Esküvőket szervez szociológusként – amikor egy hobbi kiteljesíti az életet

Olvasási idő: 9 perc

Petivel bő egy éve vagyunk munkatársak, közös feladatunk az Új Város facebook oldalának zökkenőmentes működtetése, illetve több közös kampányunk is volt már a hónapok során. Közös az is, hogy mindketten kisgyermekes szülők vagyunk. Most főként az esküvőszervezői és ceremóniamesteri tevékenységről kérdeztem, ami a munkáján kívüli „hobbi munka”:

Mesélsz kicsit, hogy mit csinálsz, mivel foglalkozol a hétköznapokban?

Van egy 40 órás főállásom, szociológusként dolgozom. Elemzéseket írok, illetve ezzel kapcsolatos feladatokat látok el. Szerintem nagyon izgalmas figyelni, vizsgálni, hogy a különböző társadalmi csoportok hogyan viselkednek, hogyan mozognak, mik a gondolataik.

Néhány évvel ezelőtt bekapcsolódtam az Új Város online munkájába is. Több szálon tevékenykedek: időnként interjúkat készítek, az online megjelenésben és a webes fejlesztésekben, többek közt a webshop gördülékeny működésében is kiveszem a részem, illetve szeretek ötletelni a terjesztői kampányokban és azért tenni, hogy láthatóbb legyen az Új Város a social médiában. Szabadidőmben a plébánián, ahova járok,  hittant tartok többedmagammal, néha az ottani újság szerkesztésben is segítek, és néhányszor meghívtak egy-egy iskolába digitális kihívásokkal kapcsolatos előadást tartani. Mindezen kívül évente néhány esküvő szervezésében is segítek esküvő előtt álló pároknak.

Hogyan lettél esküvőszervező? Honnan jött az ötlet?

Feleségemmel 2014-ben a baráti társaságunkban gyakorlatilag mi voltunk az elsők, akik összeházasodtunk, illetve a családunkban is nagyon rég volt már esküvő, ezért úgy éreztük, hogy mindent a nulláról kell elkezdenünk szervezni. Nem volt körülöttük tapasztalat, ajánlás. Segítség volt, hogy korábban mindketten egyházi tevékenységekben többször is szervezőként vettünk részt, így volt tapasztalatunk ezen a téren. Az esküvőnk nagyon jól sikerült, és ezután a baráti körünkben többen is felkerestek minket, hogy meséljük el a tapasztalatunkat a szervezés, illetve a lelki előkészületet terén.

2016-ban felkért egy rokonom, hogy az esküvőjén a ceremóniamester feladatokat lássam el. Érdekesképp ez egy nemzetközi esküvő volt, kellett franciául és angolul is beszélnem valamennyit. Örömmel vágtam bele, sokat készültem rá. Nagyon izgultam, de úgy éreztem, jól sikerült. Aztán ez az alkalom, az itt készült képek, és ahogy erről meséltem a barátainknak, beindított egy lavinát: a plébániai közösségünk tagjai kérésére a következő évben már két-három esküvőn voltam ceremóniamester. Utána jöttek az ismeretlen emberek felkérései, miután egy-egy ilyen esküvőn részt vettek. Egyszer megkérdezte valaki, hogy tudok-e küldeni valami referenciát, weboldalt. Nem volt ilyen, de ekkor beugrott hogy évekkel ezelőtt megvásároltam a keresztenyeskuvo.hu domain nevet, hátha majd egyszer jó lesz valamire. Így 2023-ban elkészítettem egy weboldalt, feltöltöttem tartalommal, lett egy digitális névjegykártyám. És ha már lett honlapom, arra gondoltam, hogy összegyűjtöm rajta a különböző feladatkörökben dolgozó keresztény szolgáltatókat, hogy amikor a párok megkeresnek, tudjak ajánlani nekik pl. fotóst, dekorost, DJ-t… stb. A weboldalnak ezt a részét egyelőre csak én látom, nem publikus. A jövőben szeretném tovább fejleszteni.

Miért gondolod, hogy fontos lenne egy platform, ahol össze lennének gyűjtve a keresztény fotósok, dekorosok és egyéb szolgáltatók?

Azt vettem észre, hogy nagyon sok olyan keresztény szolgáltató van, akik egyházi rendezvényen, találkozókon például fotóznak és esküvőket is vállalnak, de csak az ismerősök tudják őket elérni. Jelenleg én már több szolgáltatót is ismerek feladatonként, és ha megvan a konkrét időpont, amivel megkeres egy pár, akkor árajánlatot kérek a szóba jövő emberektől, és aztán azt kötöm össze a párral, aki a legkedvezőbb nekik. Én ezért nem kérek százalékot, csak ha egy komplex esküvőszervezést kérnek. De így is megéri, mert nekem is könnyebb olyan emberekkel együtt dolgozni, akiket ismerek. Például ha ceremóniamesterként ismerem a helyszínt és a fotóst, akkor már tudjuk, melyik napszakban milyen időjárási körülmények közt ideális fényképezni az adott helyszínen. Segítség, hogy ilyenkor tudom, hogy ez a fotós olyan-e, aki instruálja a násznépet, vagy ez a feladat rám fog-e hárulni; vagy azt is tudom, hogy hogyan csináljuk a kiscsoportos képeket. Így sokkal gördülékenyebb a folyamat, és nem kell felesleges köröket lefutni. Aztán a DJ-k esetében, ha egy ismerős emberrel dolgozom, akkor, ha a kezembe veszem a mikrofont, figyel rá, hogy lejjebb vegye a zenét. Egy ismeretlennel nehézkesebb a közös munka.

Mi a kedvenc részed az esküvőszervezésben?

Az elejét szeretem, amikor a párral legelőször találkozunk, mert ez kicsit olyan, mint a vak randi, hisz még nem ismerjük egymást. Jó meglepni őket azzal, hogy mondok néhány dolgot, amire nem is gondoltak volna. Szeretem látni a szemükben ilyenkor az örömöt, a lelkesedést, meg azt, hogy megnyugszanak, hogy jó kezekben lesznek, nem kell mindenre nekik gondolniuk, tudok nekik segíteni, bízhatnak bennem. Nagyon örülök, ha sikerül segítenem olyan pároknak megvalósítani az álomesküvőjüket, akik rám bízzák magukat, mert nagyon helyesen azt gondolják, hogy, ha a programszervezésben még nem volt tapasztalatuk, akkor nem a saját 100 plusz fős esküvőjükkel szeretnék ezt elkezdeni.

Magánál az esküvőnél már nagyon kell koncentrálnom, ott más lelkiállapotban vagyok, abban nem tudok kiemelni egy dolgot, minden részét szeretem.

Ha változtathatnál az életeden, változtatnál-e? Például, ha volna rá lehetőséged, hogy csak az esküvőszervezéssel foglalkozz, azt választanád?

Azt látom, hogy aki esküvőszervezésből él, vagy például csak esküvői fotós, vagy ceremóniamester és egy évben van 30-50 esküvője, az egyrészt egy idő után belefásul, és már rutinból csinálja, és nem lelkesedésből, másrészt ez egy olyan szakma, ami a hétvégéit veszi el az embernek plusz a hétköznap estéit a jegyespárral való szervezési időszakban. Én minden alkalommal el szoktam menni a párral a helyszínt is bejárni és ott átbeszélni a részleteket. Pár évvel ezelőtt nagyon elgondolkoztam rajta, hogy főállásban csináljam, de aztán azt láttam, hogy a család mellett nem tehetem meg, hogy a hétvégi programokból és a hétköznap estékből kimaradjak. Persze adott volna egy szabadságot, de nem akartam csak egy lábon állni, ennyi estét és hétvégét beáldozva.

Úgy érzem, most viszonylag jó balanszban sikerül élnem az életemet. A feleségemmel megbeszéltük, hogy egy évben hány esküvőt vállalhatok be, ami még nem vesz el olyan sok hétvégét a családtól. Így most ez a tevékenység kikapcsol, jól esik néha teljesen mással foglalkozni, mint a munkámban, más területeit megmozgatni az agyamnak. Illetve nagyon sokat inspirálódok is ezekből az esküvőből. Szeretek új emberek megismerni, volt lehetőségem ennek kapcsán más szakmákba belelátni. Egyszer egy orvos pár esküvője kapcsán, ahol szinte mindenki orvos volt a lagziban, nagyon sok olyan témát megismerhettem az ő szemüvegükön keresztül, amire eddig még nem volt rálátásom.

Fontosnak tartod az esküvőszervezés konkrét feladatai mellett a lelki készülődést is.

Igen, mi a feleségemmel jártunk jegyes oktatásra és voltunk egy MÉCS jegyes hétvégén is, ami nekünk nagyon sokat adott. Az emberek nagyon be tudnak pörögni az esküvőszervezés feladatain, csak a határidőket látják, és könnyen utolsó helyre kerül a lelki készület, hogy “Jajj, el kell menni még jegyesoktatásra is! Ez mennyi időt el fog venni!”. Az a tapasztalatom, hogy ha ott tudok állni egy pár mellett, és még ha a szervezési feladatokat nem is tudom átvenni, de legalább meg tudom őket nyugtatni, hogy ez így időben jól lesz, nem lesz semmi gond, minden rendben van, jól állunk stb., akkor ez megnyugtatja a párt, és nyugodtabb szívvel szakítanak ki egy hosszú hétvégét a szervezés mellett arra, hogy elmenjenek egy lelkigyakorlatra. Nyilván én magam is ajánlom ezeket a programokat nekik, felhívom a figyelmüket a lelki készület fontosságára.

De miért fontos ez?

A jegyesség azért szuper időszak, mert azt még fel lehet bontani. Azt látom, hogy vannak párok, akiken rajta van a nyomás, hogy „mindenkinek megkérték a kezét, jaj, akkor most már nekem is meg kell kérnem a barátnőm kezét”, vagy „jaj, mikor kéri meg a kezemet?”, és akkor megtörténik a lánykérés, amit nem tudatosan döntöttek el, hanem inkább időhúzásból tették meg. Simán előfordulhat, hogy a jegyesség során kiderül, hogy nem ő az „igazi” – bár ezt a szót nem annyira szeretem. Ilyenkor még rádöbbenhetünk arra, mégsem ez az az út, amit szeretnénk. És ilyenkor tényleg lehet azt mondani, hogy akkor nem működik együtt, és ez teljesen rendben van. Ne a házasság utáni első időszakban, például a házasság harmadik évében, az első gyerek születésekor derüljön ki, hogy mégse működik a dolog, és válni kell.

Azt szoktam mondani, hogy vannak dolgok, amiket megéltél, mint pár, és jó azokat megélni úgy, mint jegyespár, aztán mint házaspár. Jó rájönni arra, hogy maga a jegyesség különösen jó időszak arra, hogy egy magasabb szinten, mélyebben akarjam megismerni a páromat, és ne csak az esküvőszervezésről szóljon. A jegyes időszakban való lelki készülettel megerősödhetünk egymásban vagy akár még dönthetünk másképp. Itt jegyezném meg, hogy az én párjaim közül még senki sem vált el!

Mikor szoktak megkeresni a jegyespárok téged? Vannak jellemző időszakok?

Az a tapasztalat, hogy a ceremóniamestert általában a lánykérés után egy-két hónappal, fél évvel az esküvő előtt szokták megkeresni. Ennek köszönhetően hullámok vannak: a karácsony, a Valentin nap és a nyári nyaralások, amikor elmennek külföldre.

Hol talál meg téged, aki felvenné veled a kapcsolatot?

A keresztenyeseskuvo.hu oldalon.

Ezt a tulajdonságodat, hogy jó szervező vagy, tudod kamatoztatni otthon a három gyerek mellett is?

Alapvetően igen, csak itt az a szerencsém, hogy van egy szuper feleségem, aki a családot igazából menedzseli, és sokkal ügyesebben csinálja és érzékeli az itthoni dolgokat. Én abban vagyok jó, hogy megszervezzem, hogy melyik útvonal a legoptimálisabb, amikor a két gyerekért menni kell az iskolába meg az óvodába, és milyen programot tudok rászervezni arra az időre, amikor különórán vannak.

Illetve ahol még használom ezt: mi szeretünk családi rendezvényeket szervezni. Az a mottónk, hogy ne csak az esküvőkön meg a temetéseken találkozzunk a rokonokkal, hanem a születésnapokat és évfordulókat is próbáljuk a családdal együtt megélni.

Milyen terveid vannak a jövőben?

Az egyik célom, hogy a honlapon szeretném nyilvánosan is láthatóvá, elérhetővé tenni a különböző szakembereket.

Egy másik aktuális dolog: a házasság hetére készülök egy különlegességgel. Az a tervem, hogy meghívom a különböző szolgáltatóknak a képviselőit egy-egy online beszélgetésre, amelyben szó lesz a házasság hete kapcsán az esküvőkről, akörüli feladatokról és az ő megéléseikről. Így elérhető lesz három videó a témával kapcsolatban, ami – bízom benne – a jegyespároknak segítség és támpont lehet a különböző szolgáltatókkal való egyeztetés kapcsán is.

Egy harmadikat is ide hozok: a feleségemmel szívesen bekapcsolódnánk a jövőben a Családok Jézusban Közösségnél a jegyespár kísérésbe. Náluk van ilyen program, hogy a jegyes párok egy már házas pár segítségével készülnek lelkileg az esküvőre. Örömmel részt vennénk ebben a szolgálatban, hogy a több mint tíz éve házasként összegyűlt tapasztalatunkkal segíthessünk másoknak.

Ha valaki épp most szervezi az esküvőjét, mi az az egy mondat vagy gondolat, amit mindenképp elmondanál neki?

Egy mondat nincs, de több kicsi van:

1. Nem két emberen fog múlni az, hogy belefér-e az agyagi keretbe vagy nem. Ha valakin gondolkodtok, hogy meghívjátok-e, hívjátok meg nyugodtan! Emiatt nem kell aggódni!

2. Ha úgy érzitek, hogy túl sokat szólnak bele a szülők a szervezésbe, akkor nyugodtan lehet mondani, hogy „most több segítséget nem kérünk”. Ne gondoljátok azt, hogy azért, mert a szülők anyagilag támogatják az esküvőt, ezért alanyi joguk van beleszólni mindenbe. Tehát ha ti szeretnétek valamit, akkor nyugodtan merjetek a szülőkkel szembemenni és kiállni amellett. Nem kell agresszíven, szépen is el lehet mondani, hogy mi máshogy gondoljuk, így szeretnénk és így is lesz.

3. Legyen időtök egymás megismerésére! Legyen időtök elmenni például egy lelkigyakorlatra vagy jegyesoktatásra, ami nem csak „három alkalommal le van tudva”. Foglalkozzatok egymással, legyen időtök egymásra is!

Íme az Új Város Online munkatársainak egyéb szakmai tevékenységeiről szóló interjúsorozatunk előző része: Te hiszel a mesékben?