Házasság előtti tisztaság? Lehetséges!

Attilát és Georginát is megkeresztelték kisgyermekként, de Attila családja nem gyakorolta a vallást, így nála elmaradt a folytatás, Georginát pedig a nagymamája kísérte a hit útján, így ő volt elsőáldozó is, és – még ha kitérők tarkították is az útját – mindig visszatért Istenhez.

Attila harminchárom évesen találkozott a hittel, felnőttként lett elsőáldozó a Rózsafüzér Királynéja templomban, így kapcsolódott be az egyház szentségi életébe. Mindebben már szerepe volt Ginának, akivel egy társkereső oldalon találtak egymásra, és a megismerkedés után hamarosan össze is költöztek.

A folytatásban következzenek az ő szavaik:

„Elmentünk együtt egy szentmisére, ahol Károly atya mise után személyes beszélgetésre hívott minket, mivel még nem ismert. Érdeklődött, kik vagyunk, mit csinálunk, hogyan élünk. Amikor elmondtuk, hogy együtt élünk, Károly atya azt mondta, szuper, hogy szeretjük egymást és komoly kapcsolatot szeretnénk, de tudnunk kell, hogy Gina nem járulhat szentáldozáshoz, ha mi élettársi kapcsolatban élünk. Ez volt az első nagy kihívás,

döntést kellett hoznunk, hogy tudunk-e ennek érdekében tisztaságot fogadni.

Radikális, de nagyon jó váltás volt ez az életünkben. Voltak menetközben nehézségeink, de a Jóisten mindig megerősített minket. Károly atya is mindenben támogatott, végig biztatott bennünket.

Testben, lélekben megtisztultunk, erősebb lett, mélyült az egymás iránti szeretetünk. Tudjuk, hogy amikor Isten mellett döntöttünk, kősziklára építettük a házasságunkat.”

Gina annyira szilárdan tudta, hogy Jézus mellett akar dönteni, hogy Attilának még azt is felajánlotta, hogy hagyja el. Attila viszont – látva, hogy a kedvesének ez mennyire fontos – elhatározta, hogy ő is elindul a hit útján. Jelentkezett katekumen csoportba, ahol azt is megértette, miért ilyen fontos Ginának az Oltáriszentség magához vétele. Attila elsőáldozó lett, és jegyesoktatásra is jártak a házasságkötés előtt.

„A szentségi házasságkötésnek, az imáknak, Isten segítségének köszönhetjük, hogy a nehézségeinkre mindig megoldást találunk. A nyugalom, béke és kiegyensúlyozottság ajándékában részesültünk.

Amikor megszületett bennünk a döntés, hogy tisztán készülünk a házasságra, úgy éreztük, hogy egyfajta hátszelet kaptunk. Attila kapott végre munkát, anyagilag egyenesbe jöttünk, úgy éreztük, Isten elhalmoz az áldásaival.

A jegyesoktatás során végig tartottuk a tisztaságot, külön szobában aludtunk. Hála van bennünk, hogy vállaltuk ezt az utat, mert sok kegyelmet kaptunk ezáltal. A kapcsolatunk sokkal erősebb, stabilabb lett, új alapokra helyeztük a házasságunkat. Minden házasságra készülőt ugyanerre biztatunk!”