Választások felé – 10 pontban a kulturált vitáért

Vasárnap választ az ország, a kampány turbófokozatba kapcsolt, az ellentétek fellángoltak, a mindennapi beszélgetéseink és a közösségi média felületeken folytatott eszmecseréink is e körül forognak. Ne feledjük azonban, hogy felvirrad április 4-e hajnala is, és bármi lesz is az eredmény, nekünk tudnunk kell egymás szemébe nézni és barátként, családtagként, munkatársként, egy közösség tagjaként folytatni az életünket. Vitázzunk úgy, hogy ne legyen mit megbánnunk!

Az teljesen rendjén való, hogy sok állampolgárnak határozott véleménye van, amit ki is nyilvánít. Igen ám, de milyen módon? Tudjuk azt is, hogy a politikai döntések és sajtómegjelenések hátterében jelentős szerepet játszik a választópolgárok szimpátiájának, illetve antipátiájának megnyerése. Ez érthető és rendben is lenne, azonban nagyok és kicsik, jobbról, balról és középről nemegyszer egyfajta verbális háborúba bocsátkoznak, semmibe véve egymás és a nyilvánosság becsületét, emberi méltóságát.

Nem különb a helyzet a világ számos országában. Ki hitte volna még akár néhány évtizede, hogy a közbeszéd olyan szinten elsilányul, hogy a legnívósabb színtereken is megengedett, sőt divat a trágár szó és a rágalmazás?

Hozzánk hasonlóan a franciák is urnákhoz járulnak 2022 áprilisában, hogy az ötödik köztársaság tizenkettedik elnökválasztásán eldöntsék, ki kövesse Emmanuel Macront. A Szemlélek magazin „A békés közbeszédért” tett felhívásához hasonlóan a francia La Croix katolikus napilap is megszólította olvasóit: egy nyilatkozatban foglalta össze, milyen lehetne a kampány során a szabad és tisztelettudó vita.

Felhívásukban rámutatnak, hogy a választások a demokrácia megélésének kiemelten fontos időszakai. Ez az, amikor a jövőnkről közösen tudunk dönteni, ahol az állampolgárnak kötelessége és joga informálódni, mielőtt élne választójogával. Azaz nem szabad kihagyni ezt az időszakot. Azonban az elmúlt hónapok eseményei miatt a kezdeményező La Croix szerkesztőség aggodalmát fejezi ki, hogy lehet-e még országukban valós vitát folytatni. A közbeszéd minősége mindenkit érint, és vitathatatlan, hogy ebben a felelősség mindenekelőtt a fő sajtóorgánumokat és a közszereplőket terheli. Ugyanakkor a közösségi média térhódítása miatt immár egyénként vagy közösségként nyilvánosan és spontán bárki kifejezheti véleményét. Tehetünk azonban egy elköteleződést a La Croix magazinnal együtt.

Elkötelezem magam a kulturált vita mellett a kampány ideje alatt és azon túl, ezért vállalom és magaménak érzem az alábbi pontokat:

1. Küzdök az álhírek ellen. Nem veszem át azokat a híreket, melyeknek nem ismerem a forrását.

2. Nem támadom a magánéletet, védem mindenki privát szféráját, a közszereplőkét is.

3. Senkit sem alázok meg, sértegetek, rágalmazok vagy zaklatok.

4. Elhatárolódom a közösségi média népbírósággá válásától. Nem hagyom, hogy magával ragadjon a közmegítélés és általános felháborodás, melyek nem teszik lehetővé a tényekkel alátámasztott gondolkodást.

5. Nem akarom megváltoztatni a mások által kifejtett elképzeléseket és nem idézem ezeket szövegkörnyezettől elvonatkoztatva.

6. Nem írok névtelenül vagy álnéven azzal a céllal, hogy megkerüljem a kulturáltság szabályait vagy hogy kitérjek a vita elől.

7. Nem zárom be a beszélgetőpartnereket megmerevedett identitáskategóriákba eredet, nem, korosztály, vallás, társadalmi csoport szerint.

8. Végighallgatom a másik álláspontját, és nem dramatizálom a véleménykülönbségeket.

9. Elfogadom, hogy a dolgok összetettek, beszélek az árnyalatokról, hogy ne maradjunk a frontális ellentétek szintjén.

10. Meghallom a gyengébbek szavát, és mindazokét, akiknek kevesebb szó jut a médiában és a közösségi hálókon.

A La Croix felhívásának célja, „hogy ezeket az egyszerű és konkrét irányelveket szem előtt tartva a vitának olyan terei jöhessenek létre, ahol mindenki meghallgatja a másikat, és nincs helye a szembenállás és támadás kultúrájának”.