.

Ezután a püspöki karokon belüli megkülönböztetésnek az ideje következik. Az összegyűlt püspökök összegzést készítenek, melyet elküldenek a szinódus főtitkárságára, az egyházmegyék anyagaival együtt. Ezek alapján 2022. szeptemberéig a vatikáni főtitkárság megszerkeszti a szinódus első Munkadokumentumát.

2. A kontinensek szakaszában (2022 szeptemberétől 2023 márciusáig) főként erről az első Munkadokumentumról zajlik -gondolkodási folyamat az egyes földrészek kulturális sajátosságait figyelembe véve. Ezek igazi kontinensenkénti gyűlések lesznek, a püspökök és Isten népének más tagjai részvételével. Végül a szinódus főtitkársága elkészíti a második Munkadokumentumot.

2023 októberében kerül majd sor a Vatikánban a rendes püspöki szinódus ülésére.

 

Újdonság

 

Mario Grech máltai bíboros, a püspöki szinódus főtitkára a Vatican News-nak adott interjúban kifejti, miben áll az újdonság.

„A szinódusok története mutatja, mennyi jót tettek ezek a gyűlések az egyháznak, ugyanakkor az is látszik, hogy megérett az idő Isten népének szélesebb körű részvételére ebben a döntési folyamatban, mely az egész egyházra, és az egyház minden tagjára vonatkozik.”

Isten nem hagyja igazságának fénye nélkül népét és lehetővé teszi a hívőknek, hogy felismerjék azt.

 

 

A szinódus szélesebb körűvé tételének célja az odafigyelés erre, azaz az Isten népében élő sensus fidei-re, melyet Ferenc pápa gyakran említ, arra is utalva, hogy a tanítóhivatal és a hívek egymás meghallgatására és párbeszédre vagyunk meghívva.

Grech főtitkár szerint Ferenc pápaságának egyik legfőbb tematikája ez. „Nagyon helyesen sokan hangsúlyozzák, hogy az egyház Isten népe. De ami a pápa számára a leginkább jellemzi ezt a népet, az a sensus fidei, mely hit dolgában tévedhetetlenné teszi. Az egyházi tanításban és életben mindig is jelen volt ez a tan.

A II. vatikáni zsinat kimondta, hogy Isten népe részese Krisztus prófétai szerepének. Ezért kell meghallgatni, ehhez pedig oda menni, ahol él, a részegyházakhoz.

Ez a konzultáció az »ami mindenkit érint, azt mindenkinek meg kell vitatnia« ősi elven alapul”.

Grech bíboros még hozzáfűzi, hogy a VI. Pál által felállított struktúra „tökéletesítésre szorult”, és hogy „a főpásztorok tekintélyének megerősítése nem lehet általános módszer az egyházi kommunió megéléséhez, mert a kommunióhoz körforgásra, kölcsönösségre van szükség, a közös útonjárásra, tiszteletben tartva Isten népe tagjainak eltérő szerepeit… A szinódusi folyamat mindezt jól megmutatja.”

 

A bíboros arról is beszél, hogy nem demokráciáról van szó, populizmusról vagy valami ilyesmiről. A püspökök szerepe nem csökken, a megkülönböztetés feladata főként rájuk hárul. „Ne felejtsünk el legalább két dolgot. Az első, amit a pápa rendszeresen hangsúlyoz: hogy a szinódusi gyűlés nem parlament. Ha képviseleti vagy kvóta alapon működtetnénk, kockáztatnánk a konciliarizmus újraéledését, amely már jórészt a régmúlté. A második: A zsinat kimondja, hogy a püspökök »a részegyházak egységének kezdete és alapja«.

Véleményem szerint a folyamat ereje a konzultáció és a megkülönböztetés kölcsönösségében áll.”

Elgondolkodtató a „La Croix” katolikus napilap értékelése a közelgő püspöki szinódusról (a Vigilia szerkesztősége idézte május 25-én):

„Különösen nagy kérdés, hogy milyen szerepet fognak játszani a folyamatban a nők és a fiatalok, s nem kerülnek-e majd különböző hangos kisebbségek irányítása alá a 2021 októbere és 2022 áprilisa között mindenütt kötelezően megvalósítandó egyházmegyei szakaszok, illetve a 2022 szeptembere és 2023 márciusa között zajló kontinentális szakaszok.

Szintén kérdés, hogy az embereknek nem lesz-e az a benyomásuk, ismét csak olyan meghívót kapnak kézhez valamilyen tanácskozásra és eszmecserére, amelyet nem követ valódi részvételi lehetőség – csakhogy ilyen meghívó még soha nem került ki pápa kezéből, s ezért mindenkinek reménnyel kell kézhez vennie. A folyamat tervezett végén Ferenc pápa már közel 87 éves lesz. Ebben az életkorban (XIII. Leó kivételével) már valamennyi elődje elhunyt, vagy lemondott. A most meghirdetett folyamat azonban éppúgy „túlélné” Ferenc pápát, mint a II. vatikáni zsinat XXIII. Jánost, ha úgy történne, hogy nem érné meg a végét – amit azonban senki nem kívánhat.”

 

Egy biztos: a szinódus címében szereplő téma nemcsak vizsgálat tárgya lesz az elkövetkező két évben, hanem kísérlet is arra, hogy az 1,350 milliárd tagú, és növekvő létszámú katolikus egyház ki tud-e érlelni aktuális válaszokat, a benne levő sokféleséget tiszteletben tartva, és miért ne, azt potenciálként kezelve. Izgalmasnak ígérkező kísérlet.

 

 

[1] Szabó Ferenc SJ Távlatok-ban megjelent, Egyházunk a szinodális úton c. cikkének első felében kifejti Ferenc pápa gondolatait a témában.

Fotó: Kezdőkép: A II. vatikáni zsinat megnyitása, wikipedia.org/it / Peter Geymayer; A fiatalokról szóló püspöki szinódus nyitó ülése, Vatican Media, pixabay.com/ Skitterphoto

Forrás: press.vatican.va, vaticannews.va/it, Avvenire, facebook.com/vigiliaszerkesztoseg

Legújabb könyveink: