Igazi barátság szlovének és törökök között Ljubljanában

Olvasási idő: 3 perc

Ljubljanában, ahol élek, mintegy 13 éve állunk kapcsolatban török bevándorló családok egy csoportjával. Teljesen véletlenül indult útjára ez a tapasztalat. Akkoriban fogorvosként dolgozom, és az egyik első hozzánk érkező török család tagjai a pácienseim voltak. Egyre szorosabb barátság alakult ki köztünk, és ehhez később további családok kapcsolódtak. A 2016-os puccskísérlet bukása után sokakat megvádoltak Törökországban azzal, hogy államellenes csoportosulások tagjai, és ezeknek el kellett menekülniük, többen Szlovéniába jöttek.

Így gyorsan nőtt a török-szlovén családi közösségünk, pár hónap alatt több mint ötvenen lettünk.

Hamar ráébredtünk, hogy nemcsak kulturális kincseinket oszthatjuk meg egymással, hanem az élet minden területén segíthetjük egymást: mellettük álltunk a nyelvtanulás nehézségeiben, az ügyintézés útvesztőiben, az iskolai beiratkozások során, a hétköznapi élet kihívásai közepette. Igazi barátság született közöttünk, ami lassan őszinte és mély párbeszédnek is teret adott magunk között még lelki és értékrendbeli kérdésekben is. Egy idő után bemutattuk nekik a Fokoláre Mozgalmat és az egység lelkiségét. Ezek alapján sok közös pontot találtunk az ő lelkiségük és a mi karizmánk között.

 ^{Andreja Snoj Keršmanc}

Az egyik legfontosabb lépés az volt, hogy részt vettünk egymás vallási ünnepein, például a Ramadán alkalmával az iftar vacsorán, ők pedig érdeklődtek a keresztény ünnepek iránt. Négy egymást követő évben közösen ünnepeltük a karácsonyt. A muzulmán családok meglepődtek rajta, hogy milyen mély jelentése van ennek az ünnepnek, mert korábban csak konzumista és felszínes benyomásuk volt róla, ahogy azt a média bemutatta.

A köztünk lévő párbeszéd elmélyítésének vágyából született meg a Pop the Bubbles (Pukkantsd ki a buborékot) projekt, amit a mostani munkahelyemmel, az Interkulturális Párbeszédért Egyesület és Társadalmi Akadémiával közösen dolgoztunk ki. Célunk az volt, hogy felülmúljuk az előítéleteket a közösségek között, elősegítsük a török és szlovén családok találkozását. A projekt során családok egy csoportja együtt dolgozott azon, hogy lefektessék, melyek a két kultúra közös értékei. Hat ilyet tudtak megfogalmazni: család, aktív állampolgárság, interkulturális párbeszéd, demokrácia, szabadság és befogadás. A projekt zárásaként két tábort szerveztünk, az egyik három, a másik öt napon át tartott és összesen 73 személy vett rajtuk részt. A kulturális tapasztalatcserén kívül konkrét társadalmi kezdeményezést is indítottunk, például ukrán menekülteket segítettünk együtt. Ez is rámutatott arra, hogy a közös célért való együttes munka megerősítheti a különböző kultúrájú csoportok közötti kapcsolatokat. Az alapítványi munkám keretében ezek a török családok arra kértek engem, hogy foglalkozzak a kamaszok csoportjával és adjam át nekik azokat az értékeket, amelyeket korábban közösen kidolgoztunk. Sokat jelentett nekem ez a felkérés, mert mutatta, hogy mekkora bizalom épült ki a két közösség között.

Ugyanebben az időszakban indult egy innovatív projektünk is: készítettünk egy applikációt, ami az ellentétes nézetű emberek közötti párbeszédet segíti – a hardtopics.eu oldalról letölthető. Az applikáció olyan beszélgetőtársakat párosít össze, akik korábban egy megosztó témákat érintő kérdőívre eltérő válaszokat adtak. Ezután előkészített módon és környezetben találkozhatnak és beszélgethetnek, és ezáltal felülmúlhatják a társadalmi megosztottságot és előmozdíthatják a párbeszéd kultúráját. Ezt az appot a felsőtagozatos és középiskolás diákok fogják használni, valamint a ljubljanai egyetem hallgatói. A tesztidőszakban az érintett fiatalok nagy lelkesedést mutattak a projekt iránt.

Úgy gondolom, fontos, hogy európai szinten is szőjük a vallásközi párbeszéd hálóit. Az általunk bejárt folyamat rámutat, hogy türelemmel és odaadással lehetséges bizalmon alapuló, hiteles kapcsolatokat építeni, tisztelettel fordulni egymás felé és megosztani egymással értékeinket.