A mozgás maga az élet – Interjú Molnár Renátával, a Cor-Way-program alapítójával

A nyár sokak számára a testi és lelki feltöltődés ideje, sőt ekkor alakíthatunk ki olyan jó szokásokat, amelyek majd év közben is elkísérhetnek bennünket. Molnár Renátával a Cor-Way program alapítójával és a Jézusi gyaloglás lelkigyakorlat egyik kitalálójával és szervezőjével beszélgettünk testről, lélekről, imáról és egészségről.

a-mozgas-maga-az-elet-interju-molnar-renataval-a-cor-way-program-alapitojaval

Magyarországon létezik egy ún. Jézusi gyaloglás lelkigyakorlat, amelyet Molnár Renáta vezet Hofher József jezsuita atyával együtt. Molnár Renáta, családanya, személyi edző, a Cor-Way egészségprogram kidolgozója ül velem szemben, őt kérdezem: hogyan kell egy ilyen lelkigyakorlatot elképzelni? Kicsit különlegesen hangzik… Hogy kapcsolódhat össze ez a két dolog, a lelkigyakorlat és a nordic walking?


Ez a lelkigyakorlat az életem során egyszer csak felfedezett mozgás lelkiségéből táplálkozik. Különös szikra gyúlt ki a szívemben, ami a múltamat idézte, hiszen a mozgás és a lelki élet is mindig az életem szerves része volt. Sporttagozatos általános iskolába majd gimnáziumba jártam, és ez kiegészült a közösségi élettel, ugyanis a Regnum Marianum tagjaként nőttem fel. Ebben a közösségben tapasztaltam meg a természetben való elmélyülést, az Isten felé fordulásnak azt a módját, hogy a természetet észlelve, séta, gyaloglás közben mély lelki élményt élünk meg.

A Testnevelési Egyetemre jelentkeztem, de már a felvételi során egy szikrát kaptam Istentől: megsérültem.

Annak megtapasztalása, hogy törékeny vagyok, de mégis talpon kell lenni és teljesíteni kell, ez számomra egészen más megvilágításba hozta a testemet.

A belső, a lélekből való mozgások – hiszen belül mindig fohászkodtam, hogy sikerüljenek dolgok, a teljesítményt is megerősítette az imádság – és a belső csend, amit futás közben is átéltem, ott pislákolt a szívemben.

Fiatal felnőttként életmódprogramot dolgoztam ki. Ekkor már nagyon mély inspirációt éreztem arra, hogy ez a program komplex legyen, ami segíti az embereket a felüdülésben, az elcsendesülésben, a mozgásban. Ennek szellemében először a Regnum Marianum sportegyesülettel, amelynek alapítója lettem, egynapos felüdülést szerveztünk egyszerre a testnek és a léleknek: a természetben, a játékban, a kosarazásban, vetélkedőkben.

A következő szikra az volt, amikor már feleségként és anyaként átéltem, hogy komoly fejlesztőtorna segítségével kellett rehabilitálni a negyedik gyermekemet. Ekkor éreztem meg, van egy belső hivatásom, hogy másokat egy mozgásosabb életre segítsek. Ez Szentendrén, ahol akkor éltünk, később sokoldalúan megnyilvánult, mind a Regnumban, mind pedig az egyházközségben.

 

 

 

 

Ebben az időben fiatalokkal foglalkoztál? Vagy már rögtön felnőttekkel is? A Regnumhoz a fiatalok kapcsolódnak a fejemben…

 

A Regnumhoz a fiatalok kapcsolódnak, és az életmódprogramom alappilléreit először fiatalokra dolgoztam ki, a gimnazista korosztályra, a 14-18 évesre, aztán anyaként családközösségekbe kerültem, nőkkel álltam kapcsolatban, így aztán már főképpen a felnőttek felé fordultam. Különös élmény volt számomra, hogy sokan jöttek hozzám segítséget kérni, hogyan érhetnének el jobb állóképességet, ezért elvégeztem a személyi edző képzést. A személyi edzések során azonban mindig kértek lelki segítséget is. Először mindig lelkileg kellett őket építeni, és utána jött a fizikum. Mit mozogjanak, mennyit, mi jó nekik. Én erre a személyre szabott segítségnyújtásra összpontosítottam, meg a közösségek segítésére, építésére. 2008-ban aztán egy nagyon komoly baleset ért, miközben egy vizsgára készültem… és utána fel kellett épülnöm.

 

Egy sportszakmai vizsgára készültél?

