Karácsony az 5. evangélium szerint: hogyan ünnepelnek Betlehemben?

Gabi Schelenz négy éve él Betlehemben. Németországból származik, már több európai országban lakott, mielőtt ide költözött volna. Kíváncsi vagyok, mit csinál ebben a híres városban?

Egy zarándokprogramban segítek. Utazásokat szervezünk a Szentföldre. Amikor itt nagyon feszült volt a helyzet, akkor elmaradtak a zarándokok, és ez rendkívül megnehezítette a helyi keresztények életét, akik szinte mindannyian a turizmusból élnek. Amikor helyreállt a biztonság, az egyház maga kérte, hogy bátorítsuk a híveket, zarándokoljanak Jézus életének helyszíneire. A Fokoláre Mozgalom, amihez tartozom, mivel elterjedt az egész világon, úgy gondolta, hogy hozzá tud járulni ehhez a célhoz, és ezért indítottuk ezt a projektet, hogy munkát biztosítsunk az itteni keresztényeknek. A világ minden részéről érkeznek a mozgalom tagjai, de nem csak ők! Sok plébániai csoportot fogadunk, és másokat is, akiknek ajánlottak minket. Én az utazások szervezésével foglalkozom. Amikor megkérdezték tőlem, hogy szívesen részt vennék-e ebben a projektben, azonnal igent mondtam.

_Betlehem

Milyennek látod az itteni életet?

Betlehem egy harmincezres város Palesztínában, itt arabok élnek: vagy keresztények, vagy muzulmánok. Zsidók nincsenek. A keresztények voltak korábban többen, de egyre többen döntenek úgy, hogy elhagyják az országot, így mára kisebbségbe kerültek. A megszállás miatt nem találnak munkát, különösen a keresztények nem, és most már olyan kevesen vannak, hogy imádkozni kell, hogy ne tűnjenek el teljesen onnan, ahol Jézus született! Nagyon értékes nép a palesztin, méltóságteljes. Nekem több kapcsolatom van persze a keresztényekkel. Megdöbbentő, hogy sohase panaszkodnak. Ha elmész hozzájuk, mindenüket megosztják veled, azt hinnéd, hogy gazdagok! Aztán kiderül, hogy mennyit szenvednek, mennyit szűkölködnek. Nehéz itt az élet számukra. Nem mintha a muzulmánok nem akarnák elfogadni őket. Általában a kapcsolat a két vallás között kiegyensúlyozott, békésen élnek egymás mellett. Kétségtelen, hogy a keresztények inkább a keresztények üzleteibe járnak, a muzulmánok a muzulmánokéiba, de nem azért, mert nem akarják a másikat.

Van ez a híres „Status quo”, az a több mint száz éve kötött megállapodás, ami a közös életet szabályozza. Ezt magas fórumokon, bizonyos részeit nemzetközi szinten döntötték el. Ezen egy vesszőt sem szabad változtatni. Például bizonyos városoknak csak keresztény polgármestere lehet, még akkor is, ha ott már kevés keresztény él. Így van ez Betlehemben is, meg még két másik közeli városban. Aztán a szent helyeken, a Születés Barlangjában vagy Jeruzsálemben a Szent Sírnál is a Status Quo szabályozza, hogy a templom melyik részét melyik felekezet használhatja: egy rész az ortodoxoké, egy az örményeké, egy a katolikusoké. A miserend is fix, hogy mikor ki, hogyan mutathat be szertartást.

_{Az ortodoxok oltára a Születés Templomában}

Milyen volt az első itt töltött karácsonyod?

Tisztán előttem van. December 24-én szinte az egész közösség összegyűlt a Fokoláre találkozóhelyén, több mint kilencvenen voltunk. Táncokkal, énekekkel ünnepeltek, aztán volt egy nagy közös étkezés, mindenki hozott valamit. Az egész nagyon családias volt. Utána játszottunk. Végül felkerekedtünk, és együtt elsétáltunk az éjféli misére. Ez azért is volt nagy élmény, mert a közösségünkhöz sok görög-ortodox család is tartozik, és ők később, januárban ünneplik a karácsonyt. Ez az időszak nekik még szigorú böjti időszak. Ennek ellenére velünk ünnepeltek és a templomba jöttek velünk. Mi pedig mentünk velük januárban. Aztán 25-én a katolikus keresztények a családjaikban ünnepelnek. De az, hogy 24-én az egész közösség együtt volt, nagyon különbözött attól, ahogy Európában zajlott ez az ünnep. Itt egyébként az a szokás, hogy már december első szombatján felállítják a karácsonyfát, fel is díszítik, kiteszik a betlehemet, csak a Kisjézus nincs benne.

_{Az idei karácsonyfa a Jászol téren}

Tehát már az adventben feldíszítik a karácsonyfát?

Igen, az adventi koszorú szokása viszont nem létezik. Itt csak műfenyő van, sokszor nincs áram a lakásokban. De mindez a hiány segít, hogy karácsony lényegére figyeljünk. Amikor 24-én odaérsz az éjféli misére, a szívedben megszületik karácsony igazi üzenete: Ma Dávid városában megszületett a Megváltó nékünk. Szívbemarkoló, ráébredsz Isten irántunk való végtelen szeretetére. Be kell vallanom, hogy az első karácsonyon hiányzott egy kicsit az az ünnepélyesség, ami otthon jellemezte a karácsonyt, a családi ima, az énekek, stb. De aztán rájöttem, hogy valójában nem hiányzik semmi, itt még mélyebbre hatol az ünnep, még jobban a lényegre fókuszál.

Érkeznek zarándokok kifejezetten karácsonyra?

Igen, nagyon sokan jönnek. Az éjféli misét a Születés bazilikában a jeruzsálemi pátriárka tartja, oda három-hat hónappal korábban kell jegyet szerezni, ha be akar jutni az ember. Ezt a misét a tévé az egész világon közvetíti. A zarándokok megtöltik az egész várost. Mindenhol ünnepelnek.

_{Hagyományos olajfa betlehem}

A betlehemállítás szokása is élő?

Igen, betlehemet mindenki állít. Nagy segítség ez az itteni keresztényeknek, mert ők olajfából, ami bírja az itteni meleget, készítenek betlehemeket, és ezeket árulják. Ezért is viseli meg nagyon őket, ha nem jön sok zarándok. Sok szerzetesrend is jelen van a városban, és mindegyiknek van valamilyen intézménye, kórházak, zarándokszállások, iskolák, ezekben nagyon sokan dolgoznak. De ha nincsenek zarándokok, a helyzet nagyon súlyossá tud válni.

_{Betlehem a járvány idején zarándokok nélkül}

Az év többi részében, amikor nincs karácsony, akkor is ennyire jelen van a városban Jézus születésének története?

Ó igen, nagyon! Főleg a zarándokok miatt. Akárhová mennek, ott azt találják, ami ott történt: ha a születés barlangjába mennek, ha megfősz a melegtől, akkor is a karácsonyi misét mondják: „puer natus a Betlehem” vagy a pásztorok mezejére mész, ott mindig azt éneklik: „gloria in excelsis Deo”. A boltokban egész évben árulják a betlehemeket és a zarándokok meg is veszik.

Nincs is semmi különbség amikor igaziból karácsony van?

De azért van. Karácsonykor az egész város ki van világítva, van egy nagy karácsonyfa a főtéren. Mi persze év közben a szokásos misékre megyünk, de néha azért elmegyünk a Születés templomába, a barlangba is, mert nagy ajándék ott ünnepelni a szentmisét. A zarándokok néha órákon át állnak sorba, hogy lemehessenek és megérinthessék a csillagot, ami Jézus születésének feltételezett helyét jelzi. Mi pedig akár minden nap ott lehetünk a szentmisén, néha nincsenek is sokan.

_{A Születés Barlangjában Jézus születését jelző csillag}

Hogyhogy? A zarándokok nem mehetnek be a misére?

De jöhetnek, be kell regisztrálniuk. De a mise nyáron hajnali 5.55-kor, télen 4.55-kor kezdődik. Ezt is a Status quo szabályozza. Így aztán nem akarnak olyan sokan jönni.

Európában a karácsony bizonyos értelemben a gyerekek, az ajándékozás ünnepe is lett. Itt is így van?

Van egy kis ajándékozás, és egyértelműen a családok ünnepe. Meglátogatják itt is a rokonokat, de nincs olyan nagy ajándékozás, mint Európában. Nem érzem úgy, hogy kifejezetten a gyerekekről szólna. Szokás mondjuk világítós lufikat venni a gyerekeknek, amire az van írva, hogy Happy Birthday, Jézusra utalva ezzel. Vannak, akik beöltöznek piros köpenybe, mint a Mikulás, de az amerikai szokások ide azért nem annyira jutottak el. A Mikulás vagy Télapó nem hordja zsákban az ajándékot. Szent Miklóst, Mikulást se ünneplik, nem teszik ki a csizmákat vagy zoknikat se.

_{A Születés Barlangja}

Azok, akik nem keresztények, hogyan viszonyulnak ehhez az ünnephez és ahhoz, hogy Betlehem ilyen különleges hely a keresztények számára?

Általában nagyon érdeklődőek és látod, hogy csoportokban jönnek az ünnepi eseményekre. Különösen a nőket látni, mert a férfiakról nem lehet látásra eldönteni, hogy muszlimok-e vagy keresztények. És kérik, hogy magyarázzuk el nekik, mi történik. Az is szép, hogy a keresztény ünnepek szabadnapok mindenki számára. A muszlimok is elfogadják, hogy ezek ünnepnapok. Egyébként vasárnaponként minden nyitva van, munkanapnak számít, csak a keresztény üzletek tartanak zárva, de abból olyan kevés van, hogy nem látszik a különbség. A keresztény iskolák is szünnapot tartanak vasárnap, s mivel sok muszlim járatja a gyerekét keresztény iskolába, mert azok általában jobb színvonalúak, ők is érzékelik, hogy a vasárnap ünnep számunkra. Péntek pedig a muzulmánok számára szabadnap.

Érkeznek olyan turisták, zarándokok is, akik nem vallásosak?

Igen, mindenféle zarándok érkezik. Vannak nem hívők, akik szeretnék megismerni, honnan származik a keresztény kultúra. Mi, ha akarják, beépítjük a programba a helyi közösségünkkel való találkozást is. Mindenkinek nagy élmény megismerkedni az itt élő keresztényekkel. Azt mondják, nem a kőtemplomokat kell megmutatni, hanem az élő kövekből épült templomokat, a közösségeket. A Szentföld helyszínei evangelizálnak: úgy tartják, itt olvasható az ötödik evangélium, Jézus életét ismerheted meg az itteni szent helyeken.