 

Egy spinning (edzőtermi kerékpáros mozgásforma) képzésre jártam, mert arra gondoltam, hogy a spinning nagyon jól kiegészíti a kardio mozgásokat. Erre a vizsgára készülve mentem a hegyekbe biciklizni, ott felborultam, és már csak a kórházban ébredtem fel. Közben egy Alfa közösséget vezettem Szentendrén, tehát megvolt a lelki életem, de a balesettel teljes változás állt be az életemben, talpra kellett állítanom saját magamat, és ennek testi-lelki és igazság szerint szellemi talpra állításnak kellett lennie.

Így amikor kikeltem az ágyból, azonnal a mozgásra összpontosítottam, kerestem a lehetőségeket, mozgásformákat, szakmai útmutatást a felépülésre. Megfigyeltem, elemeztem egyes mozgásformák élettani hatását, és orvosokkal konzultáltam. Így találkoztam a nordic walkinggal is. Úgy éreztem, az égből pottyant a két bot és az ima, hogy minden lépés egy fohász.

 

 

Mert fájt?

 

Igen, de nem maguknak a lépéseknek a megtétele, hanem mert olyan agyrázkódást szenvedtem, hogy úgy kellett megtanulnom járni, hogy a fejem ne rázkódjon, olyan ritmust találni a mozgásra a két bottal, ami segíti az agyi plaszticitást, segít újraírni az agyunkban a mozdulatsorokat. Ezeket én megtapasztaltam a mozgás és a hit által. Utána elvégeztem a nordic walking oktatói képzést, kiszélesítve a portfóliót, bár nem erre készültem. Akkor éreztem, hogy ez is egy szikra, ami ott pislákolt, és most két bot formájában szeretne valamit az Isten.

2010-ben találkoztam Hofher József atyával egy lelkigyakorlaton, beszélgettem vele, s elmeséltem neki, hogy az én lelkemben a mozgás és az ima milyen mély kapcsolatban áll. Ő pedig nagyon lelkesedett, hogy akkor hozzam az egészségprogramot, ő pedig tart szemlélődő imádságot Jálics atya módszerével. Ez volt tehát a közös álmunk, hogy szülessen valami új.

 

Hogyan kapcsolódik össze az egészségprogramod és ez a lelkiség?

 

Az egészségprogramom hivatalosan a Cor-Way® nevet kapta, a ’cor’ a szív, a ’way’ az út, a kötőjel közöttük a kapcsolat, azaz a folyamatos változás. Hét modulból áll és a lelkiségi aspektus plusz egy modulként társul hozzá.

Ez a „plusz egy modul” a mozgás lelkisége által érkezett a szívembe. Még a lelkigyakorlatok előtt volt egy nagyon mély élményem:

Fohászkodtam a Teremtőhöz, hogy mutassa meg nekem, mi az én utam, és akkor valahonnan nagyon mélyről éreztem, hogy a mozgás nyelvén keresztül kell szólnom az emberekhez.

Akkor még nem is realizálódott bennem, hogy mi ennek a mélysége, de már elkezdtem foglalkozni nemcsak a mozgás élettanával, hanem a spiritualitásával, összekapcsolva a Bibliával: hogyan tudnak ezek szintézist alkotni, és én hogyan tudom más emberek javára fordítani ezt a belső tapasztalatot, belső tudást. 2011-ben aztán elindultak a lelkigyakorlatok és immáron a 10 éves jubileumát éljük meg.

Nagyon sok mindent csiszoltunk rajta, de az alap mindig ugyanaz volt: a mozgás és az imádság. Józsi atya a kápolnában vezeti a benti imádságot, inkább úgy mondom, hogy a szemlélődő imádságnak a passzív testben való végzését, én pedig kint a természetben a mozgás és az imádság szintézisét a belső és a fizikai ritmus által. A 10 év alatt csiszolva ezt a mozgás–ima együttest, később Cor-Way® egészségsport is született belőle.

 

 

Akkor ezek kölcsönhatásba kerültek: azaz volt az egészségprogram, amely a lelki szemponttal bővült és visszahatott magára a programra is?

 

Mindig benne volt a lelki aspektus is, de nevet csak később kapott, és csak azóta tanítom nyilvánosan. Józsi atyának egészen más volt a belső inspirációja, és isteni ajándék volt, hogy ez a kettő találkozott. Ez a teljesen új, komplex szemlélet, amely segíti a talpra állást, holisztikusan tekint az emberre, és kialakítja a rezilienciát, azaz a sokoldalú állóképességet.

 

A hét modul mindegyike mozgás?

 

Nem. Csak az egyik modul a mozgás. Az összes többi vagy a mentális egészséget vagy a kapcsolati egészséget segíti. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a hét modul a testi, a lelki, a mentális és a szociális egészséget fűzi egybe. A különböző témakörök feldolgozását önismereti gyakorlatsorok egészítik ki, ezzel is segítve az egyén kiteljesedését, mindennapi helytállását. A modulokban életút-tervezés, kapcsolatépítés, táplálkozás és sok egyszerű és hatékony, természetes és követhető gyakorlatsor kapcsolódik össze.

A hitélet, az imádság mintegy kiegészítő elemként a program része, de külön is lehet végezni. Ez a LelkesTest-program, amely a Jézusi gyaloglással indult. A Jézusi gyaloglást Józsi atyával együtt tartjuk, de a LelkesTest-programot viszem országszerte misszióként, különböző felekezetekbe is. Én ebben a sportot is átértelmeztem.

 

 

Mai gondolkodásunkat jellemzik a testi korlátok legyőzésére irányuló sporttevékenységek, teljesítménytúrák, ultramaratonok… ez egyfajta divat. Sokan ezzel próbálnak a monotonitás ellen küzdeni, vagy a hosszú irodai órákból kitörni, vagy valamiféle plusz értelmet adni az életüknek. A te programod ebbe beleilleszkedik, vagy éppen ezzel kontrasztot képez? Hogy látod ezt a tendenciát mai társadalmunkban?

 

Abban a koncepcióban, amit én képviselek, a mozgásöröm kulcsfontosságú. Önmagunk legyőzése is fontos dolog: a sporthoz társuló fogalmaink, a kitartás, az erőfeszítés, a küzdelem is benne vannak, de nem teljesítményorientáltan.

Az én meggyőződésem szerint a hétköznapi életben megélt mozgásöröm sokkal fontosabb, mint hogy egyszer-egyszer elmegyünk zarándokolni, és akkor feltöltődünk. Én a mindennapi élet feltöltődését, „energetizálását” szeretem képviselni, és nem azt, hogy A-tól B-ig elmegyek, és akkor én jól vagyok. Hiszen olyanokkal is dolgozom, akik rehabilitációként szeretnék az egészségüket építeni kardio mozgások által. Inkább a jól-létnek a megélését ambicionálom, ennek semmi köze a teljesítménysporthoz, versenysporthoz. Természetesen egyéni célokat tűzünk ki, mert a belső mozgatóerőt nagyon fontosnak vélem.

 

Kik jönnek? Kik jönnek az egészségprogramodra és kik jönnek a lelkigyakorlatokra?

 

A lelkigyakorlatra huszonöttől nyolcvanegy-két éves korig jönnek, és ennek a programnak az is a hivatása, hogy különböző egészségi állapotú és akár különböző irányultságú emberek is le tudnak ülni, és részt tudnak együtt venni. Én már tanítottam buddhistákat, önmagukat ateistáknak nevező embereket, mélyen hívő keresztényeket is, és ebből soha nem volt probléma. Mert az egésznek a dinamikája a belső elcsendesedésre épül, a belső személyes Isten-kapcsolathoz vezet, erre szeretnénk őket ráhangolni. Már a lelkigyakorlaton is személyre szabom a mozgásprogramot: először is fejben megértetem mindenkivel, hogy nekik az konkrétan miért és hogyan segít. Ezért eredményes.

Azt tapasztalják itt meg, hogy a hétköznapokban az ima és a mozgás hogyan tud mindennapi örömforrássá válni.

A lelkigyakorlatra zömében hölgyek jönnek, az egyéni és kiscsoportos kurzusoknál pedig, amelyeket én tartok, az utóbbi években kimondottan a nők szellemi-testi-mentális egészségét segítem.

 

Akik eljönnek ezekre a lelkigyakorlatokra, nekik mi a nehezebb falat: a mozgást elkezdeni vagy az imádságot?

 

Személye válogatja. A hívó szó sok esetben a mozgás és a személyre szabottság. És amikor ezt már megízlelik, megtapasztalják a mélyebb tartalmát, ami már a belső úthoz, a belső elcsendesedéshez segíti őket, akkor ez már motiváció az imára is. Amiért jönnek, az ennek a kettőnek az egysége. A két bot használatát alapszinten megtanulják, de én ezt idővel átformáltam, mert egy testi-lelki feladatsor is társul hozzá és átalakul az úgynevezett Cor-Way® gyaloglássá. Ez a típusú programsor komplexen segít a hétköznapokban.

 

 

Olyanok érkeznek, akiknek van valami konkrét nehézségük a fizikumukkal, betegséggel küzdenek? Vagy egészségesek is jönnek?

 

Nagyon vegyes. Van, aki megéli, hogy ez nem teljesítmény, de később akár azzá is válhat, segítheti őket például egy hosszabb zarándoklatban is. De nagyon sok daganatos beteg tanítványom is van, akiket orvosok küldenek, hogy segítsek mentálisan, fizikailag és spirituálisan más megvilágításba helyezni az életüket. Igen, gyógyulni vágyók is jönnek. Én a betegség szót nem használom. A magyar gondolkodás betegségközpontú. Én egészségépítést vagy egészségfejlesztést mondok, mert ha arra fókuszálunk, hogy betegség, az tulajdonképpen mentálisan már sokkol bennünket, de ha azt mondom, hogy építjük az egészséget, vagy jó esetben a prevencióra fókuszálunk, akkor az emeli a lelket. Egészen más távlatot ad. És vannak komolyan, rendszeresen, akár versenyszerűen sportoló tanítványaim is, mert ez a program más megvilágításba helyezi a mozgást.

 

Ha valakinek nincs alkalma, ideje, pénze elmenni egy ilyen lelkigyakorlatra vagy az edzéseidre, de szeretné kipróbálni… lehet valahogy házilag is nekiállni?

 

Sokan nekiálltak házilag, aztán mégis eljöttek, ugyanis ma az információk dömpingjében élünk, és ebből kiszűrni, hogy az adott személynek mi jó, és egy lépésről lépésre megfelelő mozgás- vagy mentális egészségsort felépíteni, talán lehet könyvből, de nagyon nehéz. Hiszen mi is írtunk Hofher József atyával egy könyvet, A mozgás lelkisége: Nordic walking és szemlélődő ima címmel, amelyben egyébként nagyon sok mindent megosztunk az érdeklődőkkel, és volt, aki már így sajátította el, de a tapasztalat mégis az, hogy élőben, segítségnyújtással egészen más. Én pont ezért kezdtem el a pár órás, vagy egynapos LelkesTest-programot is tartani, és vannak három-, ötnapos, egyhetes táboraink is.

Aki eljön, az szakemberektől kap segítséget a gyógytornában, a lelki életben, a közösségépítésben. Ennek a módszertannak, amelyet kidolgoztam, igen komoly szakmai háttere van, komoly tudásanyag társul hozzá. Az emberek nagy része többször visszajön, mert mindig talál valami újat, amitől meg tud újulni, újra tud indulni.

 

 

 

Mit gondolsz, a hívő emberek jobb fizikai, pszichés állapotban vannak, mint a társadalom átlaga, vagy ugyanott tartunk, esetleg rosszabbul állunk?

 

Én úgy gondolom, megújulni mindig kell. Itt megtapasztalják a közvetlenséget és a személyes Isten-kapcsolatra való hangolódást. Úgy látom, a mi kultúránkban, a keresztény szemléletben a test nem kapta meg a kellő tiszteletet. Ez is újdonság itt, hogy a testet, a saját testünket megszeretjük, ráébredünk, hogy a testünknek szerepe, funkciója van, és ezért vigyáznunk kell rá, folyamatosan gondozni kell, hiszen használatra kapjuk, és ebben fejezzük ki földi életünk során a gesztusainkat, miközben a lélek visz előre bennünket. Most kezdenek erre ráébredni a keresztény emberek. A világi szemléletben a testet inkább kultusz övezi, nem tisztelet, ezzel szemben a kultúra, a testkultúra kiemelkedően fontos. Én ebben nagyon hiszek.

 

Ha valaki szeretne bekapcsolódni, jelentkezni, hol talál meg téged és a programjaidat?

 

A teljes egészségprogramomat a cor-way.hu oldalon találja, akit a lelkigyakorlatok érdekelnek közelebbről, az keresse jezusigyaloglas.hu oldalt.

 

 

Zárásként szeretném megkérdezni, hogy neked személyesen mit jelent a mozgás és mit jelent az ima?

 

Szemlélődő életformát. Én azt gondolom, hogy a mozgás maga az élet, de itt nem a fizikai síkra gondolok, hanem arra a folyamatra, amelyben az ember benne van. Hiszen van egy íve az életünknek a születéstől a halálig. Az imaélet kegyelme és ajándéka az örökléttel nagyobb perspektívát tár elénk, és ha mi ebben a nagyobb perspektívában szemléljük magunkat és abban megtaláljuk az életünk célját és küldetését személyre szabottan, az lesz mozgatórugója az életünknek, ami egyfajta szolgálat is. Az én küldetésem, hogy ezt megízleljék az emberek és az életük részévé tegyék és ez segítse őket. Ha a keresztény így él, nem lesz könnyebb az élete, de élhetőbb lesz, ez az élhetőség, a bennünk lévő társnak a megélése, hogy Istennel együtt tudjuk élni az életet, ez ad reményt.

Fotó: Lafferton Zsolt (7)

Legújabb könyveink